RTL;Brüsszel;MTVA;Simicska Lajos;reklámadó;

2015-03-13 06:02:00

Reklámadó: Brüsszel lőtt

Nem várta meg Brüsszel, míg a magyar kormány befejezi pávatáncát és változtat a reklámadón: tegnap, eddig példátlan szankcióként, felfüggesztették a progresszív különadó alkalmazását. A módosítást továbbra is várják, de részletesen megvizsgálják, milyen uniós szabályokat sért a törvény.

Addig járta pávatáncát a reklámadó ügyében a kormány, hogy Brüsszelnek elfogyott a türelme: az Európai Bizottság (EB) az RTL Csoport hivatalos panasza nyomán tegnap felfüggesztette a különadó alkalmazását, egyben "mélyreható vizsgálatot" indított annak tisztázására, összhangban van-e a hatályos törvény az uniós szabályokkal. Az EB egyelőre az RTL-nek igazat adva diszkriminatívnak látja a 2014 júniusában bevezetett különadót, amely nem a nyereséget, hanem a reklámbevételeket terheli; a felfüggesztő határozat szerint a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs „tisztességtelen versenyelőnyt biztosíthat” bizonyos vállalatoknak. A kormány pedig eddig nem nyújtott be „megfelelő objektív indokot”, ami ezt igazolná.

Vagyis Brüsszel a magyar kormány hetek óta tartó fogadkozása, az EB-vel január-februárban folytatott, kompromisszumkészségét bizonygató levelezése ellenére nem várta meg, míg a kabinet átszabja a törvényt. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbb a parlament gazdasági bizottságának március 3-i ülésén ígérte meg a módosítást, amire az EB „heteket adott”, különben – helyezte kilátásba a miniszter – eddig példátlan szankcióként akár fel is függeszthetik az adót. Ezért a következő, e hét szerdán tartott kormányülésre ígért konkrétumokat, azt is hozzátéve, hogy az idő szűke miatt még márciusban el kellene fogadnia a parlamentnek. Lázár végül nem állt elő a javaslattal; de késő lett volna akkor is, ha megteszi.

Elunta a várakozást az Európai Bizottság FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Elunta a várakozást az Európai Bizottság FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES

Az EB lépése brüsszeli források szerint egyértelműen arra utal, hogy már nem hisznek a magyar kormánynak. Különösen azután, hogy a múlt héten Orbán Viktor miniszterelnök is a módosítás előrehaladottságát igyekezett közvetíteni, de Brüsszelt bírálta, amiért szerinte „erőteljes hangon követelt” változtatást. Úgy fogalmazott, hogy az unió által javasolt változtatásokról a gazdasági bizottság már tárgyalt, most pedig már „a golyó bent van a csőben” – ám az ominózus bizottsági ülésen éppen tárgyalás nem volt, Lázár az EB várható eljárásán túl semmi konkrétumot nem árult el a neve alatt futó javaslatról. Csak annyit, hogy az adó marad, és bizonyos uniós országokban 5 százalék körüli a reklámadó. Brüsszel tehát kapva kapott az alkalmon, hogy elsüsse eddig nem használt fegyverét.

„Üdvözöljük a magyar kormány által küldött jelzéseket arra vonatkozóan, hogy módosítanák a törvényt, de ennek nem ismerjük a mértékét. Amint elfogadja a módosításokat a parlament, megvizsgáljuk azokat” – adott hangot aggodalmainak szóvivőjén keresztül Margrethe Vestager versenyjogi biztos. Brüsszel tehát továbbra is várja a módosítást, noha a vizsgálatot lefolytatják, hogy megállapítsák: az esetleges törvénytelen állami támogatás – amely eleinte bizonyos médiumoknak, például a TV2-nek kedvezett – nem torzította-e már így is a piacot.

A részletes vizsgálat során figyelembe veszik a parlament által majd elfogadott változatot is, ám azt biztosan megnézik, a törvény nem irányul-e kifejezetten a külföldön bejegyzett cégek ellen, mert ha így van, az a letelepedési szabadsággal is ellentétes lehet. „Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését” – emelte ki a biztos szóvivője. Azt korábban Lázár is elismerte, hogy az esetleges szankciók nem érnék váratlanul a kabinetet; ám ha a reklámadó Ausztriában a legmagasabb 5 százalékkal, aligha volt kétséges, hogy tartható a magyar „szabadságharc”.

A kormány – az újabb ígéret szerint – a jövő héten tárgyalja, „milyen módosításokkal lehet megtartani" az adót. Ezúttal már nem sietteti semmi. Lapunk több kérdéssel is a Miniszterelnökséghez fordult, például azt tudakolva, hogyan tudta „lekésni” a kabinet az EB döntését, és része volt-e az RTL tulajdonosával folytatott tárgyalásoknak az RTL panaszának visszavonása, de e kérdéseinkre nem válaszoltak.

Korábbi értesüléseink szerint a kormány egyik „kérése” volt ugyanis, hogy az RTL a reklámadó csökkentéséért cserébe vonja vissza a panaszt; igaz, az EB adó- illetve versenyjogi főigazgatósága előtt már folyamatban volt a vizsgálat. A másik kérés, úgy tudni, az RTL Klub vezérigazgatójának elmozdítására irányult, és Dirk Gerkenst, ha nem is a megegyezés következményeként, de a héten leváltották, az RTL Klubot ideiglenesen Anreas Rudas, az RTL régiós alelnöke vezeti. Ám Gerkens Origónak adott nyilatkozata alapján – amely szerint tavaly meghosszabbított szerződése 2017-ig szólt – lényegében még maradt volna posztján.

A kormány vélhetően úgy módosít majd, hogy a reklámadó 5 százalék körüli lesz, de akkor is 6-7 milliárdnyi bevételt vár belőle. Arról azonban még semmit sem tudni, hogy Orbán ígérete szerint úgy változtatnak-e, hogy az ne fájjon a kis cégeknek, hiszen egy kiterjesztett adó óriási károkat okozhat. Ha az EB a vizsgálatának végére ér, és az Európai Bíróság is megállapítja az uniós szabálysértést, a magyar államnak visszamenőlegesen kell kártalanítania a médiumokat.

Mindenhol jó, de...
Az MTVA-nál talált új munkát a Class FM február végén felmondott hírigazgatója: Mezei Zsolt a hírhamisításról elhíresült Papp Dániel tartalomszolgáltatási igazgató helyettese lett a hvg.hu szerint. A Simicska Lajos érdekeltségébe sorolt rádió munkatársa azért távozott, mert nem tetszik neki, hogy a vállalkozó háborúba kezdett a kormánnyal. Február elején éleződött ki a harc az oligarcha a és a kormányfő között, miután a kabinet a reklámadó - Simicska cégeit érzékenyen érintő - kiterjesztését lengette be. Azóta is szivárognak el médiumaitól, Liszkay Gábor, Csermely Péter és Élő Gábor, a Magyar Nemzet egykori prominensei lapunk értesülései szerint ugyancsak az MTVA-t erősítik, utóbbiak a fiatal újságírók képzéséért felelnek.
Nemrég derült ki, hogy az MTVA hivatalos blogjaiért februárban összesen 3,7 millió forintot költött - ebből a Századvég elemzője, Lánczi Tamás, Prőhle Gergely helyettes-államtitkár, Szita Károly kaposvári fideszes polgármester is részesült, de sok fideszes politikus díjazása "egyedi elbírálás alapján" történt. Az évi 80 milliárdból működő MTVA-nak viszont a jövő héttől már nem közvetíti a parlamenti üléseket, nem indokolták, miért nem. A vasárnaptól nemzeti hírtévéként működő M1-nek lesz parlamenti műsora.