Országos tüntetés lesz a korrupció ellen

Publikálás dátuma
2015.03.13. 06:05
A legutóbbi megmozdulás a március 8-i korrupcióellenes tüntetés volt. FOTÓ: Szalmás Péter/Népszava
Egyedül az LMP nem csatlakozott az Együtt kormányzati korrupció ellen hirdetett országos tüntetésének szervezéséhez - Juhász Péter meghívására a tegnapi egyeztetésen az MSZP, a DK és a PM képviselői is megjelentek. Korábban március 28-át jelölte ki Juhász, ám most a pártok arra jutottak, optimálisabb lehet a vasárnap, azaz március 29-e. 

Az ellenzéki pártok - hogy civilek is minél nagyobb számban csatlakozzanak - abban állapodtak meg, hogy területi alapon, vagyis településenként osztják el a tüntetések szervezési feladatait, ám a megmozdulást a fővárosban civilek szerveznék, míg a pártok vidéken. A tüntetéseket pártlogóktól mentesen tartanák. Juhász reméli, hogy később az LMP is csatlakozik.

Közben nyilvánosságra hozta az V. kerület gazdálkodását is vizsgáló jelentését az Állami Számvevőszék (ÁSZ): azt állapították meg, hogy Belváros - amelynek botrányos ingatlaneladási gyakorlata miatt szervezett tiltakozást március 8-ra Juhász, és amelyért lényegében a következőt is meghirdetik - jogszerűen járt el a vagyonértékesítési döntéseiben, "a vagyonnyilvántartás hiányosságai ellenére". "A döntéseket dokumentumokkal, előterjesztésekkel, beruházási célokmányokkal támasztották alá, azokat a képviselő-testület és arra felhatalmazott szervei szabályszerűen hozták meg" - határozott az ÁSZ. Az önkormányzat könyvviteli mérleg szerinti vagyona 2009-ben 72 milliárd 631 millió volt, ami 2013 végére 73 milliárd 536 millióra nőtt, vagyis 1,2 százalékkal, Rogán Antal vezetése alatt. Az ÁSZ a többi kerületet is vizsgálta, és például Zuglóról megállapította, hogy a vagyonkimutatások felépítése megfelelő volt, ám tartalmuk 2009-ben, az SZDSZ-es Weinek Leonárd idején és 2013-ban, a fideszes Papcsák Ferenc alatt "nem felelt meg a jogszabályban foglalt előírásoknak". A kerület vagyona nem változott érdemben, 2009-ben 89 milliárd 867 millió, 2013 végére 89 milliárd 740 millió volt.

Szerző

Az Emmi feldarabolása jön?

Publikálás dátuma
2015.03.13. 06:04
Zavarodott a miniszteriális irányítás, a diákok csak kapkodják a fejüket FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Nagy volt a kapkodás szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkárságán. A tárca délután kiadott MTI közleményét déli egy és délután hat óra között háromszor frissítették. A bajt az okozta, hogy kiszivárgott sajtóhírek szerint a kormányzat megszüntetné, illetve korlátozná a kommunikációs szakot, több nem megtérülő befektetésnek gondolt alapszakkal együtt. Minisztériumi forrásunk szerint a botrány kirobbantásában a koncepciót kidolgozó helyettes államtitkár Maruzsa Zoltán áll, de az Emmi feldarabolása is napirenden van.

"Megmondtam Balog Zoltán miniszter úrnak, hogy békén hagyom Maruzsa urat, de nem tudok vele együtt működni"

Fokozatváltásra készülnek a felsőoktatásban. Több társadalomtudományi szak megszűnhet, valamint monopolizálnák a kommunikációs szakot, ahol többek között az újságíróképzés is folyik. A felsőoktatásért felelős államtitkárság cáfolta ugyan a híreket, úgy tudjuk azonban, hogy a Magyar Rektori Konferencia bölcsész- és társadalomtudományi bizottságát tárgyalás nélkül kész tények elé állították az utóbbi hetekben: megszüntetnék a gazdaságilag nem megtérülőnek gondolt alapszakokat, beleértve a kommunikációs szakot annak költségtérítéses változatával együtt.

A mostani eset körülményeiben kísértetiesen hasonlít a 2012 decemberében kirobbant botrányra. A kedélyeket az korbácsolta fel, hogy az akkor is helyettes államtitkári poszton lévő Maruzsa Zoltán bejelentette a lecsökkentett államilag finanszírozott keretszámokat. Az eredeti elképzelés 11 ezer főben maximalizálta volna az államilag dotált felsőoktatási férőhelyek számát. A tüntetések és tiltakozások hatására azonban maga a miniszterelnök vonta vissza a javaslatot.

Az eset miatt darabolták fel a Hoffmann Rózsa által vezettet oktatási államtitkárságot köznevelésért és felsőoktatásért felelős államtitkárságra. Ez utóbbit az ELTE egykori rektora Klinghammer István vezette 2013 márciusától, akinek kulcsszerepe volt a felfokozott kedélyek lecsillapításában. Helyettesét, Maruzsa Zoltánt a hallgatók és az egyetemi vezetők egy része viszont nem fogadta el tárgyalópartnernek. Míg Klinghammer a felsőoktatási stratégia megalkotásával volt elfoglalva, addig helyettese, Maruzsa a napi ügyek intézése mellett szisztematikus aknamunkával lehetetlenítette el az államtitkárt és apparátusát - úgy ahogyan annak idején Hoffmann Rózsát is. A minisztert és a miniszterelnökséget pedig dezinformációkkal vezette félre.

Klinghammer István a Magyar Narancsnak március 5-én megjelent interjújában erről az időszakról a következőket mondta: „A gond az volt, hogy ez a feladatmegosztás Maruzsa Zoltánt nem elégítette ki, és már májusban elkezdte minden lépésemet opponálni. Ami nem baj, csak kell valamit mondani, hogy mi lenne a jobb. Mivel ilyen javaslata nem volt, én megmondtam Balog Zoltán miniszter úrnak, hogy békén hagyom Maruzsa urat, de nem tudok vele együtt működni, mert nem tud mit hozzátenni ehhez a feladathoz. A bizánci praktikákba pedig nem kívántam belemenni, nem érdekelt, hogy kinek és miket súg.”

Klinghammer István távozása után az általa kidolgozott stratégiát - amit korábban Maruzsa teljes erőbedobással fúrt - félresöpörték. Ezt követően a szakemberek sorra álltak fel és hagyták ott a felsőoktatási államtitkárságot a helyettes államtitkár által gerjesztett feszült légkör miatt. Az új államtitkár, Palkovics László tanácsadó testületében Maruzsa emberei ülnek továbbra is, így gyakorlatilag Maruzsa akarata érvényesül a felsőoktatásban, akinek a szívéhez nem áll közel jó pár szak, beleértve a kommunikációs szakot sem.

Szerdán kiszivárgott információk szerint a Maruzsa által kidolgozott „Fokozatváltás a felsőoktatásban” nevet viselő stratégia legújabb verziója szerint a képzések száma 15 százalékkal csökkenne. A Palkovics kézjegyével ellátott stratégia ellen a Magyar Rektori Konferencia bölcsészettudományi kollégiuma tiltakozó levelet írt a minisztériumnak, ugyanis tárgyalások helyett eldöntött tényként kezelték a szakmegszüntetéseket.

Sejthető, hogy a szerdán kirobbant újabb felsőoktatási botrány mögött ismét Maruzsa politikai ambíciói állnak. Vélhetően Palkovics László felsőoktatási államtitkár eltakarításának a szándéka áll a háttérben. Annyi biztos, hogy nagy volt a zavarodottság a felsőoktatási államtitkárságon az eset kapcsán, ugyanis az a kiadott sajtóközleményt háromszor is frissítette az MTI öt óra alatt, a hírműfaj kereteit feszegetve, véleményként is felfogható állításokat egymás mellé sorakoztatva szólaltatta meg az ügy hírbe hozott szereplőit. „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) szerdán azt közölte az MTI-vel: valótlannak tartják a sajtóban megjelent információkat arról, hogy a jövőben kizárólagosan intézményükben indítanák el a kommunikáció szakot. Az NKE képzési profiljában nem szerepel a kommunikáció alap - és mesterszak - rögzítették. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola azt közölte az MTI-vel: az intézmény a jövőben is indít új évfolyamokat kommunikációs képzésben.„

Azt még nem tudni, hogy milyen politikai ambíciók, szándékok, vagy nagypolitika játék áll a háttérben, de minisztériumi forrásunk szerint a közeljövőben feldarabolják Balog Zoltán tárcáját. Az oktatás és a kultúra önálló minisztériumot kapna. Az sincs kizárva, hogy ellentmondásos múltja ellenére Maruzsa Zoltán minisztériumot kaphat.

Szerző

Elengedi-e Vida kezét a kormány?

Vida Ildikó személyes felelőssége is felmerül Nemzeti Adó- és Vámhivatalban (NAV) feltárt visszásságok nyomán, így a kormánynak újabb "indítéka" lenne a Simicska Lajos bizalmasaként ismert adóhatósági elnök elmozdítására. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ugyanis a napokban nyilvánosságra hozta, hogy csaknem egy éven át tartó ellenőrzése során súlyos hiányosságokat tárt fel a NAV-nál a belső szabályozottság területén, az irányítási eszközök aktualizálásában, valamint a kockázatkezelési rendszer és az ellenőrzési nyomvonalak kialakításával kapcsolatban.

Az ÁSZ szerdán két elemzését tette közzé: 2009 és 2014, valamint 2011 és 2014 tavasza között vizsgálták a NAV (az időszak elején még APEH) működését, előbbi időtávon a hátralékkezelési, végrehajtási és a kiemelt adózókra vonatkozó gyakorlatot, utóbbi időszakban pedig az EUROFISC nevű, nemzetközi adatcsere programban való részvétel eredményességét tárták fel. Az ellenőrzéseknek az ÁSZ szerint nem volt különösebb apropója, csak az "elmúlt évek kockázatait összegezve döntöttek" a NAV átfogó ellenőrzése mellett. Lapunkkal a számvevőszék azt is tudatta: a 2014. I. félévi ellenőrzési tervük alapján végezték az ellenőrzést, amely még tavaly februárban kezdődött, s amelyet az ÁSZ "elsősorban az ellenőrzött szervezettől bekért adatok, dokumentumok alapján folytatott le".

Noha az ÁSZ kérdéseinkre lényegében cáfolta, hogy mondjuk az amerikai kitiltási botrány, vagy épp az áfacsalási ügyek nyomán vizsgálódtak, arról pedig nem kívántak nyilatkozni, van-e, illetve lehet-e átfedés az ÁSZ által feltárt mulasztások és törvénytelenségek, illetve a NAV alig egy hete közzétett sikerjelentésében szereplő, az úgynevezett "amerikai érdekeltségű" cégekkel kapcsolatos eljárásmód között, ám az biztos, hogy egészen súlyos hiányosságokat találtak. Kétszáz oldalas jelentésükből kitűnik: a NAV nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forintnyi tartozást, ami több mint az éves GDP tíz százaléka. A vizsgált időszakban ráadásul a felügyeleti szerv, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sem tartotta fontosnak, hogy ellenőrizze az adóhivatalt - állapította meg az ÁSZ.

Mindezekre a tárca szűkszavú, ám annál zavarosabb közleményben reagált: szerintük az ÁSZ "durva hibákat nem tárt fel". Az NGM "ugyanakkor elvárja, hogy a számvevőszék javaslatait és ajánlásait a NAV minél előbb megválaszolja és intézkedjen a feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében" - fogalmaztak. Mindez márpedig annak a Vidának üzenet, akit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, illetve közvetve Orbán Viktor kormányfő annak ellenére sem menesztett, hogy novemberben maga számolt be a nyilvánosságnak arról: az Egyesült Államok által korrupciós gyanú miatt megvont beutazási engedélyek ügyében ő maga is személyesen érintett.

Ismert, Vida már az első Orbán-kormány idején, Simicska Lajos APEH-elnöksége alatt annak helyettese volt, majd 1999-től a szervezet vezetője lett. Vida és Simicska között ráadásul nemcsak hivatali, hanem üzleti kapcsolat is kialakult, így 2002 és 2010 között - egészen NAV-elnöki kinevezéséig - a Fidesz korábbi pártpénztárnokának cégénél, a Mahirnál helyezkedett el, s a mai napig Simicska bizalmasaként tartják számon. Épp ezért volt érdekes, hogy nemcsak lemondásra, de önmaga tisztázására sem szólította fel a NAV-elnököt egyetlen kormánytag sem az őszi kitiltási botrány kirobbanása után - felvetve ezzel azt is, hogy esetleg takargatni valójuk lehet. Ám mostanra, az Orbán és Simicska között egyre inkább elmérgesedő viszony hatására előfordulhat, hogy mégis elengedik Vida kezét - állítják forrásaink.

Szerző