Marad a fegyverembargó – Ukrajnából vásárolna fegyvert Líbia?

Líbia február közepén fordult az ENSZ BT-hez, a 2011-ben kivetett fegyverembargó feloldását kérte, hogy felvehesse a harcot az Iszlám Állam (IS) és egyéb fegyveres csoportok ellen. Az utóbbi időben ugyanis rendkívül megerősödtek Líbiában a szélsőséges csoportosulások, az ország egy részét, többek között a fő várost, Tripolit is iszlamista milicisták tartják ellenőrzésük alatt, a legitim kormányzat és parlament pedig belső emigrációban működik. A legitim kormányzat szerint az embargó eltörlése segítene a legális hadsereg megerősítésében. Líbia törekvéseit az ugyancsak komoly terrorfenyegetettséggel küzdő Egyiptom is támogatta, sürgette, hogy a Moammer Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése után hozott tiltást oldják fel. Egyiptomi álláspont szerint csak azokban a térségekben kellene feloldani a tilalmat, ahol a nemzetközileg is támogatott kormány van hatalmon. Sőt, az egyiptomi külügyminiszter egy tengeri blokád létrehozását is szorgalmazta, hogy így akadályozzák meg az illegális fegyverkereskedelmet. Kairó kiállása érthető, miután az IS líbiai szárnya 21 egyiptomi kopt keresztényt fejezett le. Egyiptom akkor válaszként légitámadásokat indított a dzsihadisták líbiai állásai ellen.

A nemzetközi közösség azonban azért tartotta és tartja fenn az embargót, mert Kadhafi bukása után a fegyverletételt elutasító rivális törzsek és fegyveres csoportok azonnal megpróbálták megkaparintani a hatalmat. A válság gyakorlatilag azóta tart, mára azonban láthatóan teret nyertek a milíciák és súlyosbítja a helyzetet az Iszlám Állam megjelenése a káoszba süllyedt országban.

Március elejére már sokban változott az egyiptomi, de részben a líbiai álláspont is. Mindkét állam gyakorlatilag visszatáncolt korábbi ENSZ-javaslatától, melyben azt kérték, hogy nemzetközi csapatok induljanak az IS líbiai állásai ellen. A nyugati országok pedig egyértelművé tették, komoly fenntartásaik lesznek a fegyverembargó eltörlésével kapcsolatban, mert attól tartanak, hogy a fegyverszállítmányok a militáns csoportok kezére kerülnek. Az ENSZ március eleji jelentése egyenesen a líbiai fegyverembargó további szigorítására szólított fel, arra hivatkozva, hogy a kormány nem képes megakadályozni az illegális fegyverkereskedelmet a káoszba süllyedt afrikai országban. A világszervezet szakértői az illegális fegyverkereskedelem és olajexport feltartóztatása érdekében egy nemzetközi megfigyelő erő létrehozását javasolták az észak-afrikai ország partjainál. Líbia rendelkezik a legnagyobb bizonyított kőolajkészlettel az afrikai kontinensen.

Az ENSZ BT hétfő esti ülésén gyakorlatilag elhalasztotta döntést, hatályban tartva ezzel az embargót. A líbiai nemzetközileg elismert kormány harci helikopter és repülők, valamint tankok és kézifegyverek, illetve lőszer vásárlására kért engedélyt. A megjelölt fegyvereket Ukrajnából, Csehországból és Szerbiából kívánta megvásárolni - Ukrajnából 30 MIG és Szuhoj vadászgépet, 6 harci helikoptert és 150 darab T72-es tankot, a másik két államból pedig a kézi fegyvereket és a muníciót.

A testület 15 tagjából heten gyakorlatilag az embargó fenntartása mellett szavaztak. A BT ülésen Spanyolország azt kérte, hogy egyelőre ne tárgyalják a líbiai kérelmet, várják meg Bernadino Leon ENSZ különmegbízott küldetésének eredményét. Bernadino a líbiai törzsi milíciákkal próbál egyeztetni, rávenni őket egy nemzeti egységkormány felállítására. A spanyol javaslatot támogatta az Amerikai Egyesült Államok, Chile, Franciaország, Litvánia, Nagy-Britannia, Új-Zéland.