Másodfokon is pert vesztett az OTP Ingatlanlízing

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az OTP Ingatlanlízing Zrt. ellen hozott első fokú ítéletet, így a kedden kihirdetett ítélet szerint a pénzintézet forinthitel-szerződései tisztességtelenek.

Az ítélőtábla egyúttal elutasította a felperes pénzintézetek kérelmét arra, hogy a bíróság az Európai Unió bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen, valamint forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) a 2014. évi 38-as törvény alkotmányellenessége miatt. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, de indoklását részben módosította, valamint egyes részeket mellőzött. Álláspontja szerint ugyanis nem maradhat az ítéletben például olyan megfogalmazás, amely azt a látszatot kelti, hogy az állam perben betöltött szerepének tisztázásához az uniós jog értelmezése szükséges, hiszen a törvényszék a konkrét előzetes döntéshozatali indítvány elutasítása során sem tulajdonított az állam szerepének jelentőséget.

Az ítélőtábla az első fokú ítélet érdemi részével és indoklásával egyetértett, kiemelve, hogy az OTP Ingatlanlízing 2009. július 15-e előtti forinthitel-szerződéseiben nem volt felmondási jogot szabályozó kitétel, így ebben az időszakban a per tárgyává tett és a törvény hatálya alá tartozó forintalapú, valamint devizaalapúnak nem minősülő deviza fogyasztói pénzügyi lízingszerződések részét képező általános szerződési feltételek (ászf) egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő kikötései önmagukban tisztességtelenek, ezért érvénytelenek. Az eljáró bíró a szóbeli indoklásban továbbá hangsúlyozta, hogy mindig is magában a szerződésekben kellett rendelkezni arról, hogy egyoldalú szerződésmódosítás esetén miként, milyen mértékben változnak a fogyasztó fizetési kötelezettségei, ehhez nem szükséges a pénzintézet árazási elveit felfedni. A másodfokú bíróság 635 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a pénzügyi szolgáltatót.

Szerző

Kamatdöntés: erősödött a forint, 301 körül az euró

Tovább erősödött a forint árfolyama kedd délutánra az euróval szemben a bankközi devizapiacon. Az eurót pár percig 301,00 forinton jegyezték, ez volt a legalacsonyabb eurójegyzés idén. Legutóbb 2014. január 17-én volt ezen a szinten az euró árfolyama.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden 15 bázisponttal 1,95 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, amely erősítette a forintot az euróhoz képest. Az eurót kedd reggel hétkor 303,59 forinton jegyezték, délután fél négykor 301,42 forinton. Az euró jegyzése hétfő este még 303,94 forint volt. A dollár árfolyama kedd reggel 277,33 forint volt, délután fél négyre 276,27 forintra csökkent. A svájci frank jegyzése a reggeli 287,07 forintról 288,93 forintra, a japán jené 2,3196 forintról 2,3087 forintra változott.

Az eurót kedd délután 1,0907 dolláron jegyezték, az euró kedden 0,34 százalékot gyengült a dollárral szemben.

Szerző
Frissítve: 2015.03.24. 17:09

Az új alapkamat: 1,95 százalék

Publikálás dátuma
2015.03.24. 15:02
Fotó: Népszava
Az elemzői várakozásoktól kissé elmaradó mértékben a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, így az most 1,95 százalékon áll. Ennek Kiss Mónika az Equilor elemzője elmondta: Az irányadó ráta tavaly júliusban érte el a 2,1 százalékos szintet, azóta nem volt változás. Matolcsy György jegybankelnök bejelentett, hogy újabb kamatcsökkentési ciklus indult.

A Monetáris Tanács tagjai az elmúlt hónapokban felkészítették a befektetőket erre a lépésre. Bár az alapkamat tartását az elmúlt hónapokban az összes jegybankár támogatta, megfogalmazásuk szerint "rövid távon tovább erősödtek a lazább monetáris politika irányába mutató kockázatok” és a márciusi Inflációs jelentéstől tették függővé a döntést.

A döntés hatására erősödött a forint
Az euró árfolyama a kamatdöntő ülés előtti percekben 303,34 forint volt, a kamatdöntés után 302,13 forintra csökkent. Az euró árfolyama kedd reggel még 303,59 forint volt.
A dollár árfolyama az MNB ülése előtt 276,33 forint volt, utána 275,42 forint. A svájci frank jegyzése 288,78 forintról 287,90 forintra, a japán jené 2,3146 forintról 2,3096 forintra változott.
Reggel hétkor a dollár árfolyama 277,33 forint, a franké 287,07 forint, a jené 2,3196 forint volt.

Matolcsy: újabb kamatcsökkentési ciklus indult

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi, 15 bázispontos mérsékléssel újabb kamatcsökkentési ciklust indít, amelyet addig érdemes folytatni, amíg a középtávú inflációs célt - egy új, rugalmasabb keretben - el nem  érik - mondta az MNB elnöke kedden Budapesten a monetáris tanács kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón.  Matolcsy György szerint a kamatcsökkentés erősíti a növekedést, támogatja a kormány gazdaságpolitikáját, és a jegybankot a középtávú inflációs cél elérésében. Közben a monetáris tanács keddi ülésén az inflációs célkövetés keretrendszerének rugalmasabbá tételéről döntött,  3 százalékos értékében meghatározott inflációs cél fenntartása mellett egy ±1 százalékpontos toleranciasávot jelölt ki.

Rövid távon az infláció számottevően elmaradhat a 3 százalékos inflációs céltól, főként a nyersanyagárak jelentős csökkenése, az alacsony élelmiszer és iparcikkárak és a gyenge külső keresleti környezet miatt  - jelezte Kiss Mónika az Equilor elemzője. Az MNB Inflációs jelentésének összeállítói decemberben a korábbi, hordónkénti 103 dolláros prognózist 72 dollárra csökkentették 2015 vonatkozásában (és 76 dollárra 2016 tekintetében). Az olajárak tekintetében az MNB vélhetően további mérsékli előrejelzéseit a fekete arany 50 dollár körüli árfolyama miatt.

A decemberi Inflációs jelentés sarokszáma 2015-re a 0,9 százalékos éves átlagos infláció volt, de 2016-ra már a célhoz közeli 2,9 százalékot várt a jegybank. A 2015-ös jegybanki várakozás most mínusz 0,2-0,5 százalék körül alakulhat és a forint kereskedését az mozgathatja meg, hogy számolnak-e 2 százalék alatti éves átlagos inflációval 2016-ban. Ha az MNB prognózisa 2% alá kerül, az további kamatvágásokat valószínűsítene, ami gyengítené a hazai fizetőeszközt.

Az elmúlt hónapokban több gazdasági mutató is megerősítette véleményünket, hogy idén a reálgazdaság az erősebb belső fogyasztásból is profitálhat. Az alacsony infláció következményeképpen reálértéken magasabbak a bérek, ezért úgy tűnik, hogy a kiskereskedelmi forgalomban is visszatérhet a dinamikus bővülés. A frissen indított NHP+ a jegybank számításai szerint további 0,5 százalékot adhat hozzá a GDP növekedéshez. Ennek fényében az Inflációs jelentés GDP alap-előrejelzése is felfelé módosulhat a 2015-ös 2,3 százalékos és a 2016-os 2,1 százalékos decemberi értékről.

A kamatpálya szempontjából meghatározó az első Fed-kamatemelés időpontja, amely a legutóbbi Fed-ülés után távolabbra került. Az európai hozamok az EKB megkezdett mennyiségi enyhítési ciklusa következtében tovább csökkennek, ezen a görög izgalmak sem változtatnak jelentősen. Hazánk múlt heti S&P felminősítése valószínűleg nem játszik fontos szerepet ebben a kérdésben, mivel az ország nem került befektetésre ajánlott kategóriába.

Nem számítunk arra, hogy az erősebb forintárfolyam explicit módon megjelenne a jegybank kommunikációjában, még ha ez a tényező nem is kedvez a növekedésnek. Ugyanakkor 2013 nyarán Matolcsy György bejelentette, hogy a továbbiakban rugalmas inflációkövetést alkalmaznak és a korábbi árstabilitási kritériumok mellé a reálgazdaság helyzete és pénzügyi stabilitási szempontok is bekerültek a monetáris politika kialakításakor. Ezért inkább a stabilitási és reálgazdasági érvek mögött érhetjük tetten a forintárfolyammal kapcsolatos érveket. A fenti tényezők megfontolása mellett a mai döntést egy rövidebb sorozat első lépéseként értelmezzük. Véleményünk szerint 1,6 százalékos minimumszinten állhat meg a jegybank és inkább több, kisebb csökkentésre készülhetünk fel.

A kötvénypiaci hozamokat a márciusban indult EKB-s monetáris lazító programmal szembeni kételyek és a görög aggodalmak mozgatták az elmúlt hetekben. Ha az MNB a fentiekben leírt alacsonyabb inflációs és magasabb növekedési pályát közli három órakor, akkor véleményünk szerint a hazai 10 éves kötvényhozam hamarosan ismét megközelítheti a januárban elért, 3 százalék alatti rekordszintet - mondta Kiss Mónika.

 

Szerző
Frissítve: 2015.03.24. 16:23