Veress Jenő;
Emberi Jogok Európai Bírósága;túlzsúfoltság;alapvető jogok biztosa;magyar börtönök;
2015-03-10 06:12:00
Nemhogy a panaszosnak, és jogi képviselőjének nem kell megjelennie Strasbourgban a magyar állam ellen indított „börtönperekben”, de az ítélethirdetés sem hagyományos módon történik. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ugyanis internetes honlapján hirdet ítéletet ma 10 órakor, amit bárki megtekinthet – tudta meg a Népszava Magyar Gábor ügyvédtől, mintegy 200 hazai panaszos képviselőjétől.
A most kihirdetendő verdikt – amint arról a Népszabadság hétfőn beszámolt - egy úgynevezett „pilot judgment” eljárás keretében – amely a több száz hasonló ügyből hat esetre terjed ki – a strasbourgi fórum kimondhatja, hogy a büntetés-végrehajtás terén rendszerszintű problémák vannak.
Mint azt dr. Szemesi Sándor: „Sok (jó) ember kis helyen?” című tanulmányában korábban kifejtette, a pilot ítélet lényege, hogy amennyiben a bepanaszolt állam jogrendjének valamilyen strukturális vagy szisztematikus hiányossága fedezhető fel, és ebből a hiányosságból számos további hasonló panasz benyújtására kerülhet sor, a strasbourgi bíróság egy vagy néhány ügyet kiválasztva azokat sürgősséggel elintézi, megjelölve az ügyben a nemzeti jog azon hibáját vagy hiányosságát is, mely a tömeges jogsértést okozhatja.
Rámutatnak továbbá, hogy a bepanaszolt államnak milyen jogorvoslati lehetőséget kell nemzeti szinten biztosítania ahhoz, hogy a bíróság ítéletében foglaltakat megfelelően végrehajthassa. Ennek elmaradása esetén a bíróság jogosulttá válik valamennyi folyamatban levő hasonló ügy érdemi elbírálására.
Konkrét ügyekben kérelmezőknek már korábban is igazat adott az EJEB, mert cellájuk egy főre jutó alapterülete nem éri el a 3 négyzetmétert – vagyis a kínzás elleni bizottság (a CPT) által elvártat. Az ítéletek a fejenként több millió forintos kártérítést is elérték. Jelenleg körülbelül 500 egyéni ügy van az EJEB előtt. Magyar Gábor lapunk kérdésére elmondta, az egy főre jutó négyzetméterek szűkösségét az eljárásban nem is kellett külön bizonyítaniuk. Mint fogalmazott, a bíróság intézményenként, sőt szinte zárkánkként ismeri már a magyar büntetés-végrehajtást.
A CPT, a Magyar Helsinki bizottság, és mások folyamatosan ellenőrzik a börtönöket, és fegyházakat. Minden érintett tudja már például, hogy Márianosztrán 8 négyzetméterre 4 fogvatartott is jut. Fotókkal, alaprajzokkal is rendelkezik az EJEB, sőt, az ügyvéd által képviseltek nemegyszer maguk is lemérik, lerajzolják zárkáikat.
Ebből is következik, hogy a magyar állam általában nem is vitatja a jogalapot. Pontosan tudja ugyanis, hogy ez rendszerszintű gond, a XIX. században kialakított börtönrendszer mára szinte alig változott. Az újonnan épült büntetés végrehajtási intézetekben valamivel jobb a helyzet, s elmondható, hogy a nők, illetve a fiatalkorúak fogva tartása során kedvezőbb, törvényesnek mondható a terület.
Ha a starasbourgi bírák ismét elmarasztalják Magyarország kormányát, fellebbezésre ugyan van lehetőség, csak értelme nincs túl sok. A bíróság a jelek, és minden valószínűség szerint úgy dönt majd, hogy az egyezménysértés miatt felszólítja Magyarországot, hajtsa végre az emberhez méltó viszonyok kialakítását. Ez azonban mérföldkő is a perek sorában – mutat rá Magyar Gábor. Március 9-én éjfélkor ugyanis lejárt a határidő arra, hogy egyénileg tegyenek panaszt a fogva tartás körülményei miatt.
Az EJEB ugyanis valószínűleg határidőt szab a magyar államnak a körülmények javítására. Ennek lejárta – néhány év – előtt nem bírál már el egyéni jogsérelmet. A magyaroknak saját hatáskörben lesz kötelező orvosolniuk a gondokat, és kártérítést nyújtani a fogvatartottak sérelmei miatt. Az ügyvéd szerint erre feltehetően egy speciális képlet alapján – a sérelem foka, az elzárásban töltött idő függvényében – automatikusan kiszámolt összeget fizetnek ki.
Magyar Gábor szerint aligha börtönépítésekkel célszerű felszámolni a rossz körülményeket. Elsősorban a társadalom egy részének várható demagóg ellenállása miatt, s mert ez első körben is 40-50 milliárd forintos beruházást, és évente több milliárdos többletkiadást jelenthet.
Ráadásul – mint a Népszabadság rámutatott - a gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint, ha az államot terhelő olyan mértékű kiadás keletkezik, „amelynek teljesítésére a központi büdzséről szóló törvényben megállapított, a kormány irányítása alá tartozó fejezetekben rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendők”, új adókat állapíthatnak meg. Így nem zárható ki, hogy ha a strasbourgi bíróság az államra a rendelkezésre álló előirányzatoknál nagyobb kiadási kötelezettséget ró, azt közvetlenül az emberekkel fizettessék meg.
Kérdésünkre az ügyvéd nem tartotta valószínűnek, hogy – Csehországhoz hasonlóan, ahol hétezer elítélt részesült kegyelemben – takarékossági okokból amnesztiát hirdetne a kormány. Elsősorban az előzetes letartóztatások számának csökkentésében, a házi őrizet intézményének kiterjesztésében látja a megoldás útját. A romló fogva tartási körülmények, és a büntetőpolitika szigorodása – a 3 csapás törvény, a feltételes szabadláb korlátozása, a 14 évesek őrizetbe vételének lehetősége, és mások – mind rontja a magyar pozíciókat.
Az óvadékról szóló hétfői cikkünkben Magyar György ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy felesleges a nem erőszakos bűncselekmények gyanúsítottjait előzetes letartóztatásba helyezni, egyrészt a börtönök túlzsúfoltsága, másrészt az úgynevezett pszichikai kényszervallatás látszatának elkerülése miatt, valamint az előrehozott büntetési jelleg tarthatatlansága okán. Magyar Gábor utalt arra a régi igazságra, mely szerint a börtönviszonyok hű leképeződései a társadalmi viszonyoknak.
Változtatna az előzetes letartóztatáson az ombudsman
Az alapvető jogok biztosa megsemmisítené a büntetőeljárási törvény azon rendelkezését, amely a legsúlyosabb cselekményekkel gyanúsítottak esetében nem szab felső határt az előzetes letartóztatás időtartamának. Székely László szerint a jogállamiságból és a szabadság alapjogából következik, hogy törvény rendelkezzen az előzetes letartóztatás időtartamának maximumáról – közölte az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala.
Az ombudsman egy civil szervezet kezdeményezésére vizsgálta meg a szabályozást, és arra a megállapításra jutott, hogy az előzetes letartóztatás nem a gyanúsított előrehozott büntetése a vélelmezetten elkövetett cselekményéért, hanem biztosíték a bűnismétlés elkerülésére, a terhelt rendelkezésre állására valamint a büntetőeljárás sikerességére. Székely szerint az előzetes letartóztatás csak akkor alkotmányos, ha nem veszi át a szabadságvesztés-büntetés szerepét, hanem megőrzi előzetes jellegét.