Paks II: beperelheti a kormány a Financial Timest

Publikálás dátuma
2015.03.17. 15:15
A kép illusztráció. FOTÓ: Getty Images
Kormányközeli forrásokra hivatkozva a Hír24 úgy értesült, hogy a kormány beperli a Financial Timest a paksi bővítés blokkolásáról szóló cikkük miatt. A kormányszóvivő megerősítette, hogy amennyiben a gazdasági lap nem közli le a helyreigazítást, a kabinet jogi útra fogja terelni az ügyet.

Mint arról beszámoltunk, a lap csütörtökön arról írt, hogy az Európai Unió blokkolta a paksi bővítésről szóló orosz-magyar megállapodást. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár még csütörtök éjjel közölte, hogy helyreigazítási kérelemmel fordult a magyar kormány a Financial Times szerkesztőségéhez. Giró-Szász András akkor úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a hír nem igaz, ám az Index szerint Navracsics megerősítette az EU vétóját. Később, egy másik cikkben viszont a lap azt közölte: Navracsics csupán arról beszélt, hogy a fűtőelemek beszerzésével van baj.

Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője múlt pénteken azt mondta, Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott.

Pénteken reggel Kovács sajtótájékoztatón ismételte meg, hogy a kormány álláspontja szerint nem igazak a cikkben leírtak.

A Financial Times elutasította a kormány helyreigazítási kérelmét, a brit gazdasági lap munkatársa úgy nyilatkozott, hogy "amit megírtunk, az úgy pontos és hiteles" – írja a Hír24.

A hírportál információi szerint a kormány azért perli be a világ leghitelesebb üzleti lapját, mert a paksi bővítésről szóló cikkükkel „kárt okoztak Magyarországnak". Jelenleg jogászok vizsgálják az ügyet.

A teljes cikket itt olvashatja!

A kormányszóvivő megerősít
Ha a Financial Times (FT) brit üzleti lap nem közöl helyreigazítást a paksi bővítésről szóló múlt heti, a magyar kormány szerint hamis és félrevezető cikke miatt, a kabinet joga útra tereli az ügyet - közölte Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden.

Szerző

Orbánnal kivételezik az NMHH?

A Demokratikus Koalíció azt kéri, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) térjen át a hírműsorok pártatlanságának tartalmi elemzésére. A hatóság civil szervezetek bevonásával ne csak azt vizsgálja, hogy mely politikusok hányszor szerepelnek egyes műsorokban, de azt is, hogy milyen kontextusban jelennek meg - erről Oláh Lajos beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.

A független országgyűlési képviselő elmondta, hogy korábban levélben kérdezte az NMHH-tól, hogy hogyan vizsgálja a közmédia pártatlanságát. A válaszból idézve közölte: a hatóság azt írta, hogy a politikai magazinműsorok és a hírműsorok tájékoztatási gyakorlatát kvantitatív tartalomelemzéssel vizsgálják, kiemelten ellenőrzik a közszolgálati médiaszolgáltatók hírműsorainak pártatlanságát.

Oláh Lajos hozzátette, hogy a hatóság nem végez tartalmi elemzéseket ezen a téren, csak azt számolja, hogy ki hányszor szerepel egy műsorban. Meglátása szerint a tavalyi országgyűlési választási kampány alatt Orbán Viktor miniszterelnök mindegyik szereplése pozitív kontextusban jelent meg, míg Mesterházy Attila akkori MSZP-elnök döntő többségében negatív kontextusban szerepelt. A politikus megismételte: ilyen köztelevízióra és ilyen médiahatóságra nincs szükség, a DK szerint a választások után "ebben a formában" mindkettőt meg kell szüntetni.

Szerző

Jól lát? Nem magas a cukra? Biztos?

Publikálás dátuma
2015.03.17. 14:48
Illusztráció/Thinkstock
Reprezentatív szemészeti és cukorbetegség-szűrés indul április elején, mintegy 3600 ötvenévesnél idősebb embert vizsgál meg ingyenesen a Semmelweis Egyetem szemészeti klinikájának kutatócsoportja.

Ezt Németh János egyetemi tanár, a projekt vezetője mondta el kedden Budapesten. A sajtótájékoztatón a professzor közölte: egy vizsgálat 20-30 percig tart, és az országos szűrés mintegy két és fél hónap múlva zárul. A felmérés reprezentatív, az országot 105 körzetre osztva járja egy-egy kisbusszal két vizsgálócsoport, szemész szakorvos, nővér és asszisztens részvételével. A vizsgálatban részt vevőket a KSH adatainak felhasználásával választották ki, a bekerülőket előzetesen felkeresik, és tájékoztatják a részletekről.

Kiemelte: azért fontos a felmérés, mert nincsenek pontos adatok arról, hogy hány vak és a látássérült ember él az országban, a felmérés megalapozhatja a további munkát a területen. Hozzátette: remélik, hogy a felmérés eredményeként javulhat a szemészeti ellátás Magyarországon, csökkenhet a vakok, látássérültek száma. Szabóné Berta Irén, a vizsgálatot támogató Vakok Állami Intézetének igazgatója hangsúlyozta: nagyon fontos a prevenció, annak megelőzése, hogy látássérültté váljon valaki, és ebben nyújthat nagy segítséget a felmérés.

Szabó Dorottya, a vizsgálat koordinátora elmondta: először vércukorszintet mérnek, majd a látásélességet, a szemlencsét és - rossz látás esetén - a szemfeneket vizsgálják. Akinek magas a vércukorszintje, annál a szemfeneket a szembogár tágítása után is megvizsgálják, ezzel is kutatva a cukorbetegség lehetséges szövődményeit.

A közreadott sajtóanyag szerint évente 4-6 ezer ember veszíti el a látását Magyarországon. Hozzátették: a szűrést a Lions Clubs International Foundation által nyújtott pályázati támogatásból valósítják meg.

Szerző