Görögország;világbank;

2015-03-14 06:32:00

Évtizedeket vesztegettek el

Az utóbbi hetekben-hónapokban másról sem hallottunk, csak arról, hogy a görögöknek milyen súlyos életszínvonal-csökkenést kellett elszenvedniük. A Világbank adatai is bizonyítják, hogy a jelenlegi bérszínvonal a 15 évvel ezelőtti szintet érné el, tehát olyan, mintha azóta semmit sem emelkedett volna a bérük az árszínvonalhoz képest. Mégis Athénon kívül egy sor másik ország van Európában és a világban, amelyek életszínvonala a több évtizeddel korábbi szintre süllyedt.

Görögország

A nettő bevétel egy főre számítva 19 095 dollár, ami kevesebb az OECD országainak 23 938-as átlagánál. Ugyanakkor nagyok az egyenlőtlenségek, a lakosság legtehetősebb húsz százaléka hatszor annyit keres, mint a legszegényebb húsz százalék.

Írország

Bár a görögöket ez aligha vigasztalja, nincsenek egyedül Európában drámai mutatóikat illetően. Írországban a jelenlegi árakhoz viszonyított bérszínvonal a 12 évvel ezelőtti, 2003-as értéket éri el, e tekintetben, tehát nem sokkal rosszabb a helyzet, mint a görögöknél. Dublin azonban a kemény megszorítások hatására kezd magára találni. Ám az országban szintén nagyon súlyos szociális következményei lettek a megszorításoknak. A fiatalkori, 18-24 év közöttiek munkanélküliségi aránya 2008-2011 között megduplázódott, s 26,7 százalékon áll. A gyermekek 17 százalékát fenyegeti a teljes elszegényedés. Az egészségügyre szánt kiadásokat 2013-ban jelentősen csökkentették.

Olaszország

A bérszínvonal esése tekintetében nem Athén áll a legrosszabbul az Európai Unió országai közül, hanem Róma. Ez ugyanis most az 1998-as, 17 évvel ezelőtti szintnek felel meg. A bérek magasabbak, mint a görögöknél, de az árak is. Az ISTAT 2014-es adatai szerint a szegénység a lakosság 16,6 százalékát érinti, ami a legmagasabb arány a statisztikai hivatal méréseinek 1997-es megkezdése óta: ez összességében 10 millió embert jelent, közülük hatmillióan a létminimum alatt élnek. Az életszínvonal csökkenése éppen úgy érintette a tehetősebb északot és a szegényebb déli országrészt, igaz, a különbség csak nőtt a régiók között. Miközben ugyanis a relatív szegénység északon 4,9-ről 6,2 százalékra nőtt, délen ez 23,3 százalékról 26,2 százalékra.

Spanyolország

Spanyolország egyike volt azoknak a dél-európai államoknak, amelyeket súlyosan érintett a 2008-as pénzügyi válság. Madrid azonban végül egy bankmentő-csomaggal megúszta, s már biztatóan lábal kifelé a krízisből, az idei évre 1,6 százalékos növekedést jósolnak. Az életszínvonal a válság idején majd tíz százalékkal zuhant vissza. Az egy háztartásra jutó átlagos bevétel jelenleg 22 799 amerikai dollár, valamivel alatta marad az OECD-átlagnak. Hatalmas a jövedelmi szakadék a leggazdagabbak és legszegényebbek között. Még mindig rekordmagas a munkanélküliség, 23,7 százalékkal Görögországé után a második. Spanyolországban a válság előtt 34.815 dollárnál járt az egy főre jutó GDP, ettől még mindig távol vannak, 2014-ben 30.113 dolláron állt.

Portugália

Portugália gazdaságának lendületet adott az EU tagság, felfelé ívelt az 1990-es években, de a pénzügyi válság Lisszabont is kritikus helyzetbe hozta. A portugál kormány 2011-ben volt kénytelenen uniós mentőcsomagért folyamodni, de sikeresen ledolgozták a deficitet, s tavaly kikerülhettek a trojka gyámkodása alól. A munkanélküliség tavaly év végén 13,9 százalékon állt, a harmadik legmagasabb az uniós országok között, igazán súlyos a fiatalkori állástalanság, majdnem eléri a 35 százalékot. Az egy főre számított GDP 22.900 dollár, az egy háztartásra számított jövedelem 18 806 dollár, alatta marad az OECD-államok átlagának, a portugál átlagbér a legalacsonyabbak közé számít, 985 dollár körüli. Az oktatás színvonalának javítását tartják a fellendülés kulcsának.

Ukrajna

Ukrajna jelenleg az 1979-es szinten áll, de biztos, hogy az ország életszínvonala tovább zuhan a kelet-ukrajnai válság miatt. Az ország a teljes gazdasági összeomlás előtt áll. A jegybank március elején 19,5-ről 30 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, a nemzeti valuta, a hrivnya egy év alatt értékének körülbelül hetven százalékát vesztette el a dollárral szemben. A GDP 2014-ben hét százalékkal esett. Bár Kijev februárban 40 milliárd dollár összértékű nemzetközi hitelt kapott, ez biztos, hogy nem elég a gazdaság talpra állításához. A háború, a feszült orosz-ukrán viszony miatt a súlyos helyzetet a mérhetetlen korrupció okozza. Ebben a tekintetben az ország a 142. helyet foglalja el a Transparency International 175-ös listáján.

Szerbia

Ukrajnánál is van lejjebb Európában, legalábbis a hivatalos adatok szerint. A szerbek jelenlegi bérezésüket tekintve az 1974-es szinten állnak. A szerb törvényhozás tavaly decemberben fogadta el a 2015-ös költségvetést, amely jelentős megszorításokat tartalmazott. A kormány 27 ezer állás megszüntetését irányozta elő a közszférában. A súlyos helyzetet nehezíti a tavalyi áradás, amely 1,5 milliárd eurós kárt okozott. Az évtizedekkel történt visszaesést azonban nem a természeti katasztrófa, hanem a kilencvenes évek háborúi idézték elő.

Elefántcsontpart

Elefántcsontpart egykor az afrikai kontinens legvirágzóbb országai közé tartozott. 1960-ban nyerte el függetlenségét, az önállóság vezéralakja Félix Houphouet-Boigny volt, aki 1993-ig elnöke volt. A gazdaság nagyon jelentősen a mezőgazdaságtól, azon belül is a kakaó eladásától függ, így ki van téve a természet szeszélyeinek is. A GDP valósággal szárnyalt a hatvanas-hetvenes évek alatt, bő egy évtized alatt 360 százalékkal emelkedett. A nyugat-afrikai térség más államaihoz képest az itteniek jólétben éltek. A nyolcvanas években azonban megkezdődött a hanyatlás időszaka. A GDP zuhant, miközben a lakosság száma hirtelen megugrott. A 2000-es években felgyorsult a zuhanás: 2002-ben, majd 2011-ben is polgárháború tört ki. Ennek következtében az elefántcsontpartiak gazdaságilag most ott tartanak, mint a hatvanas években.

Zimbabwe

Zimbabwe vesztét nem a törzsi villongások, hanem hatalommániás vezetője, Robert Mugabe idézte elő. Bár oroszlánrészt vállalt a függetlenségi harcban, illetve abban, hogy hazája 1980-ban kihirdethette önállóságát, az is Mugabe hibája, hogy az egykor virágzó állam a korai ötvenes évek szintjére süllyedt vissza. Ebben nagy szerepe van a fehérek földjei kisajátításának, s a gazdasági racionalitást teljesen nélkülöző más intézkedéseinek.

Venezuela

Venezuelát a Bloomberg nemrégiben a 15 legnyomorúságosabb helyzetben lévő gazdaság közé sorolta. Az egyetlen dél-amerikai OPEC-tagállam egykori gazdagságát az olajkincsnek köszönhette, s az olajárak zuhanása nyomán a helyzet az elmúlt évben mélypontra került. Venezuelában a legmagasabb az infláció (majdnem négyszerese az ukrajnainak), az alapvető fogyasztási cikkekhez nem lehet hozzájutni, hiányzik az élelmiszer, gyógyszer, mosószerek, leromlott az infrastruktúra. A Világbank adatai szerint 2008-ban 17900 dollár fölött volt az egy főre jutó GDP, jelenleg 13 ezer dollár körüli.