Orbánékra dől a brókerbotrány

Beismerő vallomással felérő nyilatkozatot tett a kormányfő, amikor kijelentette, hogy ő utasította a minisztériumokat, hogy a brókercégekben lévő kormányzati pénzeket vegyék ki. Orbán Viktor szerepvállalásából a szocialisták azt a következtetést vonták le, hogy a miniszterelnök elárulta és cserbenhagyta a magyar embereket, ezért távoznia kell a tisztségéből. Egyre több jel mutat arra, hogy a sorozatos brókercsődök szálai, de különösen a Quaestoré egészen a kormányfőig, illetve érdekköréig vezetnek. "Pünkösdi Quaestor-királyság Tápióságon" - lapunk munkatársa, igaz, meghívás nélkül, ellátogatott a Quaestor-ügy egyik kulcsszereplőjévé avanzsált Orgován Bélához, de legalábbis a lakhelyéül szolgáló településre.

Magyarországnak olyan miniszterelnöke van, aki tudott arról, hogy emberek tízezrei fognak csődbe menni, aki ahelyett, hogy megvédte volna őket, egy szót sem szólt - így reagált Lukács Zoltán, a szocialisták alelnöke Orbán Viktornak arra a soproni bejelentésére, miszerint ő utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki pénzüket a Quaestorból. A kormányfőnek így csak egyetlen dolga lehetne, ha "feláll, bocsánatot kér és elhúz a hatalomból", visszavonul a közélettől - mondta az ellenzéki politikus., az ellenzéki párt alelnöke szerdán.

Attól eltekintve, hogy a kézi vezérléses utasításos rendszer a hatalom egyértelmű centralizációjáról szól, jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen jelekből sejtette a kormányfő azt, hogy a Buda-Cash brókerház csődje után újabb csődök fognak következni. Ugyanis a jelenlegi tudomásunk szerint a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír Zrt. és a Quaestor brókerház csődje között semmifajta összefüggés nem volt, vagyis a kormányzati köröknek - vélik a pénzpiacot jól ismerő szakemberek, megbízható információi lehettek, hogy viharfellegek tornyosulnak a Quaestor felett, ezért sürgősen ki kell venni a pénzüket - visszaváltani, akár veszteségek árán is - a Tarsoly Csaba és családja által tulajdonolt, és általa vezetett cégből.

Lapunk érdeklődött a költségvetési pénzekből gazdálkodó, a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt működő Magyar Nemzeti Kereskedőháznál (MNHK) a Quaestorral való kapcsolatukról. Sajtóosztályuk válaszából kiderül, hogy "a Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak." Ebből két következtetés adódik, egyrészt a felügyeleti szervek kockázatelemzése hagyhatott némi kívánnivalót maga után, ugyanis kockázatmentes pénzügyi szolgáltatók nem szoktak csődbe menni, másrészt ha az MNHK ennyire megbízott a felügyelet véleményében, akkor miért cselekedtek úgy, amint írják, hogy "az MNKH vezetősége március 5-én döntött arról, hogy kiveszi a tőkéjét a Quaestortól."

A dátum korántsem közömbös, hiszen mindez a Quaestor csődje előtt négy nappal történt, amiről addig semmiféle hivatalos közlemény nem látott napvilágot, sőt piaci pletykákat sem lehetett hallani. A kereskedőház lapunknak írt levele megerősítette azt a korábbi információt, hogy "az MNKH-nak egy értékpapírszámlája volt, a szerződés szerint csak állampapír lehetett, az MNKH tehát a legbiztonságosabb formában tartotta az adófizetők pénzét, az MNKH nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket. Mivel tehát az MNKH a pénzt nem a Quaestor vállalati kötvényeiben, hanem állampapírban tartotta, a tőke kivétele nem járult hozzá a Quaestor csődjéhez. Ez az összeg 2015. márciusában összeg 3,8 milliárd forint volt.

A körültekintő döntésnek köszönhetően a közpénz nem került veszélybe, nem veszett el" - írja az MNHK. Ha ez az állampapír elhelyezés valóban a "legbiztonságosabb formának" bizonyult, akkor a pénzügyi szakemberek számára érthetetlen, hogy mégis miért mondták fel idő előtt a szerződést. Az ok sejthető: az MNHK időben megtudta, hogy a Quaestor talán mégsem a legbiztonságosabb. Vagyis helyesen tette, hogy mentette, ami még menthető, az adófizetők pénzét. Arról nem is beszélve, hogy államkötvényeiket a Magyar Államkincstárnál olcsóbban és valóban kockázatmentesen tarthatták volna.

Fót milliárdjának nagy része elveszett

Vizsgálóbizottságot állított fel Fót város képviselő testülete, hogy kiderítse mennyi maradt a Hungária Értékpapír Zrt-nél elhelyezett egymilliárd forintnyi fejlesztési pénzükből. A polgármester szintén szerdai beszámolója alapján úgy tűnik annak döntő többségét az értékpapír kereskedő kockázatos vállalati kötvényekbe fektette, holott a megállapodás csak garantált papírok vételére jogosította fel - tudtuk meg Takács István (MSZP) önkormányzati képviselőtől. Takács hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, a vizsgálóbizottság egy hónap alatt készíti el jelentését.

Így nem csoda, hogy Lukács Zoltán kijelentette: továbbra is érvényben van 24 órás ultimátumuk, de az már nem a KKM-nek, hanem Orbán Viktornak szól, akitől várják, hogy hozza nyilvánosságra azokat az elemzéseket, amelyek a brókercégek összedőléséről szóltak. Egy másik szocialista politikus, Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke azt kifogásolta, hogy miközben a Quaestor már két hete csődöt jelentett, az üzletmenet zavartalan, nincs nyoma annak, hogy a pénzügyi felügyelet lépett volna. Azt tudakolta, mit csinál a felügyelet, hogy megmentse az emberek pénzét. Kaptak-e kormánytagok jutalékot a Quaestortól azért cserébe, hogy ez a cég kezelhesse a közpénzt? - kérdezte.

Rejtélyes módon, egy nappal a Quaestor öncsődje után elhunyt Szilágyi András, aki egy 2014. decemberétől a külügyi tárca beruházási főosztályvezetője volt. Állítólag önkezével vetett véget életének. Azt nem lehet tudni, hogy a történteknek van-e köze a Quaestorhoz. A főosztály nem a KKM pénzeit kezelte, hanem külföldi befektetéseket volt hivatott Magyarországra csábítani. (Szilágyi András volt egyébként kijelölve a quitói (Equador) nagyköveti posztra, két hét múlva utazott volna.)

Váratlan eseményeknek nem volt híján a Quaestor tájéka sem. Tarsoly Csaba, úgy nyilatkozott, hogy elnök-vezérigazgatói tisztségeit visszaveszi annak érdekében, hogy "ne merülhessen fel a gyanú bármilyen kár okozására" - írta a cégvezető, aki ennek érdekében intézkedett a szükséges közgyűlések és taggyűlések összehívásáról. Vagyis Orgován Béla tápiósági férfiú vezetői megbízatása mindössze néhány napig tartott, csak remélni lehet, hogy a nyomozóhatóságok kiderítik azt is, hogy mi történt a cégnél ezalatt, és mi volt Tarsoly Csaba lemondásának, majd visszatérésének igazi oka.

Meglepő, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata tegnap csak annyit közölt, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozást folytat csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel a folyamatban lévő eljárásról bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni - tették hozzá.

A cikk a következő oldalon folytatódik - Orgován Béla településén jártunk