Jöhet az árkommandó

Publikálás dátuma
2015.03.09. 06:22
Az üzemanyagok árát jobb a piacra bízni, mint az állam által diktált határok között tartani FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Hamarosan országgyűlési határozati formát ölthet Rogán Antalnak az az ötlete, hogy az olcsóbbá váló üzemanyag miatt a kenyér árát csökkenteni kell. A szakértők abszurdnak tartják az elképzelést, mert ellentmond a piacgazdaság árszabályozó hatásának. Arról nem is beszélve, hogy mi lenne a követendő gyakorlat, ha - mint most - nő a benzinár?

A kormánypártnál úgy látszik, hogy a realitásoktól elszakadó demagógia nem ismer határokat. Alig néhány nappal azután, hogy Rogán Antal a kenyér árának mérséklésére szólított fel, a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja rátett még egy lapáttal a frakcióvezetője javaslatára, és bejelentették, felkérik a kormányt, hogy " alakítsa ki az árak rendszeres monitoringozásának rendszerét, és szankcionálja az állami támogatások – például a munkahelyvédelmi akciótervben folyósított támogatások – megvonásával azt, ha egy ágazat szereplői az árak kialakításánál nem veszik figyelembe az energiahordozók árának csökkenését”. Utalnak arra, hogy a rezsicsökkentést azért tartják fontosnak, hogy az energiahordozók és üzemanyagok árának változása ne csak azok emelkedésekor, hanem csökkenéskor is megjelenjen az árban.

A Fidesznek a piacgazdaságnak fittyet hányó ötlete korántsem új keletű. Mint emlékezetes négy esztendővel ezelőtt - amikor mindent meg kellett "védeni" - ugyanilyen ellenőrző módszereket javasoltak arra, hogy az egykulcsos személyi jövedelemadót, illetve az adójóváírás megszüntetését rendszerében végrehajtott változásokat a cégek végrehajtották-e. Az ugyancsak Rogán Antal által vezetett "jövedelememelkedést vizsgáló munkacsoport" érdemi munkája azonban nem ismeretes, mert a munkaadók előbb-utóbb kompenzálták azoknak a veszteségeit, akiknek kedvezőtlen volt az adójogszabályok változása.

Ezek után nem lehet tudni, hogy ha létrejön a monitoring bizottság, akkor az ténylegesen fog-e működni vagy sem. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy a Gazdasági Versenyhivatal sok-sok vizsgálata során csak az árkartellt, az árak összehangolását szankcionálta, de azt, hogy egy termelő, szolgáltató - beleértve a kereskedőt is - mennyiben követte a nyersanyag (energiahordozó) árváltozásokat, nem. (Pedig ilyen beadványok is érkeztek szép számmal.)

Egyik-másik kormányzati politikus által emlegetett árkommandó butaság - ez volt a véleménye a lapunk által megkérdezett Hegedűs Miklósnak. A GKI Gazdaságkutató Kft. ügyvezetője szerint ez inkább a lakosság érdekeinek állítólagos - izzadság szagú - védelme. A kenyér vagy a kifli árával való példálózás azért sántít - azaz, ha csökken az üzemanyag ára, akkor miért nem lett olcsóbb a pékáru -, mert ezek költségében az üzemanyag ára mindössze néhány százalék. Emellett a legtöbb pék készít olcsó termékeket, az alacsony jövedelműek számára, de előállít drágábbakat is, hogy ezeken némi nyereséget is elérjen, éppen ezért közgazdaságilag értelmezhetetlen kevesebbe kerülő üzemanyag, miatti olcsóbb kifli elve - érvelt a kutató.

Az ármonitoringozás tervezett formája vissza is üthet, hiszen az energiaárak, mint általában a nyersanyagoké, mozognak. Erre jó példa, hogy a benzin literenkénti nagykereskedelmi átlagára 2014. szeptembere és 2015 januárja között mintegy 100 forinttal csökkent, viszont az utóbbi egy hónapban mintegy 30 forinttal emelkedett. Az okok a rövid távon mért átlagszámokból is látszanak: a múlt héten a világpiaci benzinár például majd' hat százalékkal drágult, ráadásul a forint 2,5 százalékkal gyengült a dollárhoz képest. Így ne lepődjön meg senki, ha a héten a benzin ára esetleg 4-5 forinttal nő, a gázolaj ára talán változatlan marad, vagy újabb két forinttal emelkedik. (A kifli áráról nem érkezett előrejelzés, egyik népszerű áruházláncban tartósan 14 forint - akciósan.) De még ennél is döntőbb: az üzemanyagok árában az adó mértéke a meghatározó, 50 százalék körüli. Közgazdászok szerint ezért érdemesebb a késztermékek áralakulását a piacra bízni, amely a kereslet kínálati törvényeknek amúgy is engedelmeskedik.

Szerző

Az utolsó vasárnap

Akciókkal készültek utolsó „nyitott” vasárnapjukra az áruházláncok: mivel a zárva tartási törvény a nemzeti ünnepen, március 15-én lép életbe Az érintett boltok tegnap lehettek utoljára nyitva a hét utolsó napján. Többek között a KDNP korábbi frakcióvezető-helyettese, Puskás Tivadar is igyekezett kihasználni az utolsó vasárnapot. A szombathelyi polgármestert és családját a helyi bevásárlóközpont parkolójában kapták lencsevégre.

A kereskedelmi ágazat legtöbb szereplője már korábban jelezte: rossznak és károsnak tartja a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt, de igazodnak a jogszabályi előírásokhoz. Az üzletek a nyitvatartási idő meghosszabbításával igyekeznek kompenzálni azt, hogy a hét utolsó napján nem tarthatnak nyitva: többnyire fél-egy órával korábban nyitnak és ugyanennyivel hosszabbítják meg a nyitva tartást. A szakemberek szerint ezzel a megoldással csak mérsékelni tudják a vasárnapi forgalomkiesését, hiszen sok hipermarket vasárnaponként könyvelhette el a teljes havi forgalmának 10-15 százalékát.

A vasárnapi zárva tartás ellen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége kezdeményezett a napokban népszavazást, csatlakozott hozzájuk a Liga szakszervezet, a családi vállalkozók érdekképviseleti szervezete és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége. Egyelőre a nemzetközi kiskereskedelmi láncok nem foglaltak állást az ügyben. Ez talán azzal magyarázható, hogy az elmúlt időszakban több súlyos csapás is érte őket – mint például az élelmiszerbiztonsági felügyeleti díj drasztikus emelése – és tartanak a további kellemetlenségektől.

A törvény átszervezésre kényszeríti a Vasárnapi Hírek hetilap szerkesztőségét is: ezért a jövő héttől már szombaton – de változatlan névvel – és természetesen vasárnap is kapható lesz. Március 22-től változik a tömegközlekedés menetrendje is: a buszjáratok vasárnaponként nem állnak meg a zárva tartó üzleteknél.

Szerző
Frissítve: 2015.03.08. 21:56

Az utolsó vasárnap

Akciókkal készültek utolsó „nyitott” vasárnapjukra az áruházláncok: mivel a zárva tartási törvény a nemzeti ünnepen, március 15-én lép életbe Az érintett boltok tegnap lehettek utoljára nyitva a hét utolsó napján. Többek között a KDNP korábbi frakcióvezető-helyettese, Puskás Tivadar is igyekezett kihasználni az utolsó vasárnapot. A szombathelyi polgármestert és családját a helyi bevásárlóközpont parkolójában kapták lencsevégre.

A kereskedelmi ágazat legtöbb szereplője már korábban jelezte: rossznak és károsnak tartja a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényt, de igazodnak a jogszabályi előírásokhoz. Az üzletek a nyitvatartási idő meghosszabbításával igyekeznek kompenzálni azt, hogy a hét utolsó napján nem tarthatnak nyitva: többnyire fél-egy órával korábban nyitnak és ugyanennyivel hosszabbítják meg a nyitva tartást. A szakemberek szerint ezzel a megoldással csak mérsékelni tudják a vasárnapi forgalomkiesését, hiszen sok hipermarket vasárnaponként könyvelhette el a teljes havi forgalmának 10-15 százalékát.

A vasárnapi zárva tartás ellen a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége kezdeményezett a napokban népszavazást, csatlakozott hozzájuk a Liga szakszervezet, a családi vállalkozók érdekképviseleti szervezete és a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége. Egyelőre a nemzetközi kiskereskedelmi láncok nem foglaltak állást az ügyben. Ez talán azzal magyarázható, hogy az elmúlt időszakban több súlyos csapás is érte őket – mint például az élelmiszerbiztonsági felügyeleti díj drasztikus emelése – és tartanak a további kellemetlenségektől.

A törvény átszervezésre kényszeríti a Vasárnapi Hírek hetilap szerkesztőségét is: ezért a jövő héttől már szombaton – de változatlan névvel – és természetesen vasárnap is kapható lesz. Március 22-től változik a tömegközlekedés menetrendje is: a buszjáratok vasárnaponként nem állnak meg a zárva tartó üzleteknél.

Szerző
Frissítve: 2015.03.08. 21:56