Előfizetés

Közidőjárás: nincs új a Nap alatt

Barna L. Norbert
Publikálás dátuma
2015.03.20. 20:15
Az M1-en Fenyvesi Zoltán már megnyerte az április 12-ei tapolcai választást. FOTÓ: Népszava
Éveken át rendszeresen dolgozott együtt az állami média azzal a magáncéggel, amely akár az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) helyébe is léphet az M1-en az előrejelzések terén. Lapunk értesüléseit egyelőre nem cáfolták, viszont a fideszes kétharmad korábban éppen államosította volna a meteorológiai szolgáltatásokat.

Nem új keletű az együttműködés az MTVA és a Meteo Klinika Kft. között, amellyel az állami média lapunk információi szerint immár az OMSZ helyett végeztetheti az időjárási előrejelzéseket. Az MTVA ugyan ez irányú kérdéseinkre csak későbbre ígért választ – mondván, azokat közérdekű adatigénylésként kezelik, amelyre 15 nap a határidő –, és megkeresésünkre még az érintett cég és az OMSZ sem reagált, egy szakfolyóirat tavalyi számában viszont maga a Meteo Klinika számolt be arról, 2010 óta milyen szolgáltatásokat nyújtottak a közmédiának.

Az éles memóriájú nézők bizonyára emlékeznek is rá, először 2010-ben a Duna Tv-n jelentkeztek hetente reggel, informálták a nézőket „a humánmeteorológiai helyzetről, várható panaszokról, és a tünetek enyhítésére szolgáló, főképp természetgyógyászati módszerekről”, majd – derül ki a Légkör című szaklap 2014/2. számából – 2011. január 20-tól már önálló heti műsorszámban szerepelhettek szakértőik. Ezen szereplésekhez a Meteo Klinika, az ICI Interaktív Zrt. és a Duna Tv munkatársai „közös fejlesztőmunkával” dolgozták ki a grafikai, „tematikai és dramaturgiai” elemeket. „Egy speciális grafikai elemet is használtunk egy bábu személyében a panaszok, tünetek előfordulásának megjelenítésére” – emlékeznek vissza erre az időszakra. Nem tudni, mennyire volt „szerződésszerű’ ez az együttműködés, de tény: 2012. január 1-től az MTVA majdnem minden csatornáján már naponta jelentkeztek, a Duna mellett a Kossuth rádióban – 2012-ben hetente hatszor – és az M1-en, rendszerint őket hívták szakértőnek az időjárás nézőket érdeklő hatásairól. 2012-ben összegzésük szerint 880 adásban kapott helyet a Meteo Klinika, ”mint önálló műsorelem”.

Az ICI Interaktív Zrt.-t és a Meteo-t Pintér Ferenc köti össze, előbbinek vezérigazgatója, utóbbinak ügyvezetője; az árbevételeket nézve pedig érdekes, hogy 2010-ben az ICI még 196 milliós, 2011-ben 106 milliós, egy évvel később 145 milliós, majd 2013-ban már csak 56 milliós bevételt könyvelhetett el, míg a Meteo ezekben az években ennél jóval kevesebbet. 2010-ben 7,5 milliót, 2011-ben 4,3-at, 2012-ben és 2013-ban 3,6 és 3,1 milliót. Mivel azonban a Meteo-ban jelenleg egy fő szerepel alkalmazottként a nyilvános cégadatok szerint, az ICI-nél 17, még akár az is elképzelhető, hogy az MTVA – a nagyobb szakértői létszám okán is – az utóbbival szerződött.

Megírtuk: lapunk értesülései szerint az OMSZ-nak jelenleg mindössze egy szakértője, Tóth Tamás dolgozik az MTVA-nál. A kedvelt meteorológusok, Reisz András, Üveges Zoltán és Csonka Tamás nélkül indult a nemzeti hírtévé, és bár Reisz szerint szerződést nem bontottak velük, így hivatalosan még azt sem tudni, minden együttműködés megszűnne-e a jövőben az OMSZ-szal, az M1-en nem tartanak igényt Reiszék munkájára. A Blikknek az MTVA azt a magyarázatot adta, „a napi aktuális hírcsatorna a saját meteorológusait” kívánja alkalmazni.

„Hogy mi történik a légkörrel, milyen állapotban van, azon ma is dollármilliárdok sorsa múlik, aki degradálja ezt a tudományt, mocsokul jár el” – mondta lapunknak egy névtelenséget kérő, a közmédiával már nem együtt dolgozó meteorológus. A szakember szerint mindenekelőtt a legfontosabb kérdés, hogy az MTVA, ha már nem is az OMSZ-tól szerez adatokat, vajon mikor írt ki pályázatot, azt milyen szempontok alapján bírálta el, az adott cég milyen referenciákkal bír; hiszen „a cél az volna, hogy minél kevesebb adófizetői forintból, a lehető legjobb minőséget állítsák elő”, és az állami tévének kötelessége a közvagyont védeni. A szakértőnek meggyőződése, hogy az MTVA nem írt ki ilyen pályázatot, de mint mondta, a szerepléseik alapján azt sem hiszi el, hogy Tóthon kívül az M1-en rendelkezik-e más is meteorológus végzettséggel.

Néhány éve még hatalmas botrányt kavart, de azóta mintha kútba esett volna a meteorológia államosításának ötlete. 2012-ben Illés Zoltán akkori környezetvédelmi államtitkár dobta be egy törvény lehetőségét az OMSZ „megvédése” érdekében, hogy magáncégek ne tudják pénzért továbbadni azokat az adatokat, amelyeket amúgy ingyen, maguk is az OMSZ-tól szereztek. Ezért a szolgálat monopóliumot kapott volna "az élet- és vagyonvédelmet szolgáló riasztásokra”, ez viszont a szakma éles bírálatát váltotta ki. Az Időképnek azért sem tetszett az ötlet, mert csak az OMSZ tudósíthatott volna, és nem csak szakhatósági, közhatalmi jogkört is kapott volna: az "amatőr" megfigyelők az engedélyük nélkül semmilyen mérést nem publikálhatták volna. 2013 áprilisában egy halvány utalás még volt a törvény esetleges elfogadására, de a környezetvédelmi tárca szétverésével mégsem ez lett az irány.

Akadozva épülget Orbánék médiája

Mégsem vásárolja meg a Századvég a nemrég végrehajtás alá került Fidesz-közeli Helyi Témát - írta a Cink. A portál szerint Vitézy Tamás tulajdonos pénteken bejelentette a munkatársaknak, vége az újságnak. Pedig lapunk korábbi értesülései szerint is a Simicska Lajos sajtóbirodalma után maradt űrbe az egykor 22 kerületben és 20 nagyvárosban terjesztett Helyi Téma nyomulhatott volna be. Orbánék a jelek szerint inkább a Napi Gazdasággal szereznének maguknak "megbízható" napi sajtót, abból értesülések szerint Liszkay Gábor faragna egy új, "közéleti", a kormányhoz vélhetően lojális lapot. Értesüléseink szerint a kormányfő "kreatív" környezete, így Habony Árpád tovább dolgozik egy önálló új hetilap és új tévécsatorna, és egy új kereskedelmi rádió indítását Simicska érdekeltségeinek ellenében. Volt némi mozgás a tévés piacon is, ugyanis a TV2 bejelentette, az idősebb korosztályt célzó új csatornát indítanak még karácsony előtt, Classic címmel; a TV2-csoport - amelyhez még a Super TV2, a Fem3 és Pro4 is tartozik - még januárban védett le 14 márkanevet, ezek közül egyik a Classic volt.

"Fogatlan nemzet?!" Elképesztő adatok a magyarokról

Publikálás dátuma
2015.03.20. 18:28
Illusztráció: Thinkstock
Magyarország vezet a szájüregi rák miatti halálozásban, ezért fontos minden olyan rendezvény, amely a szájápolás fontosságára hívja fel a figyelmet – mondta Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) fogorvosi tagozatának elnöke Budapesten, a Semmelweis Egyetemen (SE), ahol pénteken több mint háromszáz résztvevővel magyar fogköztisztítási rekordot állítottak fel a szájápolás világnapja alkalmából.

Hermann Péter a rekordkísérlet előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a tíz évvel ezelőtti országos, reprezentatív felmérésük adatai „elég lesújtóak”: a magyarok kétharmada kizárólag akkor megy fogorvoshoz, ha panasza van. Tizenkét százalékuk a kutatás felvételekor öt éve nem volt fogorvosi rendelőben, pedig a résztvevők 11 százalékánál kimutattak valamilyen szájnyálkahártya-eltérést. Az is kijelenthető – folytatta -, hogy „fogatlan nemzet vagyunk”: egy embernek átlagosan tíz foga hiányzik, és csak négyet pótolnak közülük.

Továbbá közismert tény, hogy Magyarország mind a nők, mind a férfiak körében vezet a szájüregi rák okozta halálozásban, ami azért is szomorú, mert a szájüregi szűrővizsgálat mindenki számára ingyenes – fogalmazott Hermann Péter. Kiemelte: a fogszuvasodások 75 százaléka a társadalom 25 százalékában fordul elő, és éppen ez a réteg kerüli el leginkább a rendelőket. Hangsúlyozta: éppen ezért fontos minden olyan rendezvény, amely felhívja a figyelmet a szájüregi egészség fontosságára, hiszen fejleszteni kell a magyarok fogápolási kultúráját.

Török Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója is méltatta a rendezvényt, kiemelve, hogy a résztvevő fogorvostan-hallgatók nemcsak azokra gondoltak, akik törődnek a fogaikkal, hanem azokra is, akik nem. Rendkívül fontos ez, tudva, hogy egy magyar kétévente átlagosan mindössze öt tubus fogkrémet és egy fogkefét használ el – tette hozzá. Dóró Marianna, a Magyar Fogorvostan-hallgatók Egyesületének elnöke egész napos programsorozatukról beszélt, amelynek keretében hozzávetőlegesen 1500 emberrel vették fel a kapcsolatot a Kálvin téren, elmentek egy óvodába is, emellett a Semmelweis Egyetemen csaknem 300 embernél végeztek általános szájüregi, valamint rákszűrést. A sajtóesemény után az SE elméleti tömbje előtt több mint háromszáz résztvevővel magyar fogköztisztítási rekordot állítottak fel.

"Fogatlan nemzet?!" Elképesztő adatok a magyarokról

Publikálás dátuma
2015.03.20. 18:28
Illusztráció: Thinkstock
Magyarország vezet a szájüregi rák miatti halálozásban, ezért fontos minden olyan rendezvény, amely a szájápolás fontosságára hívja fel a figyelmet – mondta Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) fogorvosi tagozatának elnöke Budapesten, a Semmelweis Egyetemen (SE), ahol pénteken több mint háromszáz résztvevővel magyar fogköztisztítási rekordot állítottak fel a szájápolás világnapja alkalmából.

Hermann Péter a rekordkísérlet előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta: a tíz évvel ezelőtti országos, reprezentatív felmérésük adatai „elég lesújtóak”: a magyarok kétharmada kizárólag akkor megy fogorvoshoz, ha panasza van. Tizenkét százalékuk a kutatás felvételekor öt éve nem volt fogorvosi rendelőben, pedig a résztvevők 11 százalékánál kimutattak valamilyen szájnyálkahártya-eltérést. Az is kijelenthető – folytatta -, hogy „fogatlan nemzet vagyunk”: egy embernek átlagosan tíz foga hiányzik, és csak négyet pótolnak közülük.

Továbbá közismert tény, hogy Magyarország mind a nők, mind a férfiak körében vezet a szájüregi rák okozta halálozásban, ami azért is szomorú, mert a szájüregi szűrővizsgálat mindenki számára ingyenes – fogalmazott Hermann Péter. Kiemelte: a fogszuvasodások 75 százaléka a társadalom 25 százalékában fordul elő, és éppen ez a réteg kerüli el leginkább a rendelőket. Hangsúlyozta: éppen ezért fontos minden olyan rendezvény, amely felhívja a figyelmet a szájüregi egészség fontosságára, hiszen fejleszteni kell a magyarok fogápolási kultúráját.

Török Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet főigazgatója is méltatta a rendezvényt, kiemelve, hogy a résztvevő fogorvostan-hallgatók nemcsak azokra gondoltak, akik törődnek a fogaikkal, hanem azokra is, akik nem. Rendkívül fontos ez, tudva, hogy egy magyar kétévente átlagosan mindössze öt tubus fogkrémet és egy fogkefét használ el – tette hozzá. Dóró Marianna, a Magyar Fogorvostan-hallgatók Egyesületének elnöke egész napos programsorozatukról beszélt, amelynek keretében hozzávetőlegesen 1500 emberrel vették fel a kapcsolatot a Kálvin téren, elmentek egy óvodába is, emellett a Semmelweis Egyetemen csaknem 300 embernél végeztek általános szájüregi, valamint rákszűrést. A sajtóesemény után az SE elméleti tömbje előtt több mint háromszáz résztvevővel magyar fogköztisztítási rekordot állítottak fel.