vizes világbajnokság;Nemzetközi Úszó Szövetség;Cornel Marculescu;Guadalajara;

2015-03-18 06:53:00

Gigaberuházással fejest ugrunk a 25 milliárdba

Budapest nyerte el a 2017-es vizes világbajnokságot, miután a mexikói Guadalajara pénzügyi okok miatt visszalépett a rendezéstől. A hírt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be egy héttel ezelőtt, miután aláírta Cornel Marculescuval, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatójával az erről szóló szerződést. A gigaesemény előreláthatólag 25 milliárd forintba kerül majd az államnak. A képre kattintva galéria nyílik.

„Négy évet máris nyertünk” hirdeti a 2017-es vizes világbajnokság plakátja, ugyanis Budapest eredetileg 2021-ben adott volna otthon a világeseménynek, ám a mexikói Guadalajara pénzügyi okok miatt visszalépett a rendezéstől, és hazánk lett a beugró. A közép-amerikai országnak 100 millió dollárba (kb. 28 milliárd forint) került volna a megrendezés, de összesen 9,5 milliót (2,6 milliárd forint) költött a beruházásokra. A mexikói kormány a nemzetközi olajár csökkenésével magyarázta a pénzügyi hiányt. Ám így is a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ötmillió dollárra büntette a közép-amerikai államot.

Magyarországnak a gigaberuházás – az előzetes kalkulációk szerint - 25 milliárd forintba kerül, ennek az összegnek a jelentős hányadát az új úszókomplexum (8 milliárd) teszi ki, amely legkésőbb 2017. március 31-re készül el, és 18 ezer fő befogatására lesz alkalmas a világbajnokság idején, utána pedig ötezer férőhelyesre csökkentik. Emellett fejlesztik a margitszigeti Hajós Alfréd uszodát és a nyílt vízi versenyeknek otthont adó balatonfüredi helyszínt is.

„Ha nem növünk fel világbajnok úszóink szintjére, nem tudjuk megcsinálni” – mondta egy héttel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy egyeztetett az ellenzékkel is, amely nagy örömére „nem zárkózott el” az együttműködéstől. A kormányfő szerint erre már csak azért is volt szükség, mert a jelenleg érvényben lévő törvények alapján a rövid határidő miatt Magyarország nem tudná megrendezni a 2017-es eseményt, így törvényt kell alkotni az esemény lebonyolításával összefüggésben.

A nemzeti fejlesztési miniszternek és az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztosnak április 15-ig kell egy előterjesztést készítenie a kormánynak a beruházás keretösszegéről, a források rendelkezésére bocsátásáról és a beruházással kapcsolatos állami feladatok ellátásáról.

A nemzetgazdasági miniszternek pedig a fejlesztési és az emberi erőforrások minisztere bevonásával azonnal intézkedni kell a beruházás megvalósítását szolgáló 2014-es költségvetési maradvány és e célra – még a 2021-es úszó vb megrendezésére betervezett – 2015-ben rendelkezésre álló előirányzat átcsoportosításáról az állami vagyonnal kapcsolatos bevételi-kiadási fejezethez – derül ki a kormány határozatából.

Azért nemcsak kiadásokkal számolhatunk. Cornel Marculescu, a FINA ügyvezető igazgatója kiemelte: az előző felnőtt világbajnokságokat két-háromszoros megtérüléssel rendezték meg. Ha nem is tudjuk többszörös haszonnal megrendezni a vb-t, a nullás mérleg kihozására nagy esély van, ugyanis 2013-as barcelonai viadal nézettségi rekordot döntött, a világon 4,5 milliárd ember nézte az eseményt - amelyen az úszás mellett műugrás, műúszás, nyíltvízi úszás és vízilabda szerepel a programban.

A budapesti világbajnokság minden bizonnyal 2017 júliusában vagy augusztusában lesz. Konkrét dátum egyelőre azért nincs, mert sem a mogyoródi Formula 1-es futammal, sem pedig a londoni atlétikai világbajnoksággal nem ütközhet a budapesti viadal.

A Dagály Úszókomplexum számokban
- Egy 10 pályás, 50 méteres versenymedence, egy 8 pályás, 50 méteres bemelegítő medence és egy 25×21 méteres ugrómedence kap helyet, emellett a multifunkcionális térben egy kézilabdapálya áll majd.
- 8 milliárd forintból épül fel-
2017. március 31-ig készül el az úszókomplexum
- 5000 férőhelyes, a világbajnokság idején 18 ezresre bővítik- 25000 négyzetméteres lesz a létesítmény
Megközelítés: Az Úszópalota a jelenlegi Dagály Strandfürdő mellett, az Árpád híd pesti hídfőjétől nem messze épül. Hajóval, közúton, közösségi közlekedéssel (M3 metró, 1-es villamos, távolsági buszok), valamint gyalogosan és kerékpárral is könnyedén megközelíthető.
További érdekességek: Az uszoda ékszerszerű elejét 45 centiméter vastagságú, natúralumíniumból készülő rácsszerkezet alkotja, amely a szél hatására zenélt volna az eredeti tervek szerint. A tervezési folyamat előrehaladtával azonban másféle rögzítési mód mellett döntöttek a szakemberek. A tetőszerkezetbe integrált zsalurendszer és a nyitható felületek természetesen szellőztetik át és napoztatják be az épület belső terét.
A létesítményt energiatakarékos módon lehet üzemeltetni: nagy hangsúlyt kapnak a megújuló energiaforrások – a földhő, a termálvíz és a napenergia –, és a medencékből, illetve a zuhanyzókból elfolyó vizek hőenergiáját is visszanyerik majd. A látogatók az energiatermelő járdákon sétálva járulhatnak hozzá az épület takarékos üzemeltetéséhez – ez további kutatások tesztfelületeként is szolgál.