Kérdéses az irányváltás

Ismét iránymutatást kaphatnak Orbán Viktortól a magyar külképviseletek vezetői. Sokan a Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása nyomán kialakult diplomáciai fiaskó miatt irányváltást várnak a miniszterelnöktől, aki azonban nemcsak Szijjártó Péter külgazdasági minisztert erősítette a napokban, de érdek, s nem értékalapú külpolitikája mellett is kiállt.

Rendkívüli nagyköveti értekezletet tart ma délelőtt Orbán Viktor. A Külgazdasági és Külügyminisztérium épületébe összehívott tanácskozáson Szijjártó Péter, a tárca vezetője mond köszöntőt, majd a kormányfő tart előadást, aztán konzultáció lesz; a nagykövetek is megfogalmazzák kérdéseiket, észrevételeiket.

Sokan a Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatása nyomán kialakult diplomáciai fiaskó miatt külpolitikai irányváltást várnak a miniszterelnöktől, ugyanakkor Szijjártó Péter igyekezett cáfolni azokat a sajtóhíreket, melyek szerint Orbán megfosztaná tárcája felétől, s így újból önálló külügyminisztériumot hozna létre. Mindenesetre a kormányfő február végi évértékelőjében arról beszélt: szuverén és kezdeményező külpolitikára van szükség. Kifejtette, hogy 2010-ben, amikor Magyarország még a gazdasági túlélésért harcolt, csak alkalmazkodó és követő külpolitikát folytathatott - Martonyi János akkori külügyminiszter vezetésével -, 2014-re azonban megváltozott a helyzet, Magyarország új külpolitikai doktrínát hirdetett: kezdeményező külpolitikába kezdett, "fiatal, tehetséges és ambiciózus embereket dobtunk a mély vízbe" - fogalmazott. Ezzel Orbán lényegében kiállt a Szijjártó-féle, ám a kormányfő által megszabott külpolitika mellett.

Emlékezetes: Orbán épp a tavaly nyári végi nagyköveti értekezleten tette egyértelművé, nem érték, hanem érdekalapú külpolitikát kíván folytatni, a gazdasági kapcsolatoknak alárendelve. Az ezután a diplomácia élére érkező, az úgynevezett "keleti nyitás" politikáját folytató Szijjártó azonban kereskedelmi szempontból sem hozott áttörő sikereket Magyarország számára, a diplomáciai irányváltást pedig kifejezetten megsínylették nemzetközi kapcsolataink. Magyarország nemzetközi megítélése egyre romlik, "köszönhetően" az októberi amerikai kitiltási és korrupciós botránynak, vagy éppen Orbán és Szijjártó oroszbarát állásfoglalásainak, illetve annak, hogy a kormányfő az ukrán válság közepén fogadta Putyint. Ráadásul azután a találkozó után Orbán már arról beszélt, személyes kapcsolatokon nyugvó külpolitikát folytat, s példaként szintén az orosz elnököt hozta.

A történtek pecsétet nyomtak nyugati kapcsolatainkra, a legutóbb éppen pénteken az ENSZ emberi jogi főbiztosa bírálta hazánkat. Zaid el-Husszein egy genfi eseményen Magyarországot a csökkenő demokráciával küzdő országok közé sorolta, egyedüliként az Európai Unióból. Hasonlóan feszült lehetett a hangulat a magyar kormány Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár múlt heti látogatásán. A demokráciáért és emberi jogokért felelős, európai és eurázsiai ügyeket felügyelő amerikai vezető ugyanis súlyos kritikákat fogalmazott meg, ám ez nem a kabinet - az amerikai-magyar konfliktus enyhüléséről szóló - közléséből derült ki, hanem abból, hogy a washingtoni külügyminisztérium helyi idő szerint pénteken közleményt adott ki. Eszerint: a kétoldalú kapcsolatokról folyó párbeszédben az Egyesült Államok "továbbra is napirenden tartja az alapvető jogokkal, a demokratikus folyamatokkal és a jogállamisággal, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengülésével kapcsolatos aggodalmainak tolmácsolását".

Az utolsó utasítás - máig él?

"Miután elkötöttük magunkat az ideológiai megközelítésű külpolitikától, sokkal nyitottabban tudunk kapcsolatokat építeni olyan államokkal is, amelyek nem a nyugati szövetségi rendszerhez tartoznak. (...) A kormány nem követi azt a külpolitikát, amely szerint minden külpolitikai kérdés középpontjába az értékkérdéseket kell állítani. Azt a kérdést kell feltenni az adott országgal kapcsolatban, mi a magyar nemzeti érdek, hiszen (...) az ideológiai központú külpolitikai vonalvezetést a félnótás országok számára találták ki az okos országok". (Orbán Viktor a nagyköveti értekezleten, 2014. augusztus)

A Fidesz ellentmond Szijjártónak

"A terrorizmus elleni fellépésben és az Iszlám Állam elleni küzdelemben a nemzeti konszenzust nem lehet olyan nem létező pártra építeni, mint az Együtt, amelynek nincs parlamenti frakciója, azt sem lehet tudni, hogy kik hallgatnak a pártelnökre, ketten vagy hárman vannak-e, és ha valamelyik képviselőjük a mosdón van, már nem teremthető meg a 2/3-os többség" - közölte tegnap a Fidesz-frakció. Így reagáltak Szigetvári Viktor nyilatkozatára, mely szerint, noha az Együtt úgy látja, feltételekkel, de vállalható a magyar katonai részvétel az Iszlám Állam elleni fellépésben, a Szijjártó Péter által szervezett keddi informális egyeztetésen nem vesznek részt, mert az Országgyűlés illetékes bizottságait látják a megfelelő testületnek erre.

A külgazdasági és külügyminiszter egy múlt heti rigai tanácskozáson már az Együttre hivatkozva azt jelentette be: van olyan, a parlamentben frakcióval nem, de képviselettel rendelkező párt, amely jelezte, hogy kész támogatni a missziót, így lehetséges a kétharmad elérése, ezáltal pedig az, hogy "Magyarország katonai jelenléttel is harcolhasson az Iszlám Állam ellen". A Fidesz-frakcióvezető, Rogán Antal eközben egy ellenzéki frakció támogatásához köti a missziót.