Rebecca Harms elmondta, hogy a zöldek alapvetően ellenzik a nukleáris technológiát, így márt ezért sem támogatnák a paksi beruházást, ám a bővítésről született döntés körülményei a német politikus szerint olyan "szörnyűek", hogy amellett nem lehet elmenni szó nélkül.
A zöld frakció társelnöke úgy vélekedett, hogy a paksi bővítéssel a magyar kormányfő szembemegy korábban vallott nézeteivel, miután korábban az orosz energiafüggőség csökkentése, az energiafüggetlenség növelése mellett érvelt. Harms szerint Oroszországgal összefüggésben az ukrajnai eseményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. A rendezvény másik házigazdája, Jávor Benedek arról beszélt, hogy a paksi projekt környezetvédelmi és pénzügyi szempontok, valamint a közvélemény kizárása miatt demokratikus szempontból is megkérdőjelezhető. Hangsúlyozta azt is, hogy az orosz hitel kamatai akkorák, hogy évente 1-1,2 milliárd eurót kellene törleszteni, miközben jelenleg a paksi erőmű teljes bevétele 0,7 milliárd euró évente. "Ilyen döntést nem lehet ilyen módon meghozni" - jelentette ki Jávor Benedek.
A meghallgatáson Ámon Ada, az Energiaklub elnöke kijelentette, hogy a hatástanulmányok vagy nem hozzáférhetőek vagy nem is léteznek, nem volt egyeztetés, a döntéshozatal nem átlátható, az energiarendszer centralizációja pedig ellentétes az uniós politikával. Ámon Ada kifogásolta a közbeszerzés elmaradását, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a beruházás akadályozza a megújuló energiaforrások elterjedését, és nagy a vele járó korrupció kockázata. A meghallgatáson Stephen Thomas, a greenwich-i egyetem energiapolitikai professzora összehasonlította a paksi és a brit Hinkley Point-i beruházást. Arra jutott, hogy a 12,5 milliárd eurós teljes ár a brit beruházáshoz képest olcsó, a beruházást megalapozó számítások ott sem nyilvánosak, de a két projekt pénzügyi háttere eltérő.
Thomas arra hívta fel a figyelmet, hogy mindkét típusú reaktornál jellemző, hogy a beruházás nem készül el időre. Emellett kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az orosz fél rendelkezik-e kellő kapacitásokkal ahhoz, hogy annyi ilyen reaktort exportáljon, amennyit tervez, miközben otthon sem halad a terveknek megfelelően négy ilyen blokk építése. Emellett a 12,5 milliárd eurós összköltség és a rubel gyengülése miatt a beruházás pénzügyi oldalával kapcsolatban is kétségeinek adott hangot. Tóth István János, a Magyar Tudományos Akadémia korrupciókutatással foglalkozó főmunkatársa elmondta, Paks-2-t az általános átláthatóság hiánya kíséri. Tóth szerint a magyar hatóságok figyelmen kívül hagyják a korrupciós kockázatokat.
A meghallgatáson Aszódi Attila, a Paks-2 projektért felelős kormánybiztos csalódottságának adott hangot, és úgy vélte, hogy a résztvevők tanulmányozhatnák a részleteket, mielőtt megvitatják azokat és meghívhatták volna a kormányt, hogy ismertesse a projektet. A beruházás költségeivel kapcsolatban elmondta, hogy a 12,5 milliárd euró a maximális keret, a decemberben aláírt szerződés, amely a megvalósítást szabályozza, ennél kisebb összeget tartalmaz, ez a végleges, maximális teljes ár, ennél többe a beruházás nem kerülhet, ezt nem korrigálják sem inflációval, sem árfolyamváltozással. Közölte azt is, hogy tavaly semmilyen tranzakció nem volt ebben az ügyben, Magyarország 2014-ben egy centet sem hívott le az orosz hitelből, törleszteni pedig majd csak 2026-tól kell.
A kormánybiztos a meghallgatás után magyar újságíróknak elmondta, hogy a kormány számításai azon alapulnak, hogy mikor az új blokkok üzemelni kezdenek, megawattonként 50-55 euróba kerül majd az áram, és az erőmű piaci alapon kitermeli majd a költségeket, ezért a magyar megállapodás nem is tartalmaz a brithez hasonló garantált átvételi árat, állami támogatást. Aszódi Attila elmondta azt is, hogy a fűtőanyag-ellátásról nagyon közel vannak a megállapodáshoz. A kormánybiztos kifejtette, hogy alapvetően garanciális okai vannak annak, hogy egy kezdeti időszakban csak a gyártó által meghatározott fűtőelemmel üzemelhetnek a reaktorok. Hozzátette, az Euratomnak alapvetően két feltétele van: a szerződés ne zárja ki, hogy az erőműben más gyártók is tesztelhetik fűtőanyagkazettáikat, valamint tegye lehetővé azt, hogy a kezdeti időszakot követően a fűtőanyag-beszerzés piaci alapon diverzifikálható legyen.
