Előfizetés

Március 15: a törvényhozók elítélték a pfújolást

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti csoportja elítéli a 2015. március 15-én, Sepsiszentgyörgyön történteket és határozottan elutasítja nemzeti ünnep üzenetének eltorzítását - olvasható a frakció kedden kiadott nyilatkozatában, amelyet a szövetség hírlevele közölt.

A törvényhozók felháborodását az váltotta ki, hogy a vasárnapi sepsiszentgyörgyi ünnepségen Kelemen Hunornak, az RMDSZ elnökének felszólalását a tízezres nagyságrendű ünneplő közönségből többen hangos füttyel és pfújolással fogadták, és beszéde végét is bekiabálásokkal zavarták meg.

A nyilatkozatban rámutatnak: Március 15. a modern magyar nemzet születésének pillanata, és ilyen értelemben minden magyar közös ünnepe, és az azt övező egység meggyőzően bizonyította Romániában a többségi nemzet számára, hogy tiszteletben kell tartani a magyar kisebbség ünnepeit, jogait, igényeit. Az RMDSZ-frakció szerint a hétvégi sepsiszentgyörgyi események első sorban a nemzeti ünnep ideáljainak ártanak.

"Március 15. nem az egyének magánvéleményéről, csoportok sajátos nézeteiről szól, hanem nemzetünk közös értékeiről. A szólásszabadság a véleménynyilvánítás szabadságának része, azt a morális jogot jelenti, amely önmagában nem sérti mások szabadságát. Sepsiszentgyörgyön egy kis számú magyar csoportosulás fontosabbnak érezte saját nézeteit hangoztatni, mintsem közös ünnepünket tiszteletben tartani. Ez az elenyésző kisebbség aránytalan mértékű kárt tett az ünnep méltóságában. Meggondolatlan tettük, a nemzeti ünnepünk megzavarása az elkövetőket minősíti" - fogalmazott keddi nyilatkozatában az RMDSZ parlamenti csoportja.

A hagyományőrző huszárok felvonulásával, szavalatokkal, néptáncokkal és forradalmi dalokkal színezett nagyszabású sepsiszentgyörgyi ünnepségen az RMDSZ elnöke arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság - nem karddal és lándzsával, de - tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól.

"Kormányhű lett az Ab"

Publikálás dátuma
2015.03.17. 16:57
Fotó: Népszava
Jogvédő szervezetek szerint a kormánypárti többséggel, egyeztetés nélkül megválasztott alkotmánybírók többségbe kerülésével "kormányhű" testületté vált az Alkotmánybíróság (Ab).

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyolc olyan alkotmánybíró tevékenységét vizsgálta 2011 és 2014 ősze közti 23 - a szervezetek szerint - nagy jelentőségű döntés kapcsán, akiket a Fidesz-KDNP már a többi párttal egyeztetés nélkül jelölt és választott meg, eredményüket kedden sajtótájékoztatón mutatták be.

Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László Szalay Péter, Szívós Mária és Stumpf István olyan döntéseit vizsgálták, ahol az alkotmánybírók a testületben egyedileg nyilvánultak meg, tehát ők voltak az ügy előadó bírái - a testület számára a határozat tervezetének megfogalmazói -, vagy párhuzamos indoklást, különvéleményt fogalmaztak meg.

A 2011 és 2014 közti 23 megvizsgált döntésből a jogvédők szerint két alkotmánybíró, Balsai István és Juhász Imre 100 százalékban, négy további több mint 80 százalékban a kormányoldalnak kedvező döntést hozott és a nyolc új alkotmánybíró közül csak kettő, Stumpf István és Szalay Péter esetében kiegyensúlyozottabbak a döntések. Stumpf 32, Szalay 57 százalékban foglalt állást a kormányoldal számára kedvezően a civilek szerint.

Szabó Máté Dániel, a TASZ képviseletében az egyes alkotmánybírákat is röviden jellemezte. Szerinte Balsai István "nem tudta levetkőzni" 20 éves politikusi múltját, Dienes-Oehm Egon szinte a "hatalom szeméből" próbálta kiolvasni szándékait, hiszen még el sem fogadott alkotmánymódosításra is hivatkozott, Juhász Imre az alkotmányjogi érvek helyett a különleges történelmi helyzettel próbálta alátámasztani döntéseit, Pokol Béla korábbi szakmai tevékenységével összhangban alkotmánybíróként is tagadta az alkotmánybíráskodás lényegét, a többségi akarat alkotmányos korlátainak kijelölését, Stumpf István "ellentmondásos tevékenységében" az alkotmányos meggyőződés és a politikai vélemény viaskodása figyelhető meg, Szalay Péter csak szűkebb érdeklődési körén belül igyekezett alkotmányos szempontokat érvényesíteni, Szívós Mária alkotmánybírói tevékenységét pedig a jogvédők szerint nem annyira alkotmányjogi megfontolások, mint inkább a kormányzati akaratnak való megfelelés jellemzi.

Az Ab egészét vizsgálva a 23 döntéssel kapcsolatban a jogvédők azt állapították meg, hogy az egyeztetés nélkül megválasztott, "egypárti alkotmánybírák" 2013 tavaszi többségbe kerülése előtt meghozott 10 fontos döntés a kormánytöbbség hatalmát korlátozó jellegű volt, míg az azt követő 13-ből már csak 3 ment szembe a kormánytöbbség törekvéseivel.

Somody Bernadette, az Eötvös Károly Intézet képviseletében elmondta: a kiválasztott 23 döntés közjogi alapkérdésekkel, igazságszolgáltatással, választási rendszerrel, magántulajdonnal, vállalkozás szabadságával, és emberi jogokkal kapcsolatos. A kiválasztott 8 alkotmánybíró tevékenységének megítélésénél a jogvédők elsősorban az alkotmány politikai célú átírásához, a demokrácia és nyilvánosság, illetve a hatalommegosztás és a független intézmények kérdéseihez, valamint az emberi jogokhoz fűződő viszonyt vizsgálták.

A három szervezet képviselői arra is felhívták a figyelmet, hogy a tavaly megválasztott három új alkotmánybíróval már 11 kormánypártok által az "egypárti jelölési rendszerben" választott tagja van a testületnek, és a nemrég távozott Paczolay Péter elnök helyének betöltésével az összesen 15 fős testület 4/5-e lesz a kormánypártok által megválasztott alkotmánybíró. Az új szabályok szerint az alkotmánybírók már nem 9, hanem 12 évig töltik be hivatalukat, illetve ha nem sikerül megválasztani utódjukat, még hosszabb ideig. 

Fideszes demokráciarombolás számszerűsítve
A civil jogvédőknek a 2010 utáni Alkotmánybíróság vizsgálatáról nyilvánosságra hozott 70 oldalas jelentése az első olyan beszámoló, amely számszerűsíti azt a fideszes demokráciarombolást, amiről az MSZP évek óta beszél. A kutatás adatai egyértelművé teszik, miért nem beszélhetünk jogállamról Magyarországon - írja a párt sajtóközleményében. 
A jelentés azokat az évek óta ismételgetett ellenzéki bírálatokat igazolja, amelyek szerint a demokratikus fékek és ellensúlyok lebontása a mindennapokat érintő problémákat okoz. Ez az az Alkotmánybíróság, amely a kormány partnere volt például a takarékszövetkezeti vagyon lenyúlásában, az indokolás nélküli kirúgásokban és a trafikmutyiban is.A demokratikus kontroll nélküli állam mára oda vezetett, hogy az egypárti alkotmánybírák szakmai becsületüket sutba vágva az egypárti Alaptörvény szellemében gyakorlatilag nyíltan a Fidesz-kormány kiszolgálóivá váltak.
Azután azonban, hogy a választók Veszprémben lebontották a kétharmadot, a demokratikus ellenzéki pártok közös felelőssége, s ma már lehetősége is, hogy a testület további fideszes pártkatona-bírákkal ne bővülhessen. A tetten ért bíráktól pedig elvárjuk, hogy leleplezésük után végre esküjük szerint, s ne az őket megválasztók politikai elvárásai szerint ítélkezzenek!



"Kormányhű lett az Ab"

Publikálás dátuma
2015.03.17. 16:57
Fotó: Népszava
Jogvédő szervezetek szerint a kormánypárti többséggel, egyeztetés nélkül megválasztott alkotmánybírók többségbe kerülésével "kormányhű" testületté vált az Alkotmánybíróság (Ab).

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nyolc olyan alkotmánybíró tevékenységét vizsgálta 2011 és 2014 ősze közti 23 - a szervezetek szerint - nagy jelentőségű döntés kapcsán, akiket a Fidesz-KDNP már a többi párttal egyeztetés nélkül jelölt és választott meg, eredményüket kedden sajtótájékoztatón mutatták be.

Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Salamon László Szalay Péter, Szívós Mária és Stumpf István olyan döntéseit vizsgálták, ahol az alkotmánybírók a testületben egyedileg nyilvánultak meg, tehát ők voltak az ügy előadó bírái - a testület számára a határozat tervezetének megfogalmazói -, vagy párhuzamos indoklást, különvéleményt fogalmaztak meg.

A 2011 és 2014 közti 23 megvizsgált döntésből a jogvédők szerint két alkotmánybíró, Balsai István és Juhász Imre 100 százalékban, négy további több mint 80 százalékban a kormányoldalnak kedvező döntést hozott és a nyolc új alkotmánybíró közül csak kettő, Stumpf István és Szalay Péter esetében kiegyensúlyozottabbak a döntések. Stumpf 32, Szalay 57 százalékban foglalt állást a kormányoldal számára kedvezően a civilek szerint.

Szabó Máté Dániel, a TASZ képviseletében az egyes alkotmánybírákat is röviden jellemezte. Szerinte Balsai István "nem tudta levetkőzni" 20 éves politikusi múltját, Dienes-Oehm Egon szinte a "hatalom szeméből" próbálta kiolvasni szándékait, hiszen még el sem fogadott alkotmánymódosításra is hivatkozott, Juhász Imre az alkotmányjogi érvek helyett a különleges történelmi helyzettel próbálta alátámasztani döntéseit, Pokol Béla korábbi szakmai tevékenységével összhangban alkotmánybíróként is tagadta az alkotmánybíráskodás lényegét, a többségi akarat alkotmányos korlátainak kijelölését, Stumpf István "ellentmondásos tevékenységében" az alkotmányos meggyőződés és a politikai vélemény viaskodása figyelhető meg, Szalay Péter csak szűkebb érdeklődési körén belül igyekezett alkotmányos szempontokat érvényesíteni, Szívós Mária alkotmánybírói tevékenységét pedig a jogvédők szerint nem annyira alkotmányjogi megfontolások, mint inkább a kormányzati akaratnak való megfelelés jellemzi.

Az Ab egészét vizsgálva a 23 döntéssel kapcsolatban a jogvédők azt állapították meg, hogy az egyeztetés nélkül megválasztott, "egypárti alkotmánybírák" 2013 tavaszi többségbe kerülése előtt meghozott 10 fontos döntés a kormánytöbbség hatalmát korlátozó jellegű volt, míg az azt követő 13-ből már csak 3 ment szembe a kormánytöbbség törekvéseivel.

Somody Bernadette, az Eötvös Károly Intézet képviseletében elmondta: a kiválasztott 23 döntés közjogi alapkérdésekkel, igazságszolgáltatással, választási rendszerrel, magántulajdonnal, vállalkozás szabadságával, és emberi jogokkal kapcsolatos. A kiválasztott 8 alkotmánybíró tevékenységének megítélésénél a jogvédők elsősorban az alkotmány politikai célú átírásához, a demokrácia és nyilvánosság, illetve a hatalommegosztás és a független intézmények kérdéseihez, valamint az emberi jogokhoz fűződő viszonyt vizsgálták.

A három szervezet képviselői arra is felhívták a figyelmet, hogy a tavaly megválasztott három új alkotmánybíróval már 11 kormánypártok által az "egypárti jelölési rendszerben" választott tagja van a testületnek, és a nemrég távozott Paczolay Péter elnök helyének betöltésével az összesen 15 fős testület 4/5-e lesz a kormánypártok által megválasztott alkotmánybíró. Az új szabályok szerint az alkotmánybírók már nem 9, hanem 12 évig töltik be hivatalukat, illetve ha nem sikerül megválasztani utódjukat, még hosszabb ideig. 

Fideszes demokráciarombolás számszerűsítve
A civil jogvédőknek a 2010 utáni Alkotmánybíróság vizsgálatáról nyilvánosságra hozott 70 oldalas jelentése az első olyan beszámoló, amely számszerűsíti azt a fideszes demokráciarombolást, amiről az MSZP évek óta beszél. A kutatás adatai egyértelművé teszik, miért nem beszélhetünk jogállamról Magyarországon - írja a párt sajtóközleményében. 
A jelentés azokat az évek óta ismételgetett ellenzéki bírálatokat igazolja, amelyek szerint a demokratikus fékek és ellensúlyok lebontása a mindennapokat érintő problémákat okoz. Ez az az Alkotmánybíróság, amely a kormány partnere volt például a takarékszövetkezeti vagyon lenyúlásában, az indokolás nélküli kirúgásokban és a trafikmutyiban is.A demokratikus kontroll nélküli állam mára oda vezetett, hogy az egypárti alkotmánybírák szakmai becsületüket sutba vágva az egypárti Alaptörvény szellemében gyakorlatilag nyíltan a Fidesz-kormány kiszolgálóivá váltak.
Azután azonban, hogy a választók Veszprémben lebontották a kétharmadot, a demokratikus ellenzéki pártok közös felelőssége, s ma már lehetősége is, hogy a testület további fideszes pártkatona-bírákkal ne bővülhessen. A tetten ért bíráktól pedig elvárjuk, hogy leleplezésük után végre esküjük szerint, s ne az őket megválasztók politikai elvárásai szerint ítélkezzenek!