A hadsegélyző bizottság rendezte háborús előadások során kedden este Andrássy Gyula gróf tartotta meg előadását. Beszéde elején azzal foglalkozott, milyen legyen a jó béke. Kifejtette, hogy sem a monarchia, sem Németország a háború során nem akart területi hódításokat és győzelmük egy nemzet kultúráját se veszélyeztetné, míg az orosz győzelem több fajnak és nemzetnek produktív erejét és kultúráját megtörné.
Mi csakis létünk védelméért harcolunk. Jó béke tehát az, amely, ezt biztosítja, és a háborúnak egyik célja, a németek és franciák közötti régi nagy ellentétet, a világbékének egyik állandó nagy veszedelmét, megszüntetni. Ez elérhető azáltal, ha a nemzetek győzelmük után semmi területi hódítást nem igényelnek és a franciák belenyugosznak a mostani helyzetbe és lehetséges a franciák végleges letörése által.
Ez utóbbit a franciák most elkerülhetik, mert a németekben nincsen ellenük gyűlölet és boldogok lennének, ha kíméletes eljárásuk a franciákat is kibékítené. Foglalkozott ezután az angol-német ellentéttel. A korábban szoros barátságban élő két nemzet közötti ellentét oka kizárólag gazdasági természetű, Anglia féltékeny Németország gazdasági föllendülésére és fejlődő flottájára. Angliában valóban van ellenszenv Németország iránt s Németországban szintén nagy a gyűlölet az angolok ellen. A francia-német és angol-német ellentéten kívül harmadik oka a világháborúnak az az ellentét, amely a cárizmus világbirodalmi vágya és nyugati szomszédainak létérdeke között van.
Főleg Törökországgal jutott ellentétbe a Dardanellák birtoka miatt, de velünk is, mert nem engedhettük meg, hogy Oroszország magát déli határainkon is befészkelje és két oldalról szorongatva, létünket fenyegesse. Vissza kell tehát szorítanunk Oroszországot, hogy ne nyugat felé keresse a terjeszkedést. Végül a győzelmes háború eredményeiről beszélve, azt mondotta, hogy csak akkor volna szabad területi hódításra, gondolnunk, ha olyan területhez jutnánk, amely nagy tőkebefektetés nélkül gyorsan kihasználható, de ha ilyet nem kaphatnánk, úgy sokkal okosabb, ha hadisarcban keresünk anyagi ellenértéket a veszteségekért. Semmiféle gazdasági előnyért nem lett volna szabad azonban a magyar faj színe-javát vérpadra vinni, de mi nem ezért, hanem az ezeréves magyar állam fönnállásáért harcolunk és ezért kellett mindent kockára tennünk.
Népszava 1915. március 10.