Állami pénzen hetyeg Hende Csaba

Publikálás dátuma
2015.03.18. 21:00
A honvédelmi miniszter zárt ülésre érkezik FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nemcsak Párizsban, hanem Brüsszelben is luxushotelben szállt meg kísérőivel Hende Csaba. A honvédelmi miniszterről ezúttal az derült ki, hogy 2011-ben és 2012-ben is kirívóan magas szállásköltséget számolt el, egy nappal korábban pedig az derült ki, Párizsban mai élettársával halmozott fel negyedmilliós hotelszámlát egyetlen éjszaka alatt. Bár az ellenzék a távozását követeli, Hendét egyelőre nem menesztik, s vélhetően ő maga sem mond le.

"Botrányok hiányában sajnos nem tudom értelmezni és így megválaszolni sem" a kérdést - közölte lapunkkal Havasi Bertalan. A Népszava azt akarta megtudni a kormányfő sajtófőnökétől, hogy az utóbbi napok botrányai miatt Orbán Viktor lemondatja-e a honvédelmi minisztert. A tárca sajtóosztálya eközben nem is válaszolt arra, hogy az utóbbi napok botrányai miatt felajánlja-e lemondását Hende.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tehát nem tartja botrányosnak, hogy harmadmagával utazott 2011-ben és 2012-ben Brüsszelbe Hende Csaba, ahol fejenként 121, illetve 118 ezer forintot fizettek a szállásért egyetlen éjszakára. A honvédelmi miniszter egyik útitársa, Siklósi László védelempolitikai helyettes államtitkár volt, a másik kilétét viszont nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem hajlandó nyilvánosságra hozni a Honvédelmi Minisztérium (HM). Ezt a Blikk írta meg, egy nappal korábban pedig arról adtak hírt: a tárcavezető 2011. október 23-án kolléganőjével, mostani élettársával, Szajlai Mónikával utazott Párizsba az ünnepi Liszt-koncertre és az ottani 56-os ünnepségre. Emellett részt vettek egy szentmisén is, valamint megünnepelték Szajlai születésnapját. A kétfős "delegáció" hotelköltsége akkor 252 ezer forintra rúgott, amit az adófizetők álltak.

A lap szerint nem egyértelmű, hogy Hende és Szajlai külön szobát kaptak-e, és ha igen, akkor miért kapott az irodavezető ugyanolyan szobát, mint a miniszter. Hende erről az RTL Híradójában kedden azt mondta, Szajlai akkor a beosztottja volt, munkakapcsolaton kívül más nem volt köztük, külön szobában is szálltak meg. Arra a kérdésre, hogy miért épp Szajlai kísérte őt el az útra, kijelentette: "egy minisztert a kísérője kíséri". Az ATV riporternőjének kérdésére, hogy Brüsszelben kivel töltötte az éjszakát, a miniszter kedden azt válaszolta: "egyedül drága".

 

Megírtuk: Hende 2013 nyarán vált el feleségétől. Saját bevallása szerint 2011-ben még rossz viszonyban voltak későbbi élettársával, aki ezért távozott is a tárcájától. Szajlai azonban nemcsak Hendével együtt utazgatott - akivel nem voltak jóban, csak együtt szülinapoztak -, ma két állami cégnél is vezető beosztásban dolgozik, a jegybankhoz tartozó Állami Pénzverő Zrt.-nél és a Diósgyőri Papírgyár Zrt.-nél, utóbbinál igazgatósági tagnak nevezték ki.

Az Együtt kedden ismét lemondásra szólította fel a minisztert, amiért közpénzből fizettette "párizsi kéjutazását", s brüsszeli útjain is igen magas szállásköltséget számolt el. Követelték: Hende a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot amiatt, mert közpénzből finanszíroztatta kiruccanásait. Írásbeli kérdéssel fordulnak a tárcavezetőhöz, hogy az a brüsszeli utak költségeiről részletesen számoljon el. A DK pedig azt követeli, hogy Hende fizesse vissza egykori titkárságvezetője párizsi útjának költségeit, és az összes út esetében adja vissza azt a különbözetet, ami egy négy-öt, illetve egy háromcsillagos szálloda ára között van.

Eközben a Magyar Nemzet megírta, hogy az év eleje óta mintegy 850 millió forintért tizenkét honvédségi ingatlant adott el nyilvános árverésen a HM. Az ingatlanok között értékes gárdonyi, siófoki, budapesti és hajdúszoboszlói épületek, üdülők, illetve telkek is voltak, a vevők több esetben kikiáltási áron jutottak ezekhez.

Nőügyek miatt távoztak
Botrányai miatt volt kénytelen lemondani Christian Wulff a német elnökségről 2012-ben. A volt államfő egy barátja és üzlettársa, David Groenewold filmproducer miatt került bajba. A gyanú szerint 2007-ben, amikor Wulff még Alsó-Szászország miniszterelnöke volt, Groenewold fizette a kormányfő és felesége nyaralását egy ötcsillagos szállodában az észak-németországi Sylt szigetén. Ez tiltott adománynak, sőt vesztegetésnek is minősülhet, hiszen nem sokkal korábban a tartományi kormány négymillió euró értékben kezességet vállalt Groenewold egyik érdekeltségéért. "Követtem el hibákat, de mindig őszinte voltam" - mondta lemondásakor rövid nyilatkozatában Wulff, aki akkor külön köszönetet mondott a feleségének, Bettinának, aki végig mellette állt, miközben felolvasta nyilatkozatát. Felesége később elvált Wulfftól.
Kicsit más ügy miatt mondott le 2013 júniusában Petr Necas volt cseh kormányfő. Ám ez esetben is nő volt a dologban. Kabinetvezetője, aki egyben szeretője is volt, Jana Nagyová a katonai hírszerzéssel figyeltette Necas akkori feleségét, akit arra akart rávenni, hogy mihamarabb váljon el férjétől. Nagyovát több politikussal együtt vette őrizetbe a korrupcióellenes rendőrség, majd vádat emeltek ellene, és az ostravai bíróság elrendelte vizsgálati fogságba helyezését. Később felmentették mindannyiukat. Necas egyébként 25 évig tartó házasság után vált el feleségétől, később összeházasodtak Nagyovával.
Március elején kötött vádalkut David Petraeus, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója, akit azzal vádolnak, hogy titkos iratokba engedett bepillantást volt szeretőjének és életrajzírójának, Paula Broadwell tartalékos tisztnek. Petraeus a bírósági iratok szerint afganisztáni titkos aktákat bocsátott Broadwell rendelkezésére a készülő könyvéhez. A volt CIA-igazgató 2012 novemberében ismerte el házasságtörést, és mondott le hivataláról. Petraeus, aki az Irakban és Afganisztánban harcoló amerikai és szövetséges csapatok parancsnoka is volt, letagadta, hogy lakásán hozzáférést biztosított volna szeretőjének a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) "fekete könyveihez".
R.T.

Szerző

Blokád - Büki Zoltán: elérték a céljukat - VIDEÓ!

Publikálás dátuma
2015.03.18. 18:46
Fotó: Kökényesi Gábor
Tiltakozók vonták blokád alá 16 autóval a Lánchidat kora este. Egy órán keresztül nem lehetett közlekedni a hídon. A rendőrség hermetikusan zárta el a forgalom elől az alagutat a Clark Ádám térnél. A tüntetést a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság szervezte. Büki Zoltán azt mondta: "az alkotmányos rend visszaállításáért" és az Ab függetlenségéért tüntettek. Céljuk, hogy visszahívják a testületből a "pártkatonákat", emiatt "még rengeteg ilyen" tüntetést fognak szervezni - mondta.  A VIDEÓT itt nézheti meg!

19.10 Büki Zoltán tudósítónknak elmondta: a figyelemfelkeltő demonstrációval elérték a céljukat, nem akarnak visszaélni az emberek türelmével, visszaadják a hidat a forgalomnak. Hozzátette: szabálysértési eljárásra számítanak.

18.45 Újabb rendőri erősítés érkezett, a tüntetőket leterelték a hídról a Clark Ádám tér felé, igazoltatják őket. Az intézkedés után mindenki levonult a hídról. Véget ért a blokád.

18.20 A rendőrség hermetikusan zárta el a forgalom elől az alagutat a Clark Ádám térnél. Büki Zoltán vezeti a civiliket és terveik szerint éjfélig maradnak a hídnál. Tudósítónk szerint két autószállító érkezett a helyszínre.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

18.10 A BKK tájékoztatása szerint a 16-os és a 105-ös autóbusz terelve közlekedik, nem érinti a Clark Ádám tér és a Széchenyi István tér megállót.

Fotó: Kökényesi Gábor

Fotó: Kökényesi Gábor

Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért kedden mutatta be közös vizsgálatuk eredményét, amely szerint a kormánypárti többséggel, egyeztetés nélkül megválasztott alkotmánybírók többségbe kerülésével "kormányhű" testületté vált az Alkotmánybíróság. A civil szervezetek nyolc olyan alkotmánybíró tevékenységét vizsgálták 2011 és 2014 ősze közti 23 - a szervezetek szerint - nagy jelentőségű döntés kapcsán, akiket a Fidesz-KDNP már a többi párttal egyeztetés nélkül jelölt és választott meg, eredményüket kedden sajtótájékoztatón mutatták be. 

 Cikkünket frissítjük!

Szerző
Frissítve: 2015.03.18. 23:56

Irakban tájékozódik a vezérkar

Publikálás dátuma
2015.03.18. 18:11
FOTÓ: MTI, Kovács Attila
A honvéd vezérkar közeljövőben tervezett iraki helyszíni szemléje után is egyeztetni kíván az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásról az Országgyűlés külügyi, honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A külügyi tárca vezetője erről az Országgyűlés honvédelmi és a nemzetbiztonsági bizottsága szerdai együttes, zárt ülése után tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Jelenleg "minden szinten zajlik az előkészítés" - mondta.
A szerepvállalás növelésével a magyar biztonsági helyzet "más típusú dimenzióba kerül". Nemcsak a kiküldendő magyar katonák, hanem Magyarország, valamint világszerte minden magyar érdekeltség biztonságát garantálni kell - jelentette ki a külügyminiszter. Ezért az érintett tárcák és szolgálatok számításokat végeznek arról, hogy ennek milyen plusz forrásigényei vannak - közölte, hozzátéve: a kormány ezek alapján készíti el előterjesztését.

Szijjártó Péter azt mondta: az Iszlám Állam tevékenységéről, a velük szembeni fellépésről a zárt ülésen több minisztérium, az Információs Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat bizalmas minősítésű, tíz évre titkosított információkat osztott meg a bizottságok tagjaival.
A külügyminiszter elmondta: az Iszlám Állam elleni fellépés nem ENSZ- vagy NATO-felhatalmazású, hanem az Egyesült Államok két ENSZ BT-határozatra hivatkozva vezeti a koalíciót. Az Egyesült Államok katonai szervétől a Honvédelmi Minisztériumhoz érkezett magyar szerepvállalásról szóló levelet Szijjártó Péter megmutatta azoknak, akik kérték.

Vadai Ágnes, a DK politikusa, független országgyűlési képviselő, a honvédelmi bizottság tagja az ülés után azt mondta: az említett levél további elemzést igényel. A politikus úgy fogalmazott, az az állítás, hogy egy "nagy politikai felkérés érkezett volna", ebben a formában nem igaz. Vadai Ágnes szerint újabb kérdések merültek fel a magyar részvétellel kapcsolatban, ezért legalább még egy hosszabb, de ugyancsak zárt bizottsági ülésre van szükség mielőtt a parlament döntene.

Kósa Lajos, a honvédelmi bizottság fideszes elnöke és Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke közös sajtótájékoztatón számolt be az ülés után. A két politikus eltérően vélekedett arról, hogy milyen összefüggés van a katonai szerepvállalás és a terrorfenyegetettség mértéke között.

Kósa Lajos példaként említette, hogy a csak humanitárius segítséget nyújtó Ausztria és Svédország állampolgárait is érte támadás, így szerinte a katonai szerepvállalás és az Iszlám Állam erőszakos cselekményei nem feltétlenül függenek össze. A fideszes politikus egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy ha egy előterjesztés kerül a parlament elé, az illetékes bizottságoknak még mindenképpen össze kell ülnie az ügyben.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke hangsúlyozta: az Iszlám Állam jelentette terrorfenyegetettség Magyarország számára az egyik legnagyobb kihívást jelenti 1990 óta. Hozzátette: a bizottsági ülésen okosabbak lettek, de még nem elég okosak ahhoz, hogy dönteni tudjanak. Molnár Zsolt szerint további információk és egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy csak racionális mértékű kockázatnövekedést vállaljon az ország. Erről a kérdésről az MSZP elnöksége is tárgyalni fog még - tette hozzá.

Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság LMP-s tagja azt mondta: egyre inkább azt látszik, nem ésszerű és nem is végiggondolt döntés, hogy Magyarország katonákat küldjön a térségbe, "nincs stratégia". A magyar kormány csak az Egyesült Államokkal való "megtépázott kapcsolatait próbálja meg helyreállítani" ilyen módon - jegyezte meg. Az LMP továbbra is azt szorgalmazza, hogy Magyarország humanitárius segéllyel, az Iszlám Állam ellátási útvonalainak elvágásával és a menekültekkel való emberséges viselkedéssel nyújtson segítséget. Szél Bernadett hangsúlyozta: a bizottsági ülésen egyértelműen kimondták, hogy a katonai szerepvállalással Magyarországon növekedni fog a terrorfenyegetettség, ezért az LMP nem támogatja a katonai részvételt.

Mirkóczki Ádám jobbikos képviselő, aki mindkét bizottságnak tagja, kiemelte: még inkább elköteleződtek amellett, hogy Magyarországnak nem szabad részt venni ebben a harcban. Jelenleg úgy tűnik, meglesz a kétharmados támogatottság, de a Jobbik mindent meg fog tenni ez ellen - mondta.

Szijjártó Péter még az ülés előtt azt mondta: a kormány akkor hozza meg végső döntését a Iszlám Állammal szembeni magyar katonai szerepvállalásról, ha a parlamenti pártokkal folytatott konzultációk véget értek. A külügyminiszter ugyanakkor hozzátette: úgy látja, a kétharmados többség létrejötte a kérdésben "reális forgatókönyv", mivel korábban az ellenzéki pártok képviselői között is volt, aki úgy nyilatkozott: hajlandó támogatni a szerepvállalást.

Az Országgyűlés honvédelmi és nemzetbiztonsági bizottságának együttes zárt ülésén Szijjártó Péter, valamint a polgári és katonai titkosszolgálati szervek vezetői mellett Hende Csaba honvédelmi miniszter, Benkő Tibor vezérkari főnök és Tasnádi László, a Belügyminiszter rendészeti államtitkára is részt vett, hogy tájékoztatást adjon az Iszlám Állam elleni katonai szerepvállalásról.
A zárt ülésen Szelényi Zsuzsanna (Együtt), független országgyűlési képviselő és Demeter Márta szocialista képviselő is részt vett volna, de röviddel az ülés kezdete után mindketten távoztak. Szelényi Zsuzsanna a sajtónak nyilatkozva elmondta: eseti titoktartási kötelezettség vállalásával és a két testület tagjainak támogatásával részt vehettek volna az ülésen, de a kormánypárti képviselők ezt leszavazták.

Szerző
Frissítve: 2015.03.18. 18:51