Zászlókat égettek Belgrádban

Publikálás dátuma
2015.03.25. 06:40
Vojislav Seselj FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Megdöbbentő parádét rendeztek tegnap Belgrádban a hágai börtönből nemrég egészségi okok miatt szabadon engedett Vojislav Seselj és a Szerb Radikális Párt hívei. 

Jugoszlávia NATO bombázásnak 16 évfordulójára rendezett megemlékezésen a radikálisok felgyújtották a NATO, az Európai Unió, az Egyesült Államok és Koszovó zászlaját is. Seselj a zászlóégetést azzal magyarázta, hogy szimpatizánsai így akarták kifejezni véleményüket az észak-atlanti szövetségről, az EU-ról, az Egyesült Államokról és a szerbiai politikáról.

A volt csetnyik vajda a rendezvényen felszólította híveit, hogy ha bárhol NATO-katonát látnak, azt "dobálják meg kövekkel, tojással vagy rohadt paradicsommal". Seselj az 1999-es bombázások idején Szerbia miniszterelnök-helyettese és Slobodan Milosevic jugoszláv elnök szövetségese volt.  Önmagát adta fel a hágai törvényszéken, amely háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolta.

Szerző
Frissítve: 2015.03.24. 21:49

Izrael nem kémkedett

Izrael állítja, nem igazak azok a sajtóhírek, miszerint kémkedett volna az iráni nukleáris tárgyalások után. Egy illetékes a BBC-nek elmondta, hogy a Wall Street Journal cikke teljességében hamis állításokon alapszik.

A WSJ ugyanis azt állította, Benjamin Netanjahu kormányzata azért próbált információkat szerezni a nukleáris tárgyalásokról, hogy ezek kiszivárogtatásával megakadályozza a megállapodást a perzsa állammal. Bár Izrael és az Egyesült Államok megosztja a biztonsági kérdéseket érintő információit, előfordul, hogy egymásról is gyűjtenek adatokat. A Fehér Ház akkor fedezte fel, hogy Izrael fontos információkhoz jutott, amikor izraeli illetékesek egymás közötti kommunikációjáról értesültek.

Ebből egyértelműen az derült ki, hogy olyan értesülések birtokába kerültek, amelyek kizárólag a bizalmas tárgyalásokról származnak. A WSJ azt írta, az izraeliek tagadták, hogy közvetlenül amerikai diplomaták után folytattak volna kémtevékenységet. Mint mondták, más csatornákon jutottak a hírekhez, köztük iráni vezetők „közvetlen megfigyelése” révén. Utaltak arra is, hogy a francia tárgyalók sokkal nyíltabban beszéltek a nukleáris tárgyalásokon elhangzottakról, mint az amerikai résztvevők.

Iránnal március végéig kellene politikai keretmegállapodást kötni nukleáris programjáról, a végső megegyezés határideje pedig június 30. Egyelőre azonban nemcsak a Hatok, azaz az ENSZ BT öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németország, illetve Irán képviselői között vannak véleménykülönbségek, hanem a tárgyalók között is. Franciaország szerint az Egyesült Államok, elsősorban a szankciók túl gyors feloldása révén, túl nagy engedményeket adna Iránnak. A Hatok célja az, hogy Teherán garantálja: nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.

Szerző

Megállapodás születhet Athénnal

A görög kormányzat hétfőig kívánja elküldeni a reformokról szóló listát az euróövezetnek – közölte Gabriel Szakellaridisz kormányszóvivő. Mint mondta, Alekszisz Ciprasz miniszterelnök hétfői, Angela Merkel német kancellárral folytatott tárgyalásai során bemutatta a program sarkalatos pontjait.

Utalt arra, hogy nem megszorításokról, hanem „strukturális változtatásokról” van szó. A két politikus hétfő esti vacsorájukon öt órán keresztül tárgyaltak az Európát érintő kérdésekről. A göörög kormányszóvivő számolt be arról is, hogy Ciprasz Athénba invitálta Merkelt. A görög kormányfő németországi vizitjének második napján, kedden, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszterrel, valamint Sigmar Gabriel gazdasági tárcavezetővel, az SPD elnökével folytatott megbeszéléseket.

Tegnap Nadja Valavani pénzügyminiszterhelyettes megerősítette azokat az előzőleg felröppent sajtóhíreket, amelyek szerint a tervek között szerepel az ÁFA mértékének felemelése a turisták által előszeretettel látogatott szigeteken. A forgalmi adó mértéke ezeken a helyeken 23 százalékos lesz – közölte. Hozzátette, adóamnesztiát kaphatnak azok az állampolgárok, akik külföldre menekítették kétes hátterű pénzeiket. Lehetővé teszik számukra, hogy önkéntesen jelentkezzenek a hatóságoknál, s adót fizessenek a jövedelem után. A görög sajtó 15 százalékos adóról tett említést.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke úgy vélte, hogy még a mostani hét végéig megegyezés születhet a görög reformokról. „Olyan megállapodás jöhet létre, amely biztosítja Athén számára a legszükségesebb pénzügyi forrásokat” – jelentette ki a La Repubblica napilapnak.

Szerző