slam poetry bajnokság;Csider István Zoltán;Pion István;Csion bölcsei;

2015-03-23 06:45:00

Népnevelő szövegelés

Tavasszal harmadik alkalommal rendezik meg az országos csapat slam poetry bajnokságot, az előválogatót a hétvégén tartották. Az amerikai gyökerű előadói műfaj hazánkban is nagy népszerűségnek örvend.

A Corvintető underground zenei klubban legalább félezer fiatal részvételével tartották meg a hazai slam poetry műfaj legújabb versenyét, a III. Országos Csapat Slam Bajnokság elődöntőjét. Harmincegy csapat állt színpadra, hogy a továbbjutásért mérettessenek meg az előadó-költészeti versenyen. Minden indulónak saját szellemi termékével kellett fellépnie 4 perc 15 másodperces időkorlát között. Az elismerést a szakmai zsűri mellett a közönségszavazatok biztosították.

A négyfős zsűri elnöke a kétszeres slam bajnok, Süveg Márk Saiid, az Akkezdet Phiai hip-hop formáció tagja volt, a zsűrizésben segítette Babiczky Tibor költő, Simon Márton költő, slammer, illetve a Müller Péter Sziámi költő-énekes helyére beugrott Szkárosi Endre József Attila-díjas költő. Az amerikai kocsmakultúrában gyökerező, 1980-as években meghonosodott kortárs költészeti műfaj mintegy tíz éve van jelen Magyarországon.

A középkori dalversenyek mintáját követő rendezvényeken slammerek versenyeznek az első helyért saját maguk által írt, jól rímelő verses szövegeikkel, amelyek legtöbbször napjainkra reflektálnak. A rap és a stand-up műfajjal rokonítható verseny elődöntőjén résztvevő csapatok zömét középiskolások és egyetemisták alkották. A nekik szurkoló közönség is elsöprő többséggel ebből a korosztályból került ki. A három etapban megrendezett mérkőzésen számtalan egyedi performansz hangzott el, az elsőként színpadra lépő Floéta kétfős csapat egy házasság felbomlását dolgozta fel rendkívül humoros formában. Belényi Mihály és Maracska Flóra párosa hatásosan zárta le a párkapcsolati csetepatét.

A verseny nem volt tartalmi szempontokhoz kötve, a legtöbb fellépő – élve a műfaj adta szabadszájúsággal – megragadta a lehetőséget, hogy kellemetlen fricskát adjon az Orbán-kormánynak. A közönség az Orbán vezetéknévből levezetett szójátékon keresztül tudhatta meg, hogyan lépett a kormányfő a báni méltóságból a királyi szerepkörbe, amely az előadók szerint elhibázott döntés volt. Egy másik duó azt skandálta, hogy „az egész rendszer lefagyott”, míg egy lánycsapat arról rímelt, hogy az V. kerület korábbi polgármestere, az általuk csak Dr. Oetkernek nevezett Rogán Antal tökélyre fejlesztette az „arrogáns hazudozást.”

Megdöbbenéssel vegyes sikert aratott az a szintén kétfős csapat, amely az ondóról szóló szöveggel képviseltette magát. A nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel nem spóroló versenyzők még a fellépés elején letépték magukról a felsőt, alatta pedig polgárpukkasztó tartalmú pólót viseltek: az egyik fiú mellkasán a „Ge”, párja ruháján pedig a „Ci” felirat virított. A különböző műsorszámokban szó esett a boltok vasárnapi zárva tartásáról, a tervezett, de végül elvetett internetadóról, de a közelmúltban hazánkban járt Angela Merkel német kancellár és Putyin orosz elnök is kemény kritikát kapott.

Az irodalmi hagyományokhoz való csatlakozás vágyát jelzi, hogy a fellépők többsége igyekezett szépirodalmi utalást csempészni a szövegébe. A versenyzők a költőfejedelem Ady Endrétől kezdve egészen Sánta Ferenc Az ötödik pecsét című kultikus regényéig számtalan apró utalással színesítették az előadásukat. A magyar irodalmi élet híres művészszerelmeit feldolgozó könyveiről ismert Nyáry Krisztián, a Magvető Kiadó igazgatója szerint a slam poetry nem lenézendő műfaj.

„Ez is a költészet egyik formája, hiszen az ilyen esteken előadott alkotások is versek, csupán annyi különbséggel, hogy másfajta területen és más módon találkoznak a befogadóval. Nem lenne jó, ha sokan azt hinnék, hogy ez maga a költészet, de aggodalomra nincs ok, mert már önmagában az is siker, hogy nagyon sok fiatal pénzt ad azért, hogy kortárs versszövegekkel találkozzon az ilyen alkalmakkor” – mondta Nyáry.

A költészet ősformájáig visszavezethető műfaj hátrányairól, a beszélt nyelv felértékelődéséről és a trágár kifejezések térnyeréséről a Magvető igazgatója úgy vélekedik: „Az obszcén kifejezéseknek hagyománya van a költészetben, a középkor óta ismerjük a könnyűvérű hölgyekkel való találkozásokat megörökítő latrikánus költészetet, de Villon és számos avantgárd versszöveg is kifejezetten szókimondónak számít.”

Az öt órán át tartó elődöntő végén mintegy tucat formáció kapott bizalmat a döntnököktől, hogy részt vegyen a végső fordulóban. A győztes csapatok a május elejére tervezett döntőben mérkőznek meg egymással, még szélesebb körű hallgatóság előtt.

Idézet egy döntős szövegből

A döntőbe jutott Csider István Zoltán és Pion István alkotta Csion bölcsei című formáció szövegének részlete: ”nem kell semmi, / nem érdekel, hogy milyen lehet ma No Roxa Ájnak lenni, / nem kellenek a POP típusú nemzetbiztonsági átvilágítások, /meg a TCA típusú, vagyis a triciklikus, meg a tetraciklikus antidepresszánsok, / nem kellenek az álarcos álkápók, /akik Al Capone kálkápolnai álkápolnájában mascarpónéznak, miközben Kárpátia szól,/kösz, nem kérem Patrick Bateman dombornyomott névjegyét se, / de a Kossuth-díjra számítanék mint levélnehezékre, /meg egy új gyomor is kéne, mert (mindjárt) hírek lesz.”