terrorizmus;Magyarország;Szijjártó Péter;fenyegetés;nemzetközi fellépés;Iszlám Állam;

2015-03-07 06:07:00

Harcolunk-e az Iszlám Állam ellen?

Magyarország növelje az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való részvételét, ez a hivatalos felkérés érkezett csütörtökön az Egyesült Államoktól – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter péntek reggel a TV2 Mokka című műsorában.

A miniszter kiemelte: az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent Európa biztonságára, durva támadást intézett az ellen az értékrendszer ellen, amelyet Magyarország tisztel. A nyugati értékközösséghez tartozunk, és ebből adódnak kötelezettségeink. A miniszter kitért arra is, hogy Irak északi – stabilabb részén – több kiképzőbázis jönne létre, ahol nyugati vezetéssel képeznék ki a helyi katonákat, és a magyarok feladata az lenne, hogy ezt a tevékenységet biztosítsák. Hozzátette: a magyar katonáknak a hasonló feladatokban nagyon fontos tapasztalataik vannak például Afganisztánból. Az IÁ elleni harc ezért közös feladata az Egyesült Államok által vezetett nyugati összefogásnak, mindent meg kell tenni, hogy a - száz-százötven magyar katona részvételételéről szóló - döntés a leggyorsabban megszülessen. A miniszter ugyancsak pénteken, de már az M1 Ma reggel című műsorában kitért arra is, hogy a döntéshez kétharmados parlamenti többség szükséges.

Orbán Viktor miniszterelnök Szijjártót bízta meg, hogy koordinálja az Iszlám Állammal szembeni magyar szerepvállalással kapcsolatos lépéseket. Ennek nyomán hétfőre munkacsoportot hívott össze, amelyben a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Terrorelhárítási Hivatal és az Információs Hivatal képviselői vesznek részt. Kedd reggelre pedig nemcsak a frakcióval rendelkező, hanem valamennyi, az Országgyűlésben jelen lévő pártot összehívta, hogy vitassák meg: az Egyesült Államok kérésének megfelelően tudják-e, akarják-e növelni a nemzetközi koalícióban való magyar katonai részvételt.

Mint közöltük a magyar szerepvállalásról Rogán Antal kezdeményezésére hétfőn ötpárti egyeztetést tartottak a parlamenti pártok frakcióvezetői. A Fidesz frakcióvezetőjének tájékoztatása szerint akkor kiderült: az ellenzéki pártok nem támogatják a javaslatot, így "mivel a kormánypártoknak nincs meg a kétharmados többségük, hogy ezt az ügyet keresztülvigyék a Házon, ezért úgy ítélik meg, hogy “a magyar részvételről folyó tárgyalások megrekedtek”. Az MSZP ezt cáfolta. Mint közölték: "az egyeztetésen nem kaptunk arra választ, hogy a kormánypártok képviselői egyöntetűen támogatják-e a javaslatot." A párt csak akkor tud dönteni, ha a kormány nem átgondolatlan ötletekkel áll elő, és ha a koalíció pártjai egységes álláspontot képviselnek.

A Népszavának egy magas beosztású fideszes politikus azt mondta: a KDNP nem támogatja a magyar részvételt a katonai akcióban, s úgy tudjuk a Fidesz-frakcióban sem teljes az egyetértés. A pártközi egyeztetés szorgalmazására rámutat fideszes forrásunk, aki kiemelte: szükséges volna a magyar részvétel, de az a kormánypárti reményekkel ellentétben, az szerinte nem enyhítene a feszült magyar-amerikai viszonyon.

A frakcióval nem rendelkező Együtt és a DK, amelyet hétfőn emiatt meg sem hívtak célszerűnek tartja a csatlakozást NATO kurdisztáni kontingenséhez.

Az Iszlám Állam elleni koalíció
Az Iszlám Állam elleni koalíciónak 62 tagja van, a terhek jó részét az Egyesült Államok térségbeli szövetségesei vállalták, Irak, Jordánia, Szaúd-Arábia, Bahrein, Emirátusok. Ausztrália nyolc F/A-18-as harci gépet, felderítő, szállító és utántöltő kapacitást ajánlott fel. Kanada 60 katonát küldött Irakba, részt vesz az utánpótlás szállításában. Az európai NATO-tagállamok többsége nyújt valamiféle támogatást a katonai fellépéshez. Nagy-Britannia hat Tornado harci géppel hajt végre légicsapásokat, de Szíria fölött nem. Brit különleges erők az irakiakat segítik. Hollandia hat F-16-ost küldött, de a szíriai légi harchoz szintén nem csatlakozik, 130 katonai kiképzőt, muníciót szállított. Franciaország két Rafaele harci géppel, egy haditengerészeti felderítőgéppel csatlakozott, humanitárius segélyt küld. Olaszország 2,5 millió dollár értékben fegyvert, gépfegyvereket, lőszert, gránátokat küldött, de légi csapásokban nem vesz részt, a légi utántöltésben ajánlott segítséget. Németország 40 ejtőernyőst küldött a kurdok kiképzésére, tankelhárító fegyvereket és páncélosokat szállított, légicsapásokban nem vállalt szerepet. Csehország harci gépeket és lőszert ajánlott fel, Észtország egy Herkules szállítógépet, egymillió gépfegyvertárat ajánlott fel. A legtöbb ország pénzügyi támogatást, humanitárius segélyt küld a térségbe.