A magyar nemzeti ünnepek és különböző nyári táborok alkalmával Erdélybe látogató magyar kormányzati képviselők és politikusok ünnepi beszédei az utóbbi években általában „kiverték a biztosítékot” Bukarestben. Több alkalommal hivatalosan tiltakozott a román külügy, máskor csak a politikai pártok szintjén vert hullámokat egy-egy autonómiapárti magyar megnyilvánulás, de tiltottak már ki magyar politikusokat (jobbikos és Hatvannégy Vármegyés) Romániából.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter csütörtökön telefonon hívta fel magyar kollégáját, Szijjártó Pétert azért, hogy személyesen is szót emeljen a március 10-én, a székely szabadság napja alkalmából Budapesten rendezett tüntetés miatt, amelyen Romániát az Európai Unió Iszlám Államának nevezte az egyik szervező. Románia számára elfogadhatatlan egy ilyen minősítés, és összeegyeztethetetlen azzal az európai szellemiséggel, amelynek jellemeznie kéne a román-magyar jószomszédi kapcsolatokat és stratégiai partnerséget, szögezte le a román szaktárca közleménye szerint Aurescu. A román külügyminiszter ugyanakkor kifejezte reményét, hogy Magyarország nemzeti ünnepének március 15-i megünneplése vagy az 1990. március 19-20-i marosvásárhelyi etnikai konfliktus 25. évfordulója nem szolgáltat alkalmat arra, hogy a magyar tisztségviselők a két ország közti alapszerződést, illetve a román alkotmányt sértő kijelentéseket tegyenek.
Mivel egy keddi háttérbeszélgetésen Szijjártó elmondta, hogy a szlovákokkal jó, a románokkal viszont fagyos a kapcsolat, a magyar miniszterelnök például a 2010-es hatalomra kerülése óta kétoldalú találkozón nem tárgyalt román kollégájával és ő sem találkozott még az új román külügyminiszterrel, megkérdeztük a magyar szaktárcát, hogy tekinthető-e ez a telefonbeszélgetés az első lépésnek a kapcsolatfelvétel irányába? Tárgyaltak-e más kérdésekről, a jövőbeli együttműködésről is, illetve hogy mit felelt a magyar külügyminiszter román kollégája tiltakozására?
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatása szerint Szijjártó Péter elmondta, „a Hősök Terén megrendezett keddi eseményen kormányzati tisztségviselő nem vett részt”. A két tárcavezető alapvetően arról beszélt telefonon, milyen közös döntésekre van szükség annak érdekében, hogy létrejöjjön a kétoldalú találkozó. Az előkészítés során a legfontosabb feladat, hogy a kisebbségi vegyes bizottsági ülés jegyzőkönyve alapján a feleknek meg kell állapodniuk a közös ajánlásokban. Ezzel kapcsolatosan viszont még több nyitott kérdés van, válaszolta a magyar szaktárca.
A román külügy nem első alkalommal szorgalmazza a kisebbségi vegyesbizottság összehívását, illetve azt, hogy mielőbb véglegesítsék és írják alá a megállapodást, amelyről 2011 júniusában megkezdődtek a tárgyalások.
A kisebbségi vegyesbizottság az 1996-os alapszerződés után jött létre a kisebbségi problémák kezelésének fórumaként. Évente ülésezik, a felek közösen elfogadott vállalásokat tesznek. Utoljára azonban 2009-ben, a Bajnai-kormány idején sikerült megállapodni, a román társelnök akkor a jelenlegi külügyminiszter, Aurescu volt. A testület 2011 óta nem ült össze.