Addig járta pávatáncát a reklámadó ügyében a kormány, hogy Brüsszelnek elfogyott a türelme: az Európai Bizottság (EB) az RTL Csoport hivatalos panasza nyomán tegnap felfüggesztette a különadó alkalmazását, egyben "mélyreható vizsgálatot" indított annak tisztázására, összhangban van-e a hatályos törvény az uniós szabályokkal. Az EB egyelőre az RTL-nek igazat adva diszkriminatívnak látja a 2014 júniusában bevezetett különadót, amely nem a nyereséget, hanem a reklámbevételeket terheli; a felfüggesztő határozat szerint a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs „tisztességtelen versenyelőnyt biztosíthat” bizonyos vállalatoknak. A kormány pedig eddig nem nyújtott be „megfelelő objektív indokot”, ami ezt igazolná.
Vagyis Brüsszel a magyar kormány hetek óta tartó fogadkozása, az EB-vel január-februárban folytatott, kompromisszumkészségét bizonygató levelezése ellenére nem várta meg, míg a kabinet átszabja a törvényt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbb a parlament gazdasági bizottságának március 3-i ülésén ígérte meg a módosítást, amire az EB „heteket adott”, különben – helyezte kilátásba a miniszter – eddig példátlan szankcióként akár fel is függeszthetik az adót. Ezért a következő, e hét szerdán tartott kormányülésre ígért konkrétumokat, azt is hozzátéve, hogy az idő szűke miatt még márciusban el kellene fogadnia a parlamentnek. Lázár végül nem állt elő a javaslattal; de késő lett volna akkor is, ha megteszi.
Elunta a várakozást az Európai Bizottság FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az EB lépése brüsszeli források szerint egyértelműen arra utal, hogy már nem hisznek a magyar kormánynak. Különösen azután, hogy a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök is a módosítás előrehaladottságát igyekezett közvetíteni, de Brüsszelt bírálta, amiért szerinte „erőteljes hangon követelt” változtatást. Úgy fogalmazott, hogy az unió által javasolt változtatásokról a gazdasági bizottság már tárgyalt, most pedig már „a golyó bent van a csőben” – ám az ominózus bizottsági ülésen éppen tárgyalás nem volt, Lázár az EB várható eljárásán túl semmi konkrétumot nem árult el a neve alatt futó javaslatról. Csak annyit, hogy az adó marad, és bizonyos uniós országokban 5 százalék körüli a reklámadó. Brüsszel tehát kapva kapott az alkalmon, hogy elsüsse eddig nem használt fegyverét.
„Üdvözöljük a magyar kormány által küldött jelzéseket arra vonatkozóan, hogy módosítanák a törvényt, de ennek nem ismerjük a mértékét. Amint elfogadja a módosításokat a parlament, megvizsgáljuk azokat” – adott hangot aggodalmainak szóvivőjén keresztül Margrethe Vestager versenyjogi biztos. Brüsszel tehát továbbra is várja a módosítást, noha a vizsgálatot lefolytatják, hogy megállapítsák: az esetleges törvénytelen állami támogatás – amely eleinte bizonyos médiumoknak, például a TV2-nek kedvezett – nem torzította-e már így is a piacot.
A részletes vizsgálat során figyelembe veszik a parlament által majd elfogadott változatot is, ám azt biztosan megnézik, a törvény nem irányul-e kifejezetten a külföldön bejegyzett cégek ellen, mert ha így van, az a letelepedési szabadsággal is ellentétes lehet. „Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését” – emelte ki a biztos szóvivője. Azt korábban Lázár is elismerte, hogy az esetleges szankciók nem érnék váratlanul a kabinetet; ám ha a reklámadó Ausztriában a legmagasabb 5 százalékkal, aligha volt kétséges, hogy tartható a magyar „szabadságharc”.
A kormány – az újabb ígéret szerint – a jövő héten tárgyalja, „milyen módosításokkal lehet megtartani" az adót. Ezúttal már nem sietteti semmi. Lapunk több kérdéssel is a Miniszterelnökséghez fordult, például azt tudakolva, hogyan tudta „lekésni” a kabinet az EB döntését, és része volt-e az RTL tulajdonosával folytatott tárgyalásoknak az RTL panaszának visszavonása, de e kérdéseinkre nem válaszoltak.
Korábbi értesüléseink szerint a kormány egyik „kérése” volt ugyanis, hogy az RTL a reklámadó csökkentéséért cserébe vonja vissza a panaszt; igaz, az EB adó- illetve versenyjogi főigazgatósága előtt már folyamatban volt a vizsgálat. A másik kérés, úgy tudni, az RTL Klub vezérigazgatójának elmozdítására irányult, és Dirk Gerkenst, ha nem is a megegyezés következményeként, de a héten leváltották, az RTL Klubot ideiglenesen Anreas Rudas, az RTL régiós alelnöke vezeti. Ám Gerkens Origónak adott nyilatkozata alapján – amely szerint tavaly meghosszabbított szerződése 2017-ig szólt – lényegében még maradt volna posztján.
A kormány vélhetően úgy módosít majd, hogy a reklámadó 5 százalék körüli lesz, de akkor is 6-7 milliárdnyi bevételt vár belőle. Arról azonban még semmit sem tudni, hogy Orbán ígérete szerint úgy változtatnak-e, hogy az ne fájjon a kis cégeknek, hiszen egy kiterjesztett adó óriási károkat okozhat. Ha az EB a vizsgálatának végére ér, és az Európai Bíróság is megállapítja az uniós szabálysértést, a magyar államnak visszamenőlegesen kell kártalanítania a médiumokat.
