egyházak;1 százalék;
2015-03-25 15:59:00
Az adózók bizalmatlanok, az adófelajánlásokkal kapcsolatos ismeretek hiányosak, a rendszer nem átlátható – ez derül ki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) 1200 fős reprezentatív felméréséből, amely az egyházi szervezeteknek felajánlható 1 százalékkal kapcsolatos lakossági attitűdöt vizsgálta. „Az aktív közösségi hitélet szervezésével, az átlátható, korrupciós ügyektől mentes gazdálkodással és hiteles vallási vezetőkkel érhetjük el, hogy megerősödjön az egyházakba vetett bizalom az adózók részéről" – vonta le a következtetést Köves Slomó, a kutatást megrendelő egyház vezető rabbija.
Az adózók harmada nem tud arról, hogy egyházaknak is lehet 1 százalékot felajánlani. Az adózok fele szerint nem eléggé átlátható a jelenlegi rendszer. Minden tizedik felajánló véletlenszerűen dönt arról, melyik egyházat támogatja. A vallásukat aktívan gyakorlók negyede túl alacsonynak találja az összeget, ezért nem ajánlja fel. Ugyanennyien gondolják azt, hogy az egyházakhoz el sem jut el a támogatás. A megkérdezettek 51 százaléka szerint a hozzájuk legközelebb álló egyház esetében nem elég aktív a közösségi- és a hitélet.
Az EMIH által készíttetett reprezentatív kutatás alapján a 18-59 korosztály 80 százaléka adott be legalább egy alkalommal adóbevallást az elmúlt öt év során. Közülük 34 százalék tudta úgy, hogy csak a civil szervezetek számára lehet felajánlani, ők lényegében nem is tudtak az egyházaknak felajánlható „második” 1 százalékról. Ezzel szemben az adózók 43 százaléka legalább egy alkalommal rendelkezett az elmúlt öt év során az szja egyházaknak adható 1 százalékával. Sajnálatos ugyanakkor, hogy az adózók több mint fele, pontosa 52 százaléka szerint nem teljesen vagy egyáltalán nem átlátható a jelenlegi felajánlási rendszer.
„A felajánlások minden egyház számára fontosak, de nem csupán a konkrét támogatási összeg miatt. Az 1 százalékos felajánlások felfoghatóak egyfajta identitásválasztásnak is, hiszen ebben a rendszerben az adózók minden kötelezettség nélkül, önként választhatnak, melyik egyházat támogatják. Azzal kapcsolatban is jó visszajelzés a felajánlások száma, hogyan végezzük a munkánkat, mennyire elégedettek velünk közösségünk tagjai. A kutatási eredmények arra világítanak rá, hogy komoly edukációs feladataink vannak még ezen a területen annak érdekében, hogy minél szélesebb körben legyenek egyértelműek az egyházaknak felajánlható 1 százalék részletei és annak jelentősége. Meggyőződésem, hogy mindez nem csupán az EMIH érdeke, hiszen minden magyarországi egyház számára elemi érdek ennek tudatosítása. Az egyházaknak ki kell törniük abból az elefántcsonttoronyból, amibe bizonyos szempontból bezárkóztak, hiszen sok esetben még az aktív hitéletet élők sincsenek tisztában az egyházak által ellátott feladatokkal – hangsúlyozta Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a kutatást bemutató sajtóbeszélgetésen.
A kifejezetten egyházi felajánlásokra irányuló kérdések is számos érdekes eredményt mutattak. A felajánlók 18 százalékát például nem a személyes kötődés, csupán az adott egyház pozitív tevékenysége győzi meg, de 12 százalék volt azok aránya, akik gyakorlatilag véletlenszerűen döntenek arról, melyik egyházat választják. A legtöbben természetesen annak az egyháznak a javára döntenek, melynek tagjai, főképp a vallásukat aktívan gyakorlókra igaz mindez. Az ő esetükben 93 százalék adja az egyházaknak felajánlható 1 százalékot a saját egyházának.
Meglepő eredményeket mutatott a kutatás azon része is, melyben arra kérdeztek rá, miért nem ajánlják fel az adózók az egyházak részére az 1 százalékot. A legnagyobb arányban (48 százalék) azok voltak, akik számára nincs olyan egyház, amellyel szimpatizálnának, míg 21 százalékuk nem bízik abban, hogy valóban megkapja a kiválasztott egyház a felajánlást. Azok körében, akik vallásukat aktívan gyakorolják 26 százalék azzal indokolta passzivitását, hogy túl alacsony összegről van szó, de ennek a csoportnak is igen magas hányada (26 százalék) nem bízik abban, hogy valóban a kiválasztott egyház kapná meg a felajánlott összeget.
A kutatásban rákérdeztek arra is, melyek a leginkább zavaró folyamatok, tendenciák az egyházakkal kapcsolatban, melyek nyilvánvalóan csökkentik az adózók felajánlási kedvét. A válaszok alapján 51 százaléka nem eléggé aktív közösségi- és hitéletet jelölte meg, 47 százaléka nem átlátható gazdálkodást és a korrupciós ügyeket, míg 45 százaléka hitéleti vezetők egy részének felkészületlenségét emelte ki.
„Azt gondolom, hogy a kutatási adatok alapján több jól azonosítható feladatot láthatunk. Elsősorban elengedhetetlen az adózók edukálása, az ismereteik bővítése ebben a témában, ami részben az egyházak felelőssége is. Másodsorban szükséges lehet a jelen-legi rendszer átláthatóbbá, egyszerűbbé tétele, amire az egyházak adhatnak ugyan ja-vaslatokat, de alapvetően állami feladat. A harmadik pont viszont egyértelműen az egy-házak feladata: az aktív közösségi hitélet szervezésével, az átlátható, korrupciós ügyektől mentes gazdálkodással és valóban hiteles vallási vezetőkkel érhetjük el, hogy meg-erősödjön az egyházakba vetett bizalom az adózók részéről. Az EMIH már több mint tíz éve ezeket a szempontokat szem előtt tartva folytatja működését, és a jövőben is ezen elvek mentén építjük közösségünket. Az 1 százalékos kampány jó lehetőség számunkra is arra, hogy hallassuk a hangunkat és olyan üzenetekkel álljunk elő, melyek rezonálnak egyes társadalmi kérdésekre” – ismertette álláspontját Köves Slomó.