Kósa Lajos;Budai Gyula;Simicska Lajos;III/III-as ügynökök;

2015-03-10 20:39:00

Simicska „35-40 évnyi munícióval” rendelkezik

Harmincöt-negyven évnyi muníciója van Simicska Lajosnak, így környezete biztos abban, hogy állításai nem légből kapottak - értesült lapunk. Forrásaink szerint az Orbán Viktorral újabban nyilvánosan háborúzó vállalkozó nem fogja abbahagyni. Pedig a kormányfőnek láthatóan kínos a besúgóvád, főként, hogy azt nem cáfolta egyértelműen, hogy sorkatonasága idején "operatív kapcsolatot" tarthatott a titkosszolgálatokkal. A nyilvánossá tett dokumentumok hiányosak, s ellenőrizhetetlenek, épp ezért követeli az ellenzék, hogy Orbán a parlament előtt számoljon be.

Rendelkezik információkkal, sőt "35-40 évnyi muníciója van", így nem fogja abbahagyni Simicska Lajos a kormányfőt érintő nyilvános kritikáit - értesült a Népszava. Lapunk Orbán Viktor egykori kollégiumi szobatársa, jó barátja, s a Fidesz eddigi legfontosabb gazdasági háttéremberének kijelentéseiről, azok megalapozottságáról, illetve a vállalkozó mostani terveiről igyekezett megtudni valamit, ám Simicska köreiből egyelőre mindössze annyi szivárgott ki: nagyon is komolyan gondolja, amit állít, s biztos információkkal rendelkezik.

Megírtuk: Simicska vasárnap a Mandiner portálnak - azon belül is a Heti Választól alig néhány hete távozott Stumpf Andrásnak - adott interjúban azt állította, hogy Orbánnak közös sorkatonai szolgálatuk idején jelentenie kellett róla, de előre megbeszélték, mit fog írni a mai kormányfő. A Fidesz eddigi gazdasági háttérembere arról beszélt, hogy már a középiskolában is jelentettek róla, s amikor elvitték katonának, már egy tíz centi vastag akta volt róla. Elmesélte, hogy volt akit ő buktatott le - az illető később félrenyelte a töltött káposztát és megfulladt -, és volt aki saját maga vallotta be, hogy jelent róla. "Figyelj, Lajos, az a helyzet, hogy jelentenem kell rólad. Azt mondtam az illetőnek: nincs harag, jó, hogy szólt, majd kitaláljuk együtt, miket írjon. Azt hiszem, maguktól is rájöttek már, ő ki volt" - elevenítette fel a vállalkozó. A kérdésre, hogy Orbán volt-e, Simicska azt mondta: "Igen", sőt a vállalkozó a leszerelésük utáni estéről is beszámolt, melyen Orbán állítólag elmondta neki: "alá akartak íratni vele, de ő nemet mondott. Harminc éven át elhittem neki, hogy így történt" - fogalmazott Simicska, hozzátéve: ma azonban már nem tudja mit gondoljon.

Ezek a levéltári dossziék, de lehet, hogy hasonlók vannak Simicskánál is? FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Ezek a levéltári dossziék, de lehet, hogy hasonlók vannak Simicskánál is? FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

Orbán pedig mindezt érdemben nem cáfolta, csupán annyit mondott: a sértettség beszél egykori kollégiumi szobatársából. "A tények magukért beszélnek, és minden információ elérhető. Javaslom, hogy azokat tanulmányozzák. Sajnálatos dolognak tartom, hogy a személyes sértettség ilyen mélyre juttathat bárkit. Egyébként pedig ilyen csinn-bumm cirkuszokat csinálni a magyar politikában nem látom értelmét, ezért ezekben a vitában való részvételnek - a tények világossá tételén túl - nem látom értelmét" - mondta a miniszterelnök hétfőn a Hír24-nek. A Miniszterelnökség pedig még vasárnap este egy, Orbán által 2012-ben adott parlamenti választ hozott csupán föl, s abban a miniszterelnök csatolt dokumentumokkal alátámasztva azt írta, hogy megpróbálták beszervezni, de azt visszautasította.

Orbán egyébként ugyanezt állította 2005 nyarán, vagyonosodási vizsgálata kapcsán, amikor maga nyilatkozott múltjáról. Mint elmondta, a történeti hivatalból - ma Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - kikérte a rá vonatkozó dokumentumokat. Hozzátette, már sorkatonai szolgálata alatt a III/III. csoportfőnökség megpróbálta beszervezni, amit visszautasított, és erről a dokumentumok is tanúskodnak. Akkor közzé is tette honlapján a kikért iratokat, amelyek Valóság címszó alatt szerepeltek a korábbi orbanviktor.hu internetes oldalon. E dokumentumok később elérhetetlenné váltak. Orbán 2012-ben a Vadai Ágnes DK-s képviselőnek adott - említett - válasza nyomán újból nyilvánosságra hozta a róla szóló állambiztonsági iratokat, ám a 2005-ös és a 2012-es dokumentumok között nem teljes az átfedés. Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért nem közölt Orbán ismét minden iratot, illetve az is, hogy hány alkalommal kért ki és kapott meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától róla, illetve feleségéről szóló anyagokat. Erre lapunk még hétfőn rá is kérdezett a kormányfő sajtófőnökénél, ám Havasi Bertalan nem válaszolt megkeresésünkre.

Pedig a 2012-ben közzétett dokumentumok egyike is jelentős, hiszen az a "Javaslat társadalmi kapcsolat létesítésére" címet viseli (úgynevezett A karton) és Orbán személyes adatait tartalmazza, 1981. október 20.-i dátummal közli az állambiztonsági szolgálatokkal való kapcsolat létesítésének idejét. Az Orbán zalaegerszegi sorkatonai szolgálata idején keletkezett dokumentumon az is olvasható 1982-es dátummal, hogy az operatív kapcsolat megszűnt, a kapcsolat megszűnésének okaként pedig az szerepel: "leszerelt".

Az ellenzéki pártok mindenesetre a kormányfő parlamenti meghallgatását és az esetleges ügynökmúlt miatt felmerülő nemzetbiztonsági kockázatok tisztázását, ellenkező esetben pedig Orbán távozását követelik. Sőt, az MSZP tegnap többedszer tette egyértelművé: ha a "miniszterelnök nem volt besúgó, akkor be kell perelnie Simicska Lajost. Ezt az elvárást maga Orbán Viktor fogalmazta meg, amikor hasonló helyzetben arra kötelezte Vida Ildikót, hogy pereljen a személyét ért vádak miatt" - közölte Lukács Zoltán. A szocialisták alelnöke egyértelművé tette: nem magánügy, hogy a magyar miniszterelnök zsarolható-e a múltjával.

Kósa és Budai Gyula is elszólta magát

Leszavazta kedden az Országgyűlés igazságügyi bizottsága az úgynevezett ügynökakták nyilvánosságára vonatkozó törvényjavaslatot - pontosabban a kormánypárti többség tartózkodása miatt elbukott. Ezt az LMP-s Schiffer András nyolcadik alkalommal nyújtotta be. Az ülés érdekessége mégsem ez volt, hanem Budai Gyula fideszes képviselő fölszólalása. Az egykori elszámoltatási kormánybiztos ugyanis közölte: bulvárhírek kategória, hogy ki kit szervezett be, s ő még volt sorkatona. "Ott ez bevett dolog volt, ezért ezzel a kérdéssel csínján kell bánni." Miután azonban az Orbán katonakori együttműködését lényegében elismerő mondatot számon kérték Budain, visszakozott, s azt állította, félreértették szavait.

Budai elszólása kísértetiesen hajaz Kósa Lajoséra, aki hétfőn annyira meg akarta védeni Orbánt, hogy közben lebuktatta mindhárom Fidesz-kormányt. A párt ügyvezető alelnöke ugyanis azt mondta, ha Orbán valóban jelentett volna, akkor a szocialista kormányzati ciklusokban ezt már rég elővették volna, és bizonyítékokkal támasztották volna alá. "Mikor kormányon vannak, bemehetnek abba az irattárba, s azt hoznak el, amit akarnak. Ha Orbán Viktorról bármilyen verifikálható adat lett volna arra vonatkozóan, hogy ő be van szervezve, ön szerint a szocialisták ezt gondosan titokban tartották volna?" - kérdezte az őt kérdező újságírótól Kósa. Megfogalmazása márpedig arra enged következtetni, hogy noha a Fidesz - mely többször is megakadályozta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát - kormányon maga "bement, s kivitt" mindent, amire szüksége volt.

Jogellenesen juthattak a mindenkori kormányok ilyen adatokhoz Magyar Bálint szerint is. Az SZDSZ egykori elnöke, korábbi oktatási miniszter az ATV-ben beszélt kedden arról: az első Antall-kormány idején kezdődtek az iratmegsemmisítések, ezt a Kenedi János történész által vezetett bizottság világosan bebizonyította. A pártok érintettek az ügynökügyekben, ezért sem akarják, hogy hozzá lehessen férni az adatokhoz - fogalmazott, hozzátéve: másrészt pedig az irattárral zsarolják a politikai szereplőket. Magyar állítja, hogy ha valaki kikéri a dokumentumokat egy adott ügyről, akkor csak szűrt anyagot kap, csak azt kaphatja meg, amit oda akarnak adni.

Hasonló anomáliára hívta fel a figyelmet Vadai Ágnes is. A DK-s képviselő ugyanis cáfolta Boross Pétert, a volt titok- és belügyminiszter, exminiszterelnök ugyanis azt állította, minisztersége idején kikérte Orbán aktáját, amelyből az derült ki, hogy bár megpróbálták beszervezni, ő végül nemet mondott. Vadai azonban emlékeztetett: az első parlamenti ciklusban a képviselők a katonai titkosszolgálatoknál is próbálkoztak dokumentumok kikérésével, de csak a polgári titkosszolgálatoknál lévő iratok esetében jártak sikerrel, így vélhetően Boross is csak azt az aktát láthatta Orbánról (legálisan - a szerk.), amit a polgári szolgálatok dokumentáltak.