Blokád - Büki Zoltán: elérték a céljukat - VIDEÓ!

Publikálás dátuma
2015.03.18. 18:46
Fotó: Kökényesi Gábor
Tiltakozók vonták blokád alá 16 autóval a Lánchidat kora este. Egy órán keresztül nem lehetett közlekedni a hídon. A rendőrség hermetikusan zárta el a forgalom elől az alagutat a Clark Ádám térnél. A tüntetést a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság szervezte. Büki Zoltán azt mondta: "az alkotmányos rend visszaállításáért" és az Ab függetlenségéért tüntettek. Céljuk, hogy visszahívják a testületből a "pártkatonákat", emiatt "még rengeteg ilyen" tüntetést fognak szervezni - mondta.  A VIDEÓT itt nézheti meg!

19.10 Büki Zoltán tudósítónknak elmondta: a figyelemfelkeltő demonstrációval elérték a céljukat, nem akarnak visszaélni az emberek türelmével, visszaadják a hidat a forgalomnak. Hozzátette: szabálysértési eljárásra számítanak.

18.45 Újabb rendőri erősítés érkezett, a tüntetőket leterelték a hídról a Clark Ádám tér felé, igazoltatják őket. Az intézkedés után mindenki levonult a hídról. Véget ért a blokád.

18.20 A rendőrség hermetikusan zárta el a forgalom elől az alagutat a Clark Ádám térnél. Büki Zoltán vezeti a civiliket és terveik szerint éjfélig maradnak a hídnál. Tudósítónk szerint két autószállító érkezett a helyszínre.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

18.10 A BKK tájékoztatása szerint a 16-os és a 105-ös autóbusz terelve közlekedik, nem érinti a Clark Ádám tér és a Széchenyi István tér megállót.

Fotó: Kökényesi Gábor

Fotó: Kökényesi Gábor

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért kedden mutatta be közös vizsgálatuk eredményét, amely szerint a kormánypárti többséggel, egyeztetés nélkül megválasztott alkotmánybírók többségbe kerülésével "kormányhű" testületté vált az Alkotmánybíróság. A civil szervezetek nyolc olyan alkotmánybíró tevékenységét vizsgálták 2011 és 2014 ősze közti 23 - a szervezetek szerint - nagy jelentőségű döntés kapcsán, akiket a Fidesz-KDNP már a többi párttal egyeztetés nélkül jelölt és választott meg, eredményüket kedden sajtótájékoztatón mutatták be. 

 Cikkünket frissítjük!

Szerző
Frissítve: 2015.03.18. 23:56

Irakban tájékozódik a vezérkar

Publikálás dátuma
2015.03.18. 18:11
FOTÓ: MTI, Kovács Attila
A honvéd vezérkar közeljövőben tervezett iraki helyszíni szemléje után is egyeztetni kíván az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásról az Országgyűlés külügyi, honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A külügyi tárca vezetője erről az Országgyűlés honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottsága szerdai együttes, zárt ülése után tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Jelenleg "minden szinten zajlik az előkészítés" - mondta.
A szerepvállalás növelésével a magyar biztonsági helyzet "más típusú dimenzióba kerül". Nemcsak a kiküldendő magyar katonák, hanem Magyarország, valamint világszerte minden magyar érdekeltség biztonságát garantálni kell - jelentette ki a külügyminiszter. Ezért az érintett tárcák és szolgálatok számításokat végeznek arról, hogy ennek milyen plusz forrásigényei vannak - közölte, hozzátéve: a kormány ezek alapján készíti el előterjesztését.

Szijjártó Péter azt mondta: az Iszlám Állam tevékenységéről, a velük szembeni fellépésről a zárt ülésen több minisztérium, az Információs Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat bizalmas minősítésű, tíz évre titkosított információkat osztott meg a bizottságok tagjaival.
A külügyminiszter elmondta: az Iszlám Állam elleni fellépés nem ENSZ- vagy NATO-felhatalmazású, hanem az Egyesült Államok két ENSZ BT-határozatra hivatkozva vezeti a koalíciót. Az Egyesült Államok katonai szervétől a Honvédelmi Minisztériumhoz érkezett magyar szerepvállalásról szóló levelet Szijjártó Péter megmutatta azoknak, akik kérték.

Vadai Ágnes, a DK politikusa, független országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság tagja az ülés után azt mondta: az említett levél további elemzést igényel. A politikus úgy fogalmazott, az az állítás, hogy egy "nagy politikai felkérés érkezett volna", ebben a formában nem igaz. Vadai Ágnes szerint újabb kérdések merültek fel a magyar részvétellel kapcsolatban, ezért legalább még egy hosszabb, de ugyancsak zárt bizottsági ülésre van szükség mielőtt a parlament döntene.

Kósa Lajos, a honvédelmi bizottság fideszes elnöke és Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke közös sajtótájékoztatón számolt be az ülés után. A két politikus eltérően vélekedett arról, hogy milyen összefüggés van a katonai szerepvállalás és a terrorfenyegetettség mértéke között.

Kósa Lajos példaként említette, hogy a csak humanitárius segítséget nyújtó Ausztria és Svédország állampolgárait is érte támadás, így szerinte a katonai szerepvállalás és az Iszlám Állam erőszakos cselekményei nem feltétlenül függenek össze. A fideszes politikus egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy ha egy előterjesztés kerül a parlament elé, az illetékes bizottságoknak még mindenképpen össze kell ülnie az ügyben.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke hangsúlyozta: az Iszlám Állam jelentette terrorfenyegetettség Magyarország számára az egyik legnagyobb kihívást jelenti 1990 óta. Hozzátette: a bizottsági ülésen okosabbak lettek, de még nem elég okosak ahhoz, hogy dönteni tudjanak. Molnár Zsolt szerint további információk és egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy csak racionális mértékű kockázatnövekedést vállaljon az ország. Erről a kérdésről az MSZP elnöksége is tárgyalni fog még - tette hozzá.

Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja azt mondta: egyre inkább azt látszik, nem ésszerű és nem is végiggondolt döntés, hogy Magyarország katonákat küldjön a térségbe, "nincs stratégia". A magyar kormány csak az Egyesült Államokkal való "megtépázott kapcsolatait próbálja meg helyreállítani" ilyen módon - jegyezte meg. Az LMP továbbra is azt szorgalmazza, hogy Magyarország humanitárius segéllyel, az Iszlám Állam ellátási útvonalainak elvágásával és a menekültekkel való emberséges viselkedéssel nyújtson segítséget. Szél Bernadett hangsúlyozta: a bizottsági ülésen egyértelműen kimondták, hogy a katonai szerepvállalással Magyarországon növekedni fog a terrorfenyegetettség, ezért az LMP nem támogatja a katonai részvételt.

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő, aki mindkét bizottságnak tagja, kiemelte: még inkább elköteleződtek amellett, hogy Magyarországnak nem szabad részt venni ebben a harcban. Jelenleg úgy tűnik, meglesz a kétharmados támogatottság, de a Jobbik mindent meg fog tenni ez ellen - mondta.

Szijjártó Péter még az ülés előtt azt mondta: a kormány akkor hozza meg végső döntését a Iszlám Állammal szembeni magyar katonai szerepvállalásról, ha a parlamenti pártokkal folytatott konzultációk véget értek. A külügyminiszter ugyanakkor hozzátette: úgy látja, a kétharmados többség létrejötte a kérdésben "reális forgatókönyv", mivel korábban az ellenzéki pártok képviselői között is volt, aki úgy nyilatkozott: hajlandó támogatni a szerepvállalást.

Az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes zárt ülésén Szijjártó Péter, valamint a polgári és katonai titkosszolgálati szervek vezetői mellett Hende Csaba honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök és Tasnádi László, a Belügyminiszter rendészeti államtitkára is részt vett, hogy tájékoztatást adjon az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalásról.
A zárt ülésen Szelényi Zsuzsanna (Együtt), független országgyűlési képviselő és Demeter Márta szocialista képviselő is részt vett volna, de röviddel az ülés kezdete után mindketten távoztak. Szelényi Zsuzsanna a sajtónak nyilatkozva elmondta: eseti titoktartási kötelezettség vállalásával és a két testület tagjainak támogatásával részt vehettek volna az ülésen, de a kormánypárti képviselők ezt leszavazták.

Szerző
Frissítve: 2015.03.18. 18:51

MSZP: hazudozik a Jobbik

A választókat megtévesztő, rasszista Jobbik hazudozással próbálja leplezni, hogy valójában a Fideszt segíti: az MSZP ugyanis nem bojkottál egyetlen civilizált sajtóterméket sem - olvasható az MSZP közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A valóság az, hogy a Jobbik nem ellenzéki párt, csak annak álcázza magát. Ha szerintük az emberek megérdemlik a hiteles tájékoztatást, álljanak ki, és mondják el: miért segíti a Jobbik a szavazataival a Fidesz kétharmados többségének fenntartását? Miért lettek hirtelen oroszbarátok? Mit kapnak ezért cserébe?

Tájékoztasson a Jobbik, hogy nyugdíjas emberek megölése kapcsán miért örült a politikai haszonszerzésnek Sneider Tamás alelnökük, amikor azt mondta: „Nagyon feljött a Dunántúl hál’ Istennek, mert jönnek a cigánybűnözők és gyilkolják az idős embereket”? Miért barátkozik a Jobbik alelnöke a védelmi pénzeket szedő Betyársereggel?

Azt is hitelesen elmagyarázhatnák, miért köpött bele Kulcsár Gergely Jobbikos képviselő egy holokauszt emlékműbe? Miért írta azt, hogy ettől megjött a kedve folytatni azt a munkát, amit az ősei nem fejeztek be? Ennek a „munkának” a folytatásaként kiket lőne ma a Dunába a Jobbik?

Várjuk a cuki válaszokat!

Lukács Zoltán
az MSZP alelnöke, frakcióvezető-helyettes

Szerző