Kövér bánata: ellenzéki lett a HírTv és a Magyar Nemzet

Publikálás dátuma
2015.03.14. 09:03
Fotó:Népszava
„Fontos tanulság, hogy a sajtószabadság ma a tulajdonos szabadságát jelenti ” - döbbentette rá a magyarországi helyzetre az élet, illetve Simicska Lajos Kövér Lászlót - egyebek mellett ez derül ki az Origónak, a Magyar Hírlapban megjelent interjú alapján született írásából. „S ha ez így van - világosodott meg egyre élénkebben a házelnök - akkor a Magyar Nemzet és a Hír Televízió a mi szempontunkból nem kezelhető másként, mint ellenzéki orgánumként, ahonnan támogatást nem, ellenben támadást, indokolatlan bírálatot bármikor kaphatunk.”  Hozzátette, erre saját híveiket is fel kell készíteniük és új csatornákat kell találni, hogy üzeneteiket, érveiket eljuttassák választóikhoz.

Kövér László szerint Simicska Lajos a magyar közélet betegségének egyik tünete. A házelnök szerint Simicska tette azt bizonyítja, hogy a hajdani barát  "ott a haza, ahol a haszon" elvét vallja, vagyis addig támogat egy kormányt, amíg az a személyes gazdasági érdekeit nem sérti. Véleménye szerint ez a történet alapjaiban ingatta meg az ellenzék "oligarcházásának" hitelességét. "Megerősítést nyert, hogy ha az ország érdeke azt kívánja, a Fidesz-kormány mindig kész erős érdekcsoportokkal is szembemenni".

Kövér: az MSZP és a Jobbik együttműködik
Együttműködéssel vádolta meg az MSZP-t és a Jobbikot az Országgyűlés elnöke a Pesti Srácok című honlapnak adott nyilatkozatában. Kövér szerint országszerte számos bizonyítéka van annak, hogy nem csak a szavazóbázisban van átjárás az MSZP és a Jobbik között. 

A jobboldal médiából tájékozódó része is kárt szenvedett, hiszen egyelőre, még egy rövid ideig orientációs zavarban lesznek, mivel a megszokott orgánumaik más üzeneteket és magyarázatokat közvetítenek, mint eddig - panaszolta Kövér a Magyar Hírlapnak adott interjúban. Hozzátette, erre saját híveiket is fel kell készíteniük és új csatornákat kell találni, ( az "ellenzékivé vált" HírTv, illetve Magyar Nemzet helyett) , hogy üzeneteiket, érveiket eljuttassák választóikhoz.

A házelnök a brókerbotrányra vonatkozó kérdésre kifejtette: a magyar pénzügyi rendszer biztonsági hálója a kisembereket felfogja, a betétesek kártérítése jórészt teljes lesz. Az önkormányzatok esetében a kártalanítás már korántsem egyszerű, ami aláhúzza azt a 2010 óta élő törekvésüket, hogy a települések az államkincstárnál vezessék a számlájukat, és ne bankoknál gazdálkodjanak. "Ez a független igazságszolgáltatás illetékessége" - reagált arra a felvetésre, általános társadalmi kifogás, hogy az ügyek nagyságrendje dacára mégsem kattannak rögtön a bilincsek. (ahogy ezt pártelnöke, az ország miniszterelnöke, Orbán Viktor óhajtaná egy közrádiós beszédje szerint)  Kövér László hozzátette: "talán a posztkommunizmus következménye vagy a liberalizmus szabadosságának lecsapódása, hogy a bírák ritkán számolnak a közérdekkel az ítélethozatalok során".

forrás, illetve további részletek az interjúból: http://www.origo.hu/itthon/20150314-kover-a-magyar-nemzet-es-a-hir-tv-mar-ellenzeki.html

Szerző
Frissítve: 2015.03.14. 10:29

A magas polc

Az ember azt gondolná, a hivatal méltóságot, tartást ad. Minél magasabb a polc, annál egyenesebb derékkal lehet ülni rajta. Minél nagyobb sarzsit visel valaki, annál nagyobb bátorságot, öntudatot merít belőle. Nálunk ez is másképpen alakult. Nálunk az is, akinek az egekben kellene trónolnia, visszabukik a felhők alá, hogy megcsókolja azt a kezet, amelyik támasztékul szolgált a felkapaszkodásához.

Jól kifundált ez a rendszer! Cifra rangok mögé rejtett szolgalelkű kegyencek keresik uruk kedvét. Ez jellemzi hazánk főméltóságait is akik - bár tisztük szerint a végrehajtó hatalom ellensúlyát lennének hívatva betölteni - sietnek megnyugtatni mentorukat, a miniszterelnököt: eszük ágában sincs tenni a dolgukat. Kisebb gondjuk is nagyobb annál, mintsem ártsanak a kormánynak. Schmitt Pál, az állam első embereként nem érzett rá arra, nem tartotta fontosnak, hogy a nemzet egységének kifejezéséhez hozzátartozik a tárgyilagos mérték- és távolságtartás a pártoktól, a végrehajtó hatalomtól, hogy az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés nem egyeztethető össze a motor szerepének elvállalásával a kormányzati törvényalkotásban. Mint ahogy az Alkotmánybíróság elnöki pozíciója is kizárja, hogy Lenkovics Barnabás kötelezettséget vállaljon a kormányzati munka "akadálymentesítésére". Ez a magatartás nem a jobboldali vagy a baloldali szemléletből ered, nem oldalfüggő. Ez a magatartás a hivatástudat hiányából vezethető le.

Az ország érdekében a miniszterelnöknek alkotmányos-gúzsba kötve kellene táncolnia, melynek egyik végét a köztársasági elnök, másik végét az Alkotmánybíróság elnöke tartja a kezében, szorosabbra húzva azt, valahányszor ki akar törni szorításából. Rég nincs már azonban alkotmányos jogrend hazánkban, s ebben nagy szerepe van a jelenlegi köztársasági elnöknek és elődjének. Kivette a részét e helyzet kialakulásában az Alkotmánybíróság is. Ma senki nem számolhat ép ésszel azzal, hogy megismerheti és megtarthatja a játékszabályokat. Senki nem számolhat ép ésszel azzal, hogy amennyiben megtartja a játékszabályokat, akkor tisztességes úton boldogulhat. Nincsenek játékszabályok, nincsenek tisztességes utak. Csak az boldogulhat, aki közel van a tűzhöz. Akinek nincs rokona, nincs ismerőse, nem utódja senkinek, aki ma számít, azt nem fogja szeretni ez a hatalom.

A fülkeforradalom nem más, mint a demokratikus jogállam lebontásának és helyette a Jó Állam [ezt a kifejezést használják és így leírva a különböző törvényekben] felépítésének a programja. Milyen is a Jó Állam? Korlátlanul felelőtlen, minden kontroll nélkül működik, amelyben személyre szabott, pillanatok alatt megszületett, tetszés szerint újra és újra írt, turmixként összekavart jogszabályzagyvalék adja a törvényesség látszatát. A Jó Állam fokozatosan terjeszkedik. Mindent elnyel, mindenbe beleszól.

Jól kifundált ez a rendszer! Egyetlen személyre épül. Egyetlen személy akarata ölt testet törvényi formában. Egyetlen személy akaratától függ, kiből lesz, kiből lehet valaki. Nem csoda hát, hogy senki nem számíthat segítségre, ha bajba jut. Nincs kihez, nincs hova fordulnia. De éppen ezért nem lehet jól kifundált ez a rendszer. Ez a rendszer csak addig működik, amíg ki nem nyílik azoknak a szeme, akik ma elhiszik, sorsuk az alávetettség. Akik ma elhiszik, az állam mindenható. Akik ma elhiszik, egyszer nekik is jut a tortából.

Ha kinyílnak a szemek, leborulnak a polcok. Minél magasabb a polc, annál nagyobbat lehet zuhanni róla.

A magas polc

Az ember azt gondolná, a hivatal méltóságot, tartást ad. Minél magasabb a polc, annál egyenesebb derékkal lehet ülni rajta. Minél nagyobb sarzsit visel valaki, annál nagyobb bátorságot, öntudatot merít belőle. Nálunk ez is másképpen alakult. Nálunk az is, akinek az egekben kellene trónolnia, visszabukik a felhők alá, hogy megcsókolja azt a kezet, amelyik támasztékul szolgált a felkapaszkodásához.

Jól kifundált ez a rendszer! Cifra rangok mögé rejtett szolgalelkű kegyencek keresik uruk kedvét. Ez jellemzi hazánk főméltóságait is akik - bár tisztük szerint a végrehajtó hatalom ellensúlyát lennének hívatva betölteni - sietnek megnyugtatni mentorukat, a miniszterelnököt: eszük ágában sincs tenni a dolgukat. Kisebb gondjuk is nagyobb annál, mintsem ártsanak a kormánynak. Schmitt Pál, az állam első embereként nem érzett rá arra, nem tartotta fontosnak, hogy a nemzet egységének kifejezéséhez hozzátartozik a tárgyilagos mérték- és távolságtartás a pártoktól, a végrehajtó hatalomtól, hogy az államszervezet demokratikus működése feletti őrködés nem egyeztethető össze a motor szerepének elvállalásával a kormányzati törvényalkotásban. Mint ahogy az Alkotmánybíróság elnöki pozíciója is kizárja, hogy Lenkovics Barnabás kötelezettséget vállaljon a kormányzati munka "akadálymentesítésére". Ez a magatartás nem a jobboldali vagy a baloldali szemléletből ered, nem oldalfüggő. Ez a magatartás a hivatástudat hiányából vezethető le.

Az ország érdekében a miniszterelnöknek alkotmányos-gúzsba kötve kellene táncolnia, melynek egyik végét a köztársasági elnök, másik végét az Alkotmánybíróság elnöke tartja a kezében, szorosabbra húzva azt, valahányszor ki akar törni szorításából. Rég nincs már azonban alkotmányos jogrend hazánkban, s ebben nagy szerepe van a jelenlegi köztársasági elnöknek és elődjének. Kivette a részét e helyzet kialakulásában az Alkotmánybíróság is. Ma senki nem számolhat ép ésszel azzal, hogy megismerheti és megtarthatja a játékszabályokat. Senki nem számolhat ép ésszel azzal, hogy amennyiben megtartja a játékszabályokat, akkor tisztességes úton boldogulhat. Nincsenek játékszabályok, nincsenek tisztességes utak. Csak az boldogulhat, aki közel van a tűzhöz. Akinek nincs rokona, nincs ismerőse, nem utódja senkinek, aki ma számít, azt nem fogja szeretni ez a hatalom.

A fülkeforradalom nem más, mint a demokratikus jogállam lebontásának és helyette a Jó Állam [ezt a kifejezést használják és így leírva a különböző törvényekben] felépítésének a programja. Milyen is a Jó Állam? Korlátlanul felelőtlen, minden kontroll nélkül működik, amelyben személyre szabott, pillanatok alatt megszületett, tetszés szerint újra és újra írt, turmixként összekavart jogszabályzagyvalék adja a törvényesség látszatát. A Jó Állam fokozatosan terjeszkedik. Mindent elnyel, mindenbe beleszól.

Jól kifundált ez a rendszer! Egyetlen személyre épül. Egyetlen személy akarata ölt testet törvényi formában. Egyetlen személy akaratától függ, kiből lesz, kiből lehet valaki. Nem csoda hát, hogy senki nem számíthat segítségre, ha bajba jut. Nincs kihez, nincs hova fordulnia. De éppen ezért nem lehet jól kifundált ez a rendszer. Ez a rendszer csak addig működik, amíg ki nem nyílik azoknak a szeme, akik ma elhiszik, sorsuk az alávetettség. Akik ma elhiszik, az állam mindenható. Akik ma elhiszik, egyszer nekik is jut a tortából.

Ha kinyílnak a szemek, leborulnak a polcok. Minél magasabb a polc, annál nagyobbat lehet zuhanni róla.