Tudomány;részleges napfogyatkozás;napéjegyenlőség;

2015-03-21 06:12:00

Napfogyatkozás után tavaszi napéjegyenlőség

Több százan gyűltek össze a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi téri épületének parkolójában pénteken, hogy speciális napszűrőkkel felszerelt teleszkópokon és védőszemüvegeken keresztül megnézhessék a Magyarországról 60 százalékosan látható, részleges napfogyatkozást. 

Budapesten délelőtt 9.39-kor "harapott bele" először a Hold a Napba, és 10.48-kor majdnem 60 százalékban takarta el, a folyamat 11.59-kor fejeződött be. A csillagászok röviden ismertették a napfogyatkozás jelenségét, amely olyankor jön létre, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka a bolygónkra vetül. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete csaknem egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja. A következő, Magyarországról is látható részleges napfogyatkozás 2020. június 21-én következik be, az azonban csekély mértékű lesz. A legközelebbi teljes napfogyatkozásra 2081-ig kell várni.

Nem a napfogyatkozás volt tegnap az egyetlen különleges természeti jelenség. Tegnap éjszaka 23:46 perckor kezdődött a csillagászati tavasz, azaz akkor következett be a napéjegyenlőség. Napéjegyenlőségnek nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. A Földön a márciusi napéjegyenlőség napja általában március 21. (illetve március 20., ritkán március 19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt).

Csillagászok kiszámolták, ebben az évszázadban nem lesz több napéjegyenlőség március 21-én, a következő ilyen alkalom 2102-ben fordul elő. A négy évenként bekövetkező szökőév miatt 2048-ra március 19-re csúszik.

A tavasz beköszöntével jövő hét vasárnap állítjuk át az órát hajnali 2:00 óráról 3:00 órára, ezzel megkezdődik a nyári időszámítás.