A magyar felsőoktatás vesszőfutása

Pár napja az Eduline írt arról, hogy a US News 500-as egyetemi rangsorában az ELTE a 448.-ik helyet szerezte meg (egyedüli magyar egyetemként). Az európai egyetemek között a 196.-ik helyen végzett. Az ötszáz egyetemben van 38 brit, 42 német, 22 francia és 134 amerikai, továbbá 13 holland, 7 svájci, 5 izraeli, 6 osztrák és 9 brazil egyetem. A poszt apropója azonban nem ez, hanem Kenesei István professzor előadása: A magyar felsőoktatás vesszőfutása.(...) Az elmúlt öt évben több tucat posztot írtam a felsőoktatásról. Eleinte akadémiai intézeti tudományos tanácsadóként, aztán egy svájci egyetem vendégkutatójaként, és az elmúlt másfél évben egy brit egyetem professzoraként. (...) A magyar felsőoktatás vesszőfutása nem 2010-ben kezdődött, de igaza lehet Kenesei professzornak, 2010 a fordulópont. Az Orbán-kormányzatot a legcsekélyebb mértékben sem érdekli az egyetemi polgárok véleménye, és minden jel arra mutat, hogy a felsőoktatást inkább tartják kellemetlen költségvetési kiadási tételnek, mint kitörési pontnak. A 448.-ik hely mögött a magyar egyetemi szféra brutális alulfinanszírozottsága áll. A magyar egyetemi oktatók jövedelme hosszú évek óta nem változott. Az egy dolog, hogy a nyugat-európai bérek töredékét kapják, de már a cseh és a lengyel kollégáiktól is lemaradnak. Mindeközben szignifikánsan többet kell tanítaniuk, mint a svájci vagy brit oktatóknak. (...)