Teljes szakmai káosz az új M1 indulásán

Publikálás dátuma
2015.03.16. 06:00
Fábián Barna, a közmédia új napi aktuális csatornája, a megújult M1 műsorvezetője és az új stúdió tervezői, Simon Jago, a Jago
Lényegében nem volt szakmai és technikai baki, ami ne rondított volna bele az M1 tegnapi indulásába: az állami hírtévé szerkesztőit szemmel láthatóan teljesen felkészületlenül érte a folyamatos, élő híradás.

 Szinte állandó gond volt az anyagok alól kicsúszó hanggal, az eltűnő és újra felbukkanó feliratozással; egy ízben Imre Balázs műsorvezetőt lehetett hallani a stúdióból, amint a technikusokat kérdezi, „kérjek-e elnézést", vélhetően a nézőktől a baki miatt, de a válasz minden bizonnyal az volt, hogy "ne", mert ahogy újra látható volt, folytatta, ahol abbahagyta. És ez csak egyetlen példa. Mindez délután csúcsosodott ki, amikor fél 3-kor Pozsonyba akartak kapcsolni, ahol a tudósító először nem tudta, hogy adásban van, majd amikor beszélni kezdett, nem lehetett hallani. „Én azért kicsit hallottam Timit”, próbálta menteni a helyzetet Somorjai Balázs műsorvezető, és rövid híreket ígért, de az időjárás-jelentés indult el, aztán több bejátszás egymás után, végül elsötétítették a képernyőt. A sorozatos hibák olyan benyomást keltettek, mintha az egész műszaki berendezést néhány órával az élő adás előtt kezdték volna el először állítgatni. A köztársasági elnök nevét is sikerült "Ádár Jánosnak" írni, a köztévé egekbe magasztalt új arculatát tervező dizájnereket összekeverni.

A technikai káosznál azonban nagyobb gond volt, hogy az első órákban érdemi hír nem is hangzott el; a szinte a teljes délelőttöt március 15-re építő hírcsatornától délután fél 2-ig is csak annyi volt megtudható, hogy Lewis Hamilton nyerte a Forma 1-et, és hogy motorbaleset történt a fővárosban. Igaz, a nemzeti ünnep ellenére órákig azt sem árulták el, az országban pontosan hol, mikor, milyen ünnepségek lesznek, ahogyan nem szóltak a boltbezárásokról sem. Az „Akkor. Amikor” szlogen jegyében délután számoltak be először arról is, hogy Orbán Viktor beszéde előtt komoly dulakodás volt a Múzeum körútnál.

A kormányfő beszédének élő közvetítése mellett a szerkesztők leginkább a közmédiát méltató anyagokra építettek: a műsorvezetők a piros-fehérről lila-kékre váltó új dizájnt méltatták – „gyönyörű a műsor, gyönyörű a stúdió”, szólt az egyik riporter –, aminek szürreális csúcspontja volt, amikor a díszlet - igen, maga a díszlet - egyes szám első személyben elmesélte magáról, hogyan keletkezett. „Egyszer csak kamionokra raktak, és elindult a konvoj! Akkor még csak egy kósza ötlet voltam. És még csak mondogatták rólam, hogy biztos szép lesz és modern. De én már akkor tudtam, hogy egy napon majd visszatérek ide, hogy elkápráztassam a nézőket!” - hangzott el. Az önfényezést viszont csak a hírszolgáltatás sínylette meg: a képernyő alsó sávján futó hírsávon ugyan láthatóak voltak hírek, de alig olvasható, apró betűvel, ráadásul csak akkor mutatták, amikor valakinek a hírsáv felett kiírták a nevét. Amint levették az illető nevét, eltűnt a sáv is, noha vélhetően úgy tervezték, hogy folyamatosan fusson.

Jutott még három perc az olaszos zöld-fehér-piros kokárdával megjelenő Szabó László Zsolt MTVA-vezérigazgatóra - akitől Fábián Barna műsorvezető úgy búcsúzott, "sok sikert kívánok magunknak" - , majd később Karas Mónikára, a médiahatóság elnökére, akitől a riporter egy az egyben megkérdezte, „mik az elnök-asszony elvárásai” az M1-gyel szemben. Ő el is mondta, a médiahatóság céljainak "támogatására" számít.

Valamivel összeszedettebb munkára számítottak a nézők a 80 milliárdos büdzséből működő állami médiától, de az MTVA-elnök azt mondta az Origónak, "csak az nem hibázik, aki nem tesz semmit", az apró hibákat azért nagyítják fel, mert "súlya van" annak, amit csinálnak.

Szerző
Témák
M1 káosz HírTV

Új köztársaságot akarnak

Publikálás dátuma
2015.03.15. 21:15
A Keleti pályaudvartól az Astoriáig mentek a kormányellenes demonstráció résztvevői, s több ezren követelték Orbánék távozását F
Tizenkilenc népszavazási kérdésben kérnék ki az állampolgárok véleményét, köztük a dohánymonopólium és az útdíjak, továbbá az ügynökmúlt és a politikusok vagyonosodásának nyilvánossá tétele ügyében - jelentették be a kormányellenes tüntetés szónokai. A civil és pártdemonstrációk a fővárosban és országszerte is kevésbé szóltak a március 15-i megemlékezésről, mintsem az orbáni hatalom megdöntésének fokozódó vágyáról. Tóbiás József MSZP-elnök nyilvános vitára is invitálta a kormányfőt, aki szerint azonban ez nem időszerű.

Több ezren tüntettek vasárnap délután a fővárosban az Orbán-kormány ellen. A Keleti pályaudvartól az Astoriáig meneteltek az Új köztársaságot! című tüntetés részvevői. A demonstrációt a korábbi, internetadó, illetve a magánnyugdíjpénztárak államosítása ellen tartott tiltakozások civil szervezői jegyezték, de egy sor ellenzéki párt, s szervezet is csatlakozott hozzájuk. Műsorvezetőként Fullajtár Andrea és Kulka János lépett színpadra elsőként, a színésznő azzal kezdett: nagyon undok lesz, és elmondja milyen miniszterelnököt nem akar. Például, akit nem érdekel az ország sorsa, aki bolondokkal veszi körül magát, aki stadionokat épít, miközben kórházakra kell a pénz. Nem akar olyan országban élni, ahol lábszagú az egész kormány, ahol egy senki sokmilliós lakást irat a fiára, és utána elszámoltatná a civileket, vagy ahol bűn zsidónak, cigánynak, melegnek, gondolkodónak lenni. "Nem én fogok elhúzni ebből az országból" - mondta befejezésül.

A demonstráció egyik szervezője, Vajda Zoltán azzal kezdte: "ünneplünk, mert lesz mit, a kártyavár össze fog dőlni". Ezután "a veszprémi, aki kiütötte a kétharmadot" - konferálta fel Kulka János Kész Zoltánt. Az újdonsült parlamenti képviselő arról beszélt, Orbán Viktor olyasféle diktátor, amilyeneknél arany vécékefét szoktak találni, miután elzavarták őket. "Nevezzük tehát ezt a világképet az éhezők és az arany vécékefék világának" - fogalmazott, hozzátéve: a civilek tudják, mi a különbség Nyugat és Kelet között. "Az egyikben az emberek döntenek a politikusokról, a másikban a politikusok döntenek az emberek vagyonából. Veszprém megtette a kötelességét, és azt kéri mindenkitől, hogy folytassátok a harcot a nemzetet kifosztó politika ellen. Veszprém lebontotta kétharmadot, és most azt kéri tőletek, főleg Tapolcától, folytassátok az utat" - fogalmazott.

Az ezt követően az Astoriára átvonuló tömeget ott Parti Nagy Lajos köszöntötte. A költő azzal kezdte: "azért állok itt, mert ez itt az unió és benne Magyarország. Szabad állampolgárok vagyok és az is akarok maradni". Beszélt arról, hogy miközben maga három éven át szatírát írt Orbán országáról, a kormányfő mára "önnön dermesztő paródiájává vált", akinek az ország a terepasztala, a nép pedig csak bábu azon. "A rendszer négy és fél millió embert ítélt halálra, képzetlenségre, szegénységre, hogy még el menni se legyenek képesek" - fogalmazott Parti Nagy, kiemelve: bízik benne, hogy a tömegben már ott az a demokratikus mag amely leváltja Orbánt, és megteremti az új magyar köztársaságot.

Ezt követően Nagy Emília tanár is a köztársaság - a szó és az eszme - hiányáról beszélt, s szerveződésre buzdított, Pletser Ágnes, a Magyar Szegénységellenes Hálózat tagja pedig az esélyegyenlőségért emelt szót. Kulka János nem csupán a "Valahol Európában" egyik betétdalát énekelte el, hanem "rendszerdöntő népszavazást" jelentett be. A referendumot 15 témában 19 kérdéssel a demonstrációt is szervező Gulyás Balázs, Lattmann Tamás és Vajda Zoltán kezdeményezik. Lattmann, aki nemzetközi jogász ezek közül több jogi kérdést ismertetett, Vajda - további kérdéseket felolvasva - a szociális igazságosság visszaállítását tűzte ki célul, míg a netadós tüntetések szervezőjeként ismertté vált Gulyás Balázs azzal zárta a demonstrációt: "itt az ideje, hogy elbontsuk Orbán önkényuralmának építőköveit", így ez a népszavazás az első lépés lehet az új Magyar Köztársaság felé.

A tervezett referendum céljait és a kérdéseket itt olvashatja!
Fotó: Tóth Gergő/Népszava

Fotó: Tóth Gergő/Népszava

 

A fővárosi demonstráció nemcsak békésen zajlott, de békésen is ért véget, csakúgy mint azok a szintén budapesti és vidéki megemlékezések, amelyeket más civil szervezetek szerveztek. A néhány hete megalakított DEMOSZ (a Demokratikus Mozgalmak és Szervezetek Országos Vándorgyűlése - a szerk.) résztvevő szervezetei ugyanis egységes megmozdulásokat tartottak országszerte, így Pécset, Debrecenben és Szegeden is. A csongrádi megyeszékhelyen Vágó Gábor volt LMP-s képviselő, ma civil aktivista azzal kezdte: rövid lesz, mint az Orbán-rezsim fejezete a történelem könyvekben, Pécsett pedig Juhász Péter, az Együtt alelnöke azzal fejezte be: "ell lehet őket kergetni, és el is fogjuk, mert nem hagyjuk, hogy az országunkat elrabolják".

Kevésbé emlékeztek, inkább lelkesítettek

- A Pilvax kávéháznál koszorúzott Gyurcsány Ferenc, aki aztán a Demokratikus Koalíció elnöksége nevében arról beszélt: a felháborodás már nem elég, "buknia kell a jelenlegi rendszernek". Megjegyezte: hosszú lesz az a folyamat, ameddig az ország sokféle, sokszínű demokratái egymásra találnak, s önkritikusan azt is hozzátette, a bekövetkező győzelem sem teszi majd őket tökéletessé.

- A Nemzeti Együttműködés Rendszerét el kell söpörni, vagy le kell győzni, és meg kell állapodni a parlamentben a teljes, folytonosság nélküli lebontásáról - jelentette ki az Együtt elnöke. Szigetvári Viktor Debrecenben, a Petőfi-szobornál kijelentette, a forradalommal mint kifejezéssel vigyázni kell, mert vért és emberhalált senki nem akarhat, de "békés és megbocsátó átmenetet hirdetni a NER-ből valami másba, nem lehet".

- Az LMP szintén a Pilvaxban ünnepelt, ahol Schiffer András kijelentette: napjainkban több oldalról is kísérletet tesznek arra, hogy a szabadságot szembeállítsák a nemzeti szuverenitással. A párt társelnöke úgy fogalmazott: ha egy ország viselt dolgairól külhonban többet tudnak, mint annak polgárai, az országnak nincs felelős kormánya. "Egy olyan nemzet, amelynek urai külhonban saját polgárai bérére alkudnak, nem képes megvédeni saját függetlenségét" - fogalmazott.

- A Jobbik a Március 15. téren a Petőfi szobornál tartott nagygyűlést, de azon nem szólalt fel a párt elnöke. Ugyanakkor Apáti István képviselő azzal állt elő, egy mai kormánytag annyit lop évente, mint amennyit régen Széchenyi a közösbe tett bele.

Nem áll ki a kormányfő Tóbiással?
"Türelem, mindennek eljön az ideje" - reagált Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke arra, hogy Tóbiás József vasárnap rendhagyó közmeghallgatásra hívta a kormányfőt Ajkára a magyarországi demokráciáról, a térség és a közösség helyzetéről.
Az MSZP elnök-frakcióvezetője a nemzeti ünnepen Ajkán koszorúzott Pad Ferenc baloldali parlamenti képviselőjelölttel, s kijelentette: komolyan veszik a helyi időközi országgyűlési választást, tisztában vannak annak jelentőségével, és úgy gondolják, a legfontosabb kérdést, hogy merre tart az ország és mi a magyarság sorsa, a választókkal együtt, közösen kell megvitatni.
"Tegyék fel kérdéseiket a környék választópolgárai, válaszoljuk meg mind a ketten legjobb tudásunk szerint, és aztán döntsön a nép" - üzente Orbánnak a szocialista politikus, aki egylényegűnek nevezte a Fideszt és a Jobbikot. Arról is beszélt, hogy ma sokan félreértik a forradalom eszmeiségét. Eleink a feudalizmus eltörléséért küzdöttek, a szabad sajtóért, a felelős kormány megalakításáért, a közös teherviselésért, ma viszont egy szűk elit, saját szavazóival sem törődve nyomorba taszítja emberek millióit, korlátozza a szabad médiát, mert "az orbáni hatalom önző, feudális" - fogalmazott.
Tóbiás szerint a rendszer filozófiája egyszerűen megragadható egyetlen újfeudális idézettel: "mindenki annyit ér, amennyije van". A kormány politikusai "a nép pénzét szórják, kelet felé néznek, diktátorokkal üzletelnek és diktátorok propagandacéljainak szolgáltatják ki hazánkat". A szocialisták ezzel szemben nyugat felé indultak és nyugat felé tekintenek, nyugalmat, gyarapodást kívánnak és európai Magyarországon szeretnének büszke hazafiak lenni.


A tüntetésen készült fotókat itt nézheti meg!

Szerző

„Miskolcon maradunk!” - Nem hagyják magukat a romák

Publikálás dátuma
2015.03.15. 19:45
A Miskolcon zajló kitelepítések ellen tiltakoztak és jelképesen lezárták a telepre vezető egyik utcát élőlánccal és piros-fehér
Az Európai Uniótól várnak segítséget a miskolci romák – etnikai tisztogatás a stadionépítés miatt címmel nyílt levelet tett közzé Váradi Gábor, a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Horváth Aladár, a Roma Mozgalom a Köztársaságért elnöke és Rácz Béla, a Roma Polgárjogi Mozgalom jogvédője. Közben Miskolcon tüntettek a romák. A Számozott Március elnevezésű demonstráción a kitelepítések ellen tiltakoztak. 

„Több roma szervezet az Európai Unióhoz fordult a Miskolcon zajló etnikai tisztogatás miatt. A jórészt romák lakta negyed a stadionberuházás útjában áll, ezért utcára teszik az ott élő családokat, lakhatásuk biztosítása nélkül. A szervezetek az Unió magyarországi képviseletvezetője számára pénteken petíciót nyújtottak át, amelyben vizsgálatot sürgetnek és azt, hogy az Unió egyetlen centtel se járuljon hozzá az intézményesített cigányüldözéshez” – olvasható a dokumentumban.

„A kormány, miközben rendeletben »kiemelt jelentőségű üggyé« nyilvánította a helyi DVTK- stadion rekonstrukcióját, és nyolcmilliárd forinttal támogatja azt, szó nélkül eltűri, hogy Miskolc vezetése elűzze a stadion közvetlen közelében, az úgynevezett »számozott utcákban« élő lakosokat. A város nem hosszabbítja meg a lejáró lakásbérleti szerződéseket, nem kegyelmez a hátralékosoknak, vagy a rendezetlen jogviszonyúaknak, de azoknak sem, akik rendezik hátralékaikat: elhelyezési kötelezettség vállalása nélkül teszi utcára a város nyomornegyedeiben élő, többségében roma családokat” – írják a levél szerzői.

„Becslésünk szerint a stadionrekonstrukcióban érintett területen, a »számozott« utcákban mintegy száz családra vár kilakoltatás, de közel kétszázra tehető azon, más nyomortelepen élők száma is, akiket szintén fölszólítottak bérleményük elhagyására. A hajléktalanság mellett a családokat még a gyermekeik állami gondozásba vételének réme is fenyegeti: a (csak nevükben) gyermekvédelmi hivatalnokok mindenkinek »felajánlják« a gyerekek elhelyezését. A roma családok így inkább önszántukból elmenekülnek, rokonokhoz, albérletbe, ki hova tud, hogy megtarthassák gyerekeiket, és megmentsék a családjuk egységét. Mindezek miatt Miskolc Megyei Jogú Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata, a Roma Mozgalom a Köztársaságért és a Roma Polgárjogi Mozgalom az Európai Unióhoz fordult, uniós tényfeltárást kezdeményezve, és védelmet kérve a miskolci romák számára az államilag finanszírozott apartheid ellen."

A szervezetek képviselőit fogadta dr. Szűcs Tamás, az Európai Unió magyarországi képviseletének vezetője, és átvette petíciójukat. Az érintett szervezetek eltökéltek, hogy megakadályozzák a területen élő romák önkényes kilakoltatását, és minden egyes család ügyében megegyezést kívánnak kiharcolni. Álláspontjuk szerint ugyanis a családok jogosultak a városban legalább akkora nagyságú és komfortfokozatú lakhatásra, mint ahol eddig éltek. – írják a cigányvezetők.

Szerző