Előfizetés

Lemondott a bírósági végrehajtói kamara elnöksége

Lemondott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöksége - közölte Schmidt Zoltán elnök hétfőn.

A kamara elnökségének mandátuma 2015 májusában jár le, de pénteken az elnökség valamennyi tagja írásban benyújtotta lemondását - közölte Schmidt Zoltán, megerősítve a Magyar Nemzet szombati információját. A lemondás - a kamara működőképességének fenntarthatósága érdekében - a következő elnökség megválasztásával lesz hatályos. A döntés indoka a teljes kamarai szervezet megújulása, a lehető legnagyobb és hosszú távú legitimitás biztosítása, annak érdekében, hogy olyan elnökség folytathassa a munkát, amely a lehető legszélesebb körű támogatottságot kapja a kamarai tagságtól - közölte az elnök.

A lemondás nem jelent változást a kamara munkájában, az elnökség köteles a jogszabályokban meghatározott feladatokat ellátni úgy, hogy az új elnökség munkáját már ne befolyásolja, mozgásterét meghagyja. A kamara elnöke azt is tudatta, hogy az Igazságügyi Minisztériummal egyeztetve, a szükséges előkészítő munkák elvégzése után a lehető legkorábbi időpontra össze akarja hívni a tisztújító közgyűlést.

Schmidt Zoltán kérdésre válaszolva közölte, hogy a kamara a jogszabályok szerint együttműködik a felügyeletet gyakorló minisztériummal és Szekér Judit miniszteri biztossal, törekszik a korrekt szakmai kapcsolat fenntartására, és eleget tesz a törvényi előírásoknak. Három hónapja jelentette be Trócsányi László igazságügyi miniszter, hogy szükség van a bírósági végrehajtói rendszer reformjára, mert sok a panasz, a rendszer nem úgy működik ahogy kellene.

A miniszter december elején kinevezte Szekér Juditot, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé miniszteri biztosnak. A kamarát a tárca átvilágította, sajtóhírek szerint a napokban nyilvánosságra kerülhet az erről szóló jelentés. Idén jogszabályok lépnek hatályba a terület újraszabályozása érdekében. A tervek szerint 2016-ra újul meg a végrehajtói rendszer.

Nyáron áll bíróság elé Orbán miatt Dopeman

Június elején áll bíróság elé Dopeman az Orbán Viktorról készült hungarocell-szobor fejének elrúgása miatt. "Gratulálok a magyar igazságtalanságszolgáltatásnak" - kommentálta a hírt a rapper, aki azt is elárulta, a másfél év nyomozás költsége 900 forintba került, és az ügyészség még négy védett tanút is szerzett az ügyben. 

Az ominózus eset egy 2013-as kormányellenes tüntetésen történt, ahol Dopeman a szobor ledöntése után belerúgott az elguruló szoborfejbe, amelyet szónokként a rendezvény színpadán is felmutatott. A rendőrség, miközben akkor közbe sem lépett, csak egy évvel az események után indított nyomozást. Bár a garázdasággal "kirívóan közösségellenes magatartás" kell megvalósítani, a rappert képviselő TASZ szerint mivel a helyszínen kifejezetten Orbán szobrának ledöntéséről volt szó, és azért is gyűltek oda az emberek, az eset nem kelthetett riadalmat bennük.

Szijjártó egyeztet az IS elleni fellépésről

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a következő napokban az Országgyűlés bizottságaival egyeztet a magyar szerepvállalásról az Iszlám Állam elleni harcban - közölte a tárca hétfőn.

A tájékoztatás szerint a miniszter keddre hívta össze a parlamenti képviselettel rendelkező pártokat, hogy ugyanerről a kérdésről tanácskozzanak. A tárcavezető jövő kedden 11 órakor az Országgyűlés külügyi bizottságával, jövő szerdán 10 órakor pedig a honvédelmi bizottsággal konzultál a témáról.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a kétnapos rendkívüli nagyköveti értekezlet első napján kijelentette: ma a nyugati integráció leglátványosabb része a nyugati katonai koalíciókban való részvétel. Ezért fogják beterjeszteni a parlament elé azt a javaslatot - mondta -, amelyben kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben.