Simicska „35-40 évnyi munícióval” rendelkezik

Publikálás dátuma
2015.03.10 20:39
FOTÓ: Németh Dániel/Magyar Narancs
Harmincöt-negyven évnyi muníciója van Simicska Lajosnak, így környezete biztos abban, hogy állításai nem légből kapottak - értesült lapunk. Forrásaink szerint az Orbán Viktorral újabban nyilvánosan háborúzó vállalkozó nem fogja abbahagyni. Pedig a kormányfőnek láthatóan kínos a besúgóvád, főként, hogy azt nem cáfolta egyértelműen, hogy sorkatonasága idején "operatív kapcsolatot" tarthatott a titkosszolgálatokkal. A nyilvánossá tett dokumentumok hiányosak, s ellenőrizhetetlenek, épp ezért követeli az ellenzék, hogy Orbán a parlament előtt számoljon be.

Rendelkezik információkkal, sőt "35-40 évnyi muníciója van", így nem fogja abbahagyni Simicska Lajos a kormányfőt érintő nyilvános kritikáit - értesült a Népszava. Lapunk Orbán Viktor egykori kollégiumi szobatársa, jó barátja, s a Fidesz eddigi legfontosabb gazdasági háttéremberének kijelentéseiről, azok megalapozottságáról, illetve a vállalkozó mostani terveiről igyekezett megtudni valamit, ám Simicska köreiből egyelőre mindössze annyi szivárgott ki: nagyon is komolyan gondolja, amit állít, s biztos információkkal rendelkezik.

Megírtuk: Simicska vasárnap a Mandiner portálnak - azon belül is a Heti Választól alig néhány hete távozott Stumpf Andrásnak - adott interjúban azt állította, hogy Orbánnak közös sorkatonai szolgálatuk idején jelentenie kellett róla, de előre megbeszélték, mit fog írni a mai kormányfő. A Fidesz eddigi gazdasági háttérembere arról beszélt, hogy már a középiskolában is jelentettek róla, s amikor elvitték katonának, már egy tíz centi vastag akta volt róla. Elmesélte, hogy volt akit ő buktatott le - az illető később félrenyelte a töltött káposztát és megfulladt -, és volt aki saját maga vallotta be, hogy jelent róla. "Figyelj, Lajos, az a helyzet, hogy jelentenem kell rólad. Azt mondtam az illetőnek: nincs harag, jó, hogy szólt, majd kitaláljuk együtt, miket írjon. Azt hiszem, maguktól is rájöttek már, ő ki volt" - elevenítette fel a vállalkozó. A kérdésre, hogy Orbán volt-e, Simicska azt mondta: "Igen", sőt a vállalkozó a leszerelésük utáni estéről is beszámolt, melyen Orbán állítólag elmondta neki: "alá akartak íratni vele, de ő nemet mondott. Harminc éven át elhittem neki, hogy így történt" - fogalmazott Simicska, hozzátéve: ma azonban már nem tudja mit gondoljon.

Ezek a levéltári dossziék, de lehet, hogy hasonlók vannak Simicskánál is? FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Ezek a levéltári dossziék, de lehet, hogy hasonlók vannak Simicskánál is? FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Orbán pedig mindezt érdemben nem cáfolta, csupán annyit mondott: a sértettség beszél egykori kollégiumi szobatársából. "A tények magukért beszélnek, és minden információ elérhető. Javaslom, hogy azokat tanulmányozzák. Sajnálatos dolognak tartom, hogy a személyes sértettség ilyen mélyre juttathat bárkit. Egyébként pedig ilyen csinn-bumm cirkuszokat csinálni a magyar politikában nem látom értelmét, ezért ezekben a vitában való részvételnek - a tények világossá tételén túl - nem látom értelmét" - mondta a miniszterelnök hétfőn a Hír24-nek. A Miniszterelnökség pedig még vasárnap este egy, Orbán által 2012-ben adott parlamenti választ hozott csupán föl, s abban a miniszterelnök csatolt dokumentumokkal alátámasztva azt írta, hogy megpróbálták beszervezni, de azt visszautasította.

Orbán egyébként ugyanezt állította 2005 nyarán, vagyonosodási vizsgálata kapcsán, amikor maga nyilatkozott múltjáról. Mint elmondta, a történeti hivatalból - ma Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - kikérte a rá vonatkozó dokumentumokat. Hozzátette, már sorkatonai szolgálata alatt a III/III. csoportfőnökség megpróbálta beszervezni, amit visszautasított, és erről a dokumentumok is tanúskodnak. Akkor közzé is tette honlapján a kikért iratokat, amelyek Valóság címszó alatt szerepeltek a korábbi orbanviktor.hu internetes oldalon. E dokumentumok később elérhetetlenné váltak. Orbán 2012-ben a Vadai Ágnes DK-s képviselőnek adott - említett - válasza nyomán újból nyilvánosságra hozta a róla szóló állambiztonsági iratokat, ám a 2005-ös és a 2012-es dokumentumok között nem teljes az átfedés. Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért nem közölt Orbán ismét minden iratot, illetve az is, hogy hány alkalommal kért ki és kapott meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától róla, illetve feleségéről szóló anyagokat. Erre lapunk még hétfőn rá is kérdezett a kormányfő sajtófőnökénél, ám Havasi Bertalan nem válaszolt megkeresésünkre.

Pedig a 2012-ben közzétett dokumentumok egyike is jelentős, hiszen az a "Javaslat társadalmi kapcsolat létesítésére" címet viseli (úgynevezett A karton) és Orbán személyes adatait tartalmazza, 1981. október 20.-i dátummal közli az állambiztonsági szolgálatokkal való kapcsolat létesítésének idejét. Az Orbán zalaegerszegi sorkatonai szolgálata idején keletkezett dokumentumon az is olvasható 1982-es dátummal, hogy az operatív kapcsolat megszűnt, a kapcsolat megszűnésének okaként pedig az szerepel: "leszerelt".

Az ellenzéki pártok mindenesetre a kormányfő parlamenti meghallgatását és az esetleges ügynökmúlt miatt felmerülő nemzetbiztonsági kockázatok tisztázását, ellenkező esetben pedig Orbán távozását követelik. Sőt, az MSZP tegnap többedszer tette egyértelművé: ha a "miniszterelnök nem volt besúgó, akkor be kell perelnie Simicska Lajost. Ezt az elvárást maga Orbán Viktor fogalmazta meg, amikor hasonló helyzetben arra kötelezte Vida Ildikót, hogy pereljen a személyét ért vádak miatt" - közölte Lukács Zoltán. A szocialisták alelnöke egyértelművé tette: nem magánügy, hogy a magyar miniszterelnök zsarolható-e a múltjával.

Kósa és Budai Gyula is elszólta magát

Leszavazta kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottsága az úgynevezett ügynökakták nyilvánosságára vonatkozó törvényjavaslatot - pontosabban a kormánypárti többség tartózkodása miatt elbukott. Ezt az LMP-s Schiffer András nyolcadik alkalommal nyújtotta be. Az ülés érdekessége mégsem ez volt, hanem Budai Gyula fideszes képviselő fölszólalása. Az egykori elszámoltatási kormánybiztos ugyanis közölte: bulvárhírek kategória, hogy ki kit szervezett be, s ő még volt sorkatona. "Ott ez bevett dolog volt, ezért ezzel a kérdéssel csínján kell bánni." Miután azonban az Orbán katonakori együttműködését lényegében elismerő mondatot számon kérték Budain, visszakozott, s azt állította, félreértették szavait.

Budai elszólása kísértetiesen hajaz Kósa Lajoséra, aki hétfőn annyira meg akarta védeni Orbánt, hogy közben lebuktatta mindhárom Fidesz-kormányt. A párt ügyvezető alelnöke ugyanis azt mondta, ha Orbán valóban jelentett volna, akkor a szocialista kormányzati ciklusokban ezt már rég elővették volna, és bizonyítékokkal támasztották volna alá. "Mikor kormányon vannak, bemehetnek abba az irattárba, s azt hoznak el, amit akarnak. Ha Orbán Viktorról bármilyen verifikálható adat lett volna arra vonatkozóan, hogy ő be van szervezve, ön szerint a szocialisták ezt gondosan titokban tartották volna?" - kérdezte az őt kérdező újságírótól Kósa. Megfogalmazása márpedig arra enged következtetni, hogy noha a Fidesz - mely többször is megakadályozta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát - kormányon maga "bement, s kivitt" mindent, amire szüksége volt.

Jogellenesen juthattak a mindenkori kormányok ilyen adatokhoz Magyar Bálint szerint is. Az SZDSZ egykori elnöke, korábbi oktatási miniszter az ATV-ben beszélt kedden arról: az első Antall-kormány idején kezdődtek az iratmegsemmisítések, ezt a Kenedi János történész által vezetett bizottság világosan bebizonyította. A pártok érintettek az ügynökügyekben, ezért sem akarják, hogy hozzá lehessen férni az adatokhoz - fogalmazott, hozzátéve: másrészt pedig az irattárral zsarolják a politikai szereplőket. Magyar állítja, hogy ha valaki kikéri a dokumentumokat egy adott ügyről, akkor csak szűrt anyagot kap, csak azt kaphatja meg, amit oda akarnak adni.

Hasonló anomáliára hívta fel a figyelmet Vadai Ágnes is. A DK-s képviselő ugyanis cáfolta Boross Pétert, a volt titok- és belügyminiszter, exminiszterelnök ugyanis azt állította, minisztersége idején kikérte Orbán aktáját, amelyből az derült ki, hogy bár megpróbálták beszervezni, ő végül nemet mondott. Vadai azonban emlékeztetett: az első parlamenti ciklusban a képviselők a katonai titkosszolgálatoknál is próbálkoztak dokumentumok kikérésével, de csak a polgári titkosszolgálatoknál lévő iratok esetében jártak sikerrel, így vélhetően Boross is csak azt az aktát láthatta Orbánról (legálisan - a szerk.), amit a polgári szolgálatok dokumentáltak.

Szerző
Frissítve: 2015.03.10 22:10

Döntött a Jobbik: folytatják, de felkészülnek a feloszlatásra is

Publikálás dátuma
2019.02.23 15:26
Szilágyi György, a Jobbik szóvivője és frakcióvezető-helyettes a párt rendkívüli kongresszusa utáni sajtótájékoz
Fotó: MTI/ Mohai Balázs
Az alapszabály módosításával a Jobbik arra a lehetőségre is felkészült, hogy a Fidesz felszámolja a pártot. Szilágyi György szóvivő szerint „az utolsó csepp vérükig” küzdenek majd, akár „nulla forintból” is kampányolni fognak.
Rendkívüli kongresszus összehívását jelentette be Sneider Tamás pártelnök február elején, miután az Állami Számvevőszék tiltott támogatás elfogadása címén ismét megbüntette a Jobbikot (korábban összesen 662 millió, ezúttal – a visszatartott költségvetési pénzeket is beleszámolva – több mint 270 millió forintra). Sneider két napirendi pontot jelölt meg: az egyik a Jobbik és a párt parlamenti frakciója megszűnésének lehetősége, a másik a Fidesszel szembeni ellenállás folytatásának megtárgyalása. Nem elég, hogy a szombati kongresszust zárt ajtók mögött rendezték, még a helyszínt is titokban tartották (utólag derült ki, hogy egy XIV. kerületi, Gizella utcai rendezvényközpont adott otthont az események.) A Fidesz és médiabirodalma jó ideje szisztematikus kampányt folytat a Jobbik ellen. A kormánypárti sajtó kellemetlenkedésein túl a pártnak feltehetően az se hiányzott volna, hogy roma aktivisták és antirasszisták tiltakozó demonstrációt szervezzenek a helyszínre. A kongresszus időpontja ugyanis éppen február 23-ra, a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tízéves évfordulójára esett. A sorozatgyilkosság idején a markánsan szélsőjobboldali Jobbikban még szó sem esett a néppárti irányról, a jobbikos politikusok élen jártak a cigányellenes indulatok felkorbácsolásában. A kongresszusról beszámoló tájékoztatót a Képviselői Irodaházba hirdette meg a Jobbik. A pártelnök vagy Gyöngyösi Márton frakcióvezető helyett Szilágyi György szóvivő állt a sajtó elé.
Szilágyi elmondta, hogy – bár az elmúlt tíz hónapban az általa diktatórikusnak nevezett Fidesz részéről folyamatosan nemtelen támadások érték a pártot – a Jobbik nemhogy összeroppant volna, még elszántabbá vált. 44 új tagszervezet alakult, 400 új tag lépett be. A Jobbik ezt a számot szeretné megduplázni a közeljövőben.
A Jobbik „egyik fő erénye napjainkban a kitartás”, és ez így lesz a jövőben is – közölte a szóvivő, állítva, hogy
a párt mai lelke az igazság és a hősiesség. „Küzdünk az utolsó csepp vérünkig”
– mondta. Ha kell, akkor a Jobbik „nulla forintból” fog kampányolni az EP- és az önkormányzati választáson. A kongresszus egy kiáltványt is elfogadott, ami így kezdődik: „soha nem adjuk fel”. Szilágyi György megállapítása szerint a Jobbik az LMP-vel tartja elképzelhetőnek a legszorosabb kapcsolatot, de „ügyek mentén” más ellenzéki pártokkal is kész együttműködni.
A kongresszuson a párt megszüntetésének lehetőségéről végül nem szavaztak, az alapszabályt ugyanakkor – felkészülve rá, hogy a Fidesz esetleg felszámolja a pártot – módosították. Ennek értelmében
a Jobbik tagjai az elnökség írásos jóváhagyásával beléphetnek egy másik, az elnökség által megnevezett, a jövőben létrehozandó szervezetbe.
A közelmúltban a Jobbik parlamenti frakciója úgy határozott, hogy a párt önállóan indul az EP-választáson. Kérdésünkre, hogy a kongresszus megerősítette-e a döntést, és tárgyalt-e a jobbikos EP-lista összetételéről, Szilágyi elmondta: ezek a kérdések nem szerepeltek napirenden. Az EP-választásnak szerinte az a tétje, hogy amennyiben elég sokan szavaznak a Jobbikra, akkor a Fidesz nem meri betiltani a pártot.
Szerző
Frissítve: 2019.02.23 15:29

„A gyűlöletnél nincs nagyobb gyilkos” - a romagyilkosságok áldozataira emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Publikálás dátuma
2019.02.23 14:24

Fotó: Népszava/ Drakovics Ádám
Szombaton délután a Pest megyei Tatárszentgyörgyön is megemlékeztek a faluban tíz éve hideg vérrel meggyilkolt roma férfiról és kisfiáról.
Nem volt nehéz megtalálni Csorba Róbert és kisfia, Robika sírhelyét a tatárszentgyörgyi temetőben, amit érkezésünkkor már színes virágcsokrok, koszorúk, mécsesek borítottak. Tíz év telt el azóta, hogy a fiatal, 27 éves férfit és 5 éves kisfiát égő házuk udvarán, menekülés közben agyonlőtték. A bűnük annyi volt, hogy cigánynak születtek.
- Robika halálával bennünk is meghalt valami. 
Magyarország csak akkor lesz boldog ország, ha mindenki, kicsi és nagy, öreg és fiatal, cigány és nem cigány egyformán biztonságban érezheti magát.
Most úgy tűnik, viszonylagos nyugalom van. Egyelőre. Talán – mondta Horváth Ferenc, a megemlékezést szervező emlékbizottság képviseletében. A temetőben közben folyamatosan gyűltek az emberek; rokonok, barátok, romák és nem romák egyaránt.
- Elnémít a fájdalom. Elnémít, pedig üvöltenem kellene – erről Bódis Kriszta írónő beszélt. Mint mondta, nincs annál fájdalmasabb, mint amikor egy anyától elveszik a gyermekét. ­ De beszélnünk kell az elviselhetetlenről. Ha nem emeljük fel a hangunkat, ha nem ellenkezünk, a gyűlölet újra lecsap. A gyűlöletnél pedig nincs nagyobb gyilkos – fogalmazott.
Oláh József, az Idetartozunk Egyesület tagja aggodalmainak adott hangot. Szerinte a helyzet tíz év alatt szinte semmit nem változott, sőt ugyanott tartunk:
most is egy új, „náci horda” próbál beférkőzni a politikába, miközben a médiából 15 percenként a gyűlölet magvait szórják a társadalomra.
A romákat nagyobb összefogásra, együttműködésre, párbeszédkeresésre szólította fel.
- Ma is sokan elindítják és élvezik a gyűlöletkeltés rövid távú hasznait. Amennyire rajtunk múlik, mindig tennünk kell ellene. Az egyetlen kiút, hogy szakítunk ezzel és nem élünk a gyűlölet eszközével – hangzott el Iványi Gábor metodista lelkész beszédében, amely imával zárult, emlékezve a gyűlölet minden áldozatára. 

Liberálisok: nyilvánítsák nemzeti gyásznappá a tatárszentgyörgyi romagyilkosság napját!

"A rasszista indíttatású tatárszentgyörgyi romagyilkosság 10. évfordulóján kezdeményezzük, hogy a kormány nyilvánítsa február 23-át nemzeti gyásznappá. Február 23-a nem csupán a roma magyarok, egy társadalmi kisebbség tragédiája, hanem az egész magyar nemzeté. Fontos, hogy évről évre emlékeztessünk minden magyar állampolgárt arra az eseménysorozatra, mely összesen hat ártatlan roma honfitársunk halálához vezetett, és melyek mögött kizárólag az előítéletek, a rasszizmus, a kirekesztés és a gyűlölet állt" - közölte szombaton a Magyar Liberális párt, melynek több politikusa is részt vett a megemlékezésen.

Az Emmi is koszorúzott meg gyurcsányozott

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának munkatársai koszorút helyeztek el a Tatárszentgyörgyön tíz évvel ezelőtt meggyilkolt áldozatok sírjánál. A tárca szombati közleményében emlékeztetett arra, hogy 2008 és 2009 között kilenc településen történt rasszista indítékból elkövetett támadás romák ellen, a gyilkosságsorozatban hat ember vesztette életét.  Borzalmas tragédiára ébredt az ország tíz évvel ezelőtt, amikor Tatárszentgyörgyön meggyilkolták Csorba Róbertet és kisfiát, Robikát - írta az Emmi. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a minisztérium dolgozóival közösen rótta le kegyeletét a sírnál. A minisztérium azért nem felejtett el gyurcsányozni sem a tragédia évfordulója alkalmából: a közleményben felidézték, a tatárszentgyörgyi gyilkosság egy évtized múltán szimbólumává vált a gyilkosságsorozatnak, valamint annak az időszaknak, amikor a Gyurcsány-kormány idején lehetőség volt félkatonai gárdáknak a roma közösségeket félelemben tartani, miközben magukat jogvédőnek mondó politikusok nyilatkozataikkal azt közvetítették, hogy a romáknak csak az áldozat szerepe juthat Magyarországon.

Frissítve: 2019.02.23 15:44