Előfizetés

Orbán túlértékeli az eredményeket

Publikálás dátuma
2015.03.06. 21:00
FOTÓ: Tóth Gergő/ Népszava
Orbán Viktornak már az egy kulcsos, egy számjegyű személyi jövedelemadó is sok. A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján a 0 százalékos adóról ábrándozott. Úgy vélte, a 2010-ben elindított gazdasági reformok ebben a ciklusban is működnek. Közgazdászok szerint ezek egyike sem minősül reformmértékű lépésnek. Bejelentette: akár törvénymódosítással megerősítik az MNB pénzügyi felügyeleti jogosultságát.

"Nem ülünk itt ma jókedvűen, hiszen akármilyen jók a gazdasági számok, nehéz úgy jókedvűen gazdasági értékelést tartani, ha a pénz eltűnik, köd üli meg a gazdaságot, és ha közben azon kell gondolkozni, hogy az ismeretségi körből ki van bajban" - ezzel a hangulatjelentéssel kezdte felszólalását Orbán Viktor az MKIK gazdasági évnyitóján. Ezzel is utalt arra, hogy a Buda Cash Értékpapír Zrt.-re felszámolás vár, és ehhez csatlakozott pénteken a Hungária Értékpapír Zrt. is, amelyhez  felügyeleti biztosokat rendeltek ki.

A kormányfő azonban a letargikus kezdés után hamar megvigasztalódott, miután az általa reformoknak tartott gazdasági intézkedésekről megállapította, hogy az elmúlt négy évben működtek, és úgy tűnik, ebben a ciklusban is működnek. Egy csokorba gyűjtötte a családi adózást, a rezsicsökkentést, a bankok elszámoltatását, amelyeknek azért is tulajdonított kiemelkedő jelentőséget, mert értelmezése szerint hozzájárultak a fogyasztás növekedéséhez. Mindehhez társította "a segély helyett munkát" gondolatát, ami a miniszterelnök véleménye szerint igazi áttörést jelent, mert "az emberek segély helyett már munkáért tüntetnek az önkormányzatok előtt, ez az igazi rendszerváltás" - mondta. Annyiban valóban új a helyzet - vélik a foglalkoztatáspolitikában járatos szakértők -, hogy korábban a munkáért és nem a közmunkáért tüntettek, a segélyek kapcsán tartott korábbi demonstrációknak, pedig az volt a célja, hogy ezt a juttatást időben fizessék ki.

A kormányfő ezúttal cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint idén kevesebb közmunkásra lenne szükség, mint tavaly. Orbán Viktor pénteki beszédével tette végre világossá, hogy mit ért azon: 2018-ra (választási év!) mindenkinek lesz munkája. A kormány ez alatt azt érti, hogy 3 százalék alá kerüljön a munkanélküliség, és ezzel teljessé válik - Orbán Viktor értelmezése szerint - Magyarországon a foglalkoztatottság. Arról azonban nem beszélt, hogyha ez valóban megvalósul, akkor anélkül jelent komoly terheket a költségvetésnek, hogy az így megtámogatott munkavégzés a gazdasági növekedéshez hozzájárulna. A kormányfő azonban ezúttal kimondta azt a régóta ismert igazságot, hogy ezekkel az úgymond eredményekkel együtt is elmarad Magyarországon a termelékenység és a foglalkoztatás azoktól az országoktól, amelyekkel versenyeznünk kéne.

Az orbáni értelmezés szerint csak az a munkavállaló (alkalmazott) a gazdaság szereplője, aki munkás. Rajtuk kívül még a vállalkozók és a kormány együttműködésétől várható úgymond siker. Mondta ezt az a miniszterelnök, aki szétverte a munka világának érdekegyeztetési rendszerét, és amit helyette kreáltak kizárólag arra szolgálnak, hogy támogassák a kormányzati elképzeléseket, és amennyiben mégsem ezt teszik - ami a szakszervezetekkel gyakran előfordul -, akkor is csak a kormány szava számít. A kormányfő ennek az együttműködésnek tudta be azt, hogy a gazdaság 2014-ben 3,6 százalékkal tudott növekedni. "Ráadásul a dominánsan magyar kézben lévő ágazatok is jól teljesítettek, mint az építőipar, a kereskedelem, a turizmus, a mezőgazdaság, vagy a szállítás" - fejtegette Orbán Viktor. Mit sem törődve azzal, hogy az építőipar és a kiskereskedelem teljesítményének - kétségtelenül látványos - növekedésében nem a magyar kézben lévő vállalkozások vitték a prímet, a bővülésben nem a nemzeti hovatartozás, hanem a fizetőképes kereslet, illetve az állami megrendelések növekedése játszották a fő szerepet.

A kormányfő beszédéből ezúttal sem maradhatott ki a Matolcsy Györgyre való hivatkozás. Orbán Viktornak most az adott erre alkalmat, "hogy értelmezése szerint legalább hatvan év óta, de lehet, hogy száz éve is először fordult elő, hogy nem külföldről felvett hitelből nő a magyar gazdaság", ezt olvashatjuk ugyanis a jegybankelnök minap bemutatott könyvében. Az igazság ezzel szemben az, hogy a külföldről származó hitelek aránya valóban mérséklődött, viszont a korábban kölcsönből megvalósuló állami beruházásokat tavaly közel száz százalékos mértékben uniós forrásból finanszírozták.

A bankokkal ezúttal csínján bánt Orbán Viktor, mert sikerült velük úgymond tűzszünetet, esetleg békeszerződést kötni. Megerősítette, hogy jövőre valóban megfelezik a bankadót, viszont ezt az adott pénzintézet hitelnyújtásának növekedésétől tennék függővé, miként az az Erste Bankkal kötött megállapodásban is szerepel.

Nem maradhatott ki a kormányfői beszédből Magyarország külgazdasági orientáltsága sem. Az éppen csak döcögős keleti nyitást sikeresnek minősítette, annak ellenére, hogy objektív okokból, aligha lehetünk büszkék rá, ugyanis az orosz piacot szankció sújtja. Most azonban jön a déli nyitás: a kormányfő bejelentette, hogy a jövőben többet utazik majd Fekete-Afrikába és Dél-Amerikába.

A családbarát adópolitika kapcsán megjegyezte a kormányfő, hogy 2016-ra a kétgyerekesek adóját csökkentenék. "A jó jövedelemadó a nulla százalék." - tette hozzá. Ennek realitását azonban a szakértők kétségbe vonják.

Újabb botrány - gyors letartóztatásokkal
Sikkasztás gyanúja miatt négy embert vett őrizetbe a rendőrség pénteken az MNB feljelentése nyomán – közölte a rendőrség. Gugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője elmondta: a gyanúsítottakat ezt megelőzően a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységével összefüggésben kihallgatták, a nyomozók pedig házkutatást tartottak.
A brókercéget működését csütörtökön függesztette fel az MNB, majd ezt követően felügyeleti biztosokat rendelt ki a céghez. Két hét alatt ez már a második hazai brókerbotrány volt, sőt a napokban egy harmadik eset, az IronFX esete is gyanús lett a felügyeletet ellátó jegybanknak. Orbán Viktor pedig úgy fogalmazott, „nem lehet kizárni, hogy vannak még törvényen kívüli, nehéz helyzetben lévő brókercégek Magyarországon”.

Politikai csaták a bedőlt brókercég árnyékában

A politikai pártok küzdelmének kereszttüzébe került a felszámolás előtt álló Buda-Cash értékpapírcég. Sürgősen kö­rül kell néz­ni az összes bró­ker­cég­nél, min­dent el­len­őriz­ni kell, és "ki kell ta­ka­rí­ta­ni ezt az is­tál­lót" - mond­ta Orbán Viktor mi­nisz­ter­el­nök az ügyről szól­va pén­te­ken a Kossuth Rádió 180 perc cí­mű mű­so­rá­ban. "Ha az igaz­ság­szol­gál­ta­tást irá­nyít­hat­nám, ak­kor már mind bör­tön­ben len­ne" - fo­gal­ma­zott a mi­nisz­ter­el­nök.

Ugyanakkor bűnpártolás, hivatali hatalommal visszaélés és vesztegetés miatt tesz feljelentést az MSZP ismeretlen tettes ellen a Buda-Cash ügyében. Úgy értékelték, hogy a korábban tönkrement Széchenyi Bank és a Buda-Cash-hez köthető pénzintézetek is azért alakultak meg, hogy ki lehessen venni belőlük százmilliárdokat. A felügyeleti és a kormányzati szervek nem tettek meg mindent ezeknek a pénzintézeteknek a megfelelő ellenőrzéséért, akkor ugyanis nem tűnhetett volna el az ügyfelek pénze. Az MSZP ezért azt sürgeti, hogy ne csak a brókercég és a bankcsoport tulajdonosainál vizsgálódjanak, hanem az állami szerveknél is. A szocialisták korábban arra utaltak, hogy a Buda-Cash tulajdonosai kihasználták a regionális bankcsoport létrejöttekor, hogy Áder János köztársasági elnök visszaküldte a Parlamentnek a takarékszövetkezetekről szóló törvénytervezetet, és ez alatt hozták létre a pénzintézetet, és ezzel aktív szerepet vállalt az ügyben.

Erre Reagált Tóbiás József pártelnöknek írt levelében a köztársasági elnök, aki azt állította, hogy a takarékszövetkezetek bankká való átalakulásának lehetősége és feltételei már a törvénytervezet szövegében is adottak voltak. Arra kérte Tóbiás Józsefet, hogy ezekről a tényekről adjon tájékoztatást azoknak, "akik esetleges tájékozatlanságukkal könnyen sodorhatják kellemetlen helyzetbe" az általa vezetett pártot.

Ezt az álláspontot képviselte pénteken az MNB közleménye is.

Az ügynek még egy szála van: Rogán Antal fideszes frakcióvezető és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Buda-Cash vezérigazgatójának személyét összekötötte a korábbi Globex-üggyel, majd kiderült, hogy ez a Gyarmati János nem az a Gyarmati János. Ugyanakkor szocialistának nevezik a Buda-Cash befektetési igazgatóját, Andrási Miklóst, aki a Fidesz alapító tagja, 2009-ben pedig EP-képviselőjelöltje volt.

A Fidesz az egykori szocialista pénzügyminiszterek: Draskovics Tibor, Veres János, László Csaba meghallgatását javasolja az Országgyűlés gazdasági bizottságának, az MSZP emellett Matolcsy György, Varga Mihály és Járai Zsigmond meghívását is jónak látná.

2236 milliárd kifizetésével számol a kormány

Publikálás dátuma
2015.03.06. 20:55
Fotó: Thinkstock
Az operatív programokra az idén 259 milliárd forint tervezett kötelezettségvállalás mellett 2236 milliárd forint kifizetésével számol a kormány a pénteki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok alapján.

Az egyik határozat operatív programonként tartalmazza a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret idei kötelezettségvállalásainak tervezett mértékét. A legjelentősebb összeg, 112 milliárd forint a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) programhoz tartozik, majd a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP)  következik 45, illetve 44 milliárd forinttal.

A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret idei kifizetési tervéről szóló kormányhatározat, amely szintén a pénteki közlönyben jelent meg, hónapokra lebontva tartalmazza az egyes operatív programoknál várható kifizetést, a legtöbbet egész évben a KÖZOP-on belül fordítanak számlakifizetésre és előleg-elszámolásra, 674,95 milliárdot. KEOP-ra 538,69 milliárd, TÁMOP-ra 287,31 milliárd kifizetését tartalmazza a határozat melléklete.

Brókerbotrány - Négy ember őrizetben

Publikálás dátuma
2015.03.06. 15:47
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Négy embert vettek őrizetbe a Magyar Nemzeti Bank (MNB) feljelentése nyomán csütörtökön sikkasztás gyanúja miatt indított eljárásban - közölte a rendőrség pénteken a honlapján. Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-nek elmondta: a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységével összefüggésben meggyanúsított személyek közül három esetében előzetes letartóztatást, míg negyedik társuknál lakhelyelhagyási tilalmat kezdeményeznek.

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának közleményében mindössze annyit írtak, hogy az MNB feljelentése alapján a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtökön nyomozást rendelt el sikkasztás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen.

Az ügyben a nyomozók házkutatást tartottak és iratokat foglaltak le, négy embert gyanúsítottként hallgattak ki, majd őket bűnügyi őrizetbe vették - tették hozzá.

Az utóbbi időben az MNB több pénzintézetnél indított vizsgálatot, elsőként a Buda-Cash Brókerháznál. Február 24-én Windisch László, az MNB alelnöke bejelentette, hogy bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőfeljelentést tettek. Kifejtette: a Magyar Nemzeti Bank több évtizedes visszaélés-sorozatot gyanít a Buda-Cash Brókerháznál, ezért azonnali hatállyal felfüggesztette annak működési engedélyét, és a brókerházzal összefüggésbe hozható Dél-Dunántúli Regionális Bank (DRB) bankcsoporthoz tartozó négy banknál is hozott korlátozó intézkedéseket. 

Március 3-án az MNB bejelentette, hogy ismeretlen tettesek ellen feljelentést tettek a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt.-nél történt, a jegybank álláspontja szerint bűncselekmények gyanúját felvető események miatt.

Pénteken ugyancsak az MNB közölte, hogy a társaságnál észlelt szabálytalanságok miatt csütörtök este részlegesen felfüggesztette a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, felügyeleti biztost rendelt ki a céghez és büntető feljelentést is tett a rendőrségen.

Gyugyi Csilla, a Pest Megyei Főügyészség szóvivője az MTI megkeresésére azt közölte, hogy a rendőrség által adott tájékoztatásnak megfelelően valóban történtek meggyanúsítások, ezek a Hungária Értékpapír Zrt. munkatársainak tevékenységével vannak összefüggésben.

A szóvivő később hozzátette, az ügyészség a négy gyanúsított közül három esetében előzetes letartóztatást, míg negyedik társuknál lakhelyelhagyási tilalmat kezdeményezett péntek délután a Budakörnyéki Járásbíróságnál. Erről várhatóan vasárnap délelőtt dönt a nyomozási bíró - fűzte hozzá.

Gyugyi Csilla a többi ügyben nem tudott tájékoztatást adni, mivel - mint elmondta - azok nem a Pest Megyei Főügyészség illetékességébe tartoznak.