Bár a magyar gazdaság 2014-ben a vártnál sokkal jobb teljesítményt mutatott, de előretekintve továbbra sem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. A gazdaság 3,6 százalékos bővülése jórészt átmeneti tényezőkből és más területeken hozott, indokolatlanul súlyos áldozatokból adódik. A gazdasági klímára az is jellemző, hogy főleg a közepes vállalkozások igyekeznek nem kitűnni a sikereikkel, mert joggal tarthatnak attól, hogy bizonyos üzleti körök "visszautasíthatatlan"' felvásárlási ajánlatot tehetnek - hívja fel a figyelmet a GKI.
A jogbizonytalanságot okozó, külfölditőke-ellenes és kiszámíthatatlan gazdaságpolitika miatt a tőke és a képzett munkaerő kiáramlóban van Magyarországról. A hitelminősítők többek között az államadósság fenntarthatóan csökkenő pályáját, a befektetési környezet javítását és a bankrendszer stabilitását biztosító gazdaságpolitikát várnak a kormánytól. Ha a kedvező külső és belső egyensúly a 2015 júniusában elfogadni tervezett jövő évi költségvetéssel összefüggésben valóban a bankadó csökkentésének törvénybe iktatásával párosul, az év második felében sor kerülhet a felminősítésre - véli Vértes András. A kilátások javítása éppúgy esélyes, mint hogy felkerülünk a befektetésre javasolt kategóriába- - tette hozzá a GKI elnöke.
Ugyanakkor különböző fejlemények - így például további államosítások, a Paks II körül kialakult bizonytalan helyzet, a magyar tőkepiac brókercsődök következtében romló megítélése, mindezek esetleges hatása a finanszírozásra - kedvezőtlenül befolyásolhatják ezt a lehetőséget. A GKI elnöke a tegnapi tájékoztatón arra figyelmeztetett, 2015-ban két százalékra lassul a gazdasági növekedés. Az elmaradt szerkezeti reformok miatt sem sikerült a gazdaságot felzárkózó pályára állítani. Ennél is rosszabbak a kilátások 2016-ban, mindössze 1,7 százalékos bővüléssel számol a GKI.
A kormány elsődleges célja tartani a 3 százalék alatti költségvetési hiányt, ami idén is sikerülhet, de ehhez nagyjából 100-150 milliárd forintos megszorításra lesz szükség.
