Előfizetés

És kinyílik előttük a világ

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2015.03.27. 06:12
A program 2004-es indulása óta több mint 120 tehetséges roma fiatal sikerrel végezte el a képzést FORRÁS: CEU
A CEU-n működő tanfolyam keretein belül tehetséges roma fiatalok bizonyíthatják: le lehet győzni a társadalomban mind hangsúlyosabban jelenlévő előítéletességet, le lehet bontani a megkülönböztetés és a rasszizmus falait is. A kitöréshez viszont csak a minőségi oktatáson keresztül vezet az út.

Immáron tizedik éve működik, s egyre nagyobb népszerűségnek örvend a Közép-európai Egyetem (CEU) roma diákok számára meghirdetett kilenc hónapos programja (Roma Access Programs, RAP), amely intenzív, angol nyelvű és társadalomtudományi kurzusok keretein belül arra készíti fel a képzésben résztvevő roma fiatalokat, hogy sikeresen helytálljanak mind a hazai, mind pedig a nemzetközi felsőoktatási és szakmai életben.

A hallgatók nemcsak Magyarországról, de minden más olyan országból jelentkezhetnek a maga nemében egyedülálló programra, ahol jelentős számú roma kisebbség él. A tanfolyamon így nemzetközi közegben fejleszthetik tudományos ismereteiket, nyelvi készségeiket, s mindeközben együtt erősítik közös roma identitásukat.

- A programmal hosszútávon két dolgot szeretnénk elérni: célunk, hogy diákjaink példaképpé váljanak saját hazájukban, s megmutassák az otthon maradt társaiknak, hogy érdemes az oktatásba erőt, energiát fektetni - mondta a Népszavának Szabó Mátyás. A RAP igazgatója kiemelte: a roma közösségek sorsát Európában a roma vezetőknek kell megoldaniuk, éppen ezért a tanfolyam másik kiemelt célja az, hogy ehhez a munkához minél több, jól felkészült, sikeres szakembert képezzenek, akik tevékenyen részt vehetnek az európai romák életét meghatározó döntésekben.

Mivel a program angol nyelvű mesterképzésre készíti fel a fiatalokat, a jelentkezéshez egy társadalomtudományi alapdiploma és előzetes nyelvismeret is szükséges. A RAP angol nyelvi előkészítő programja (Roma English Language Program, RELP) azon fiatalok számára jött létre, akik még egyáltalán nem vagy csak alig beszélnek angolul. Sokan mindkét programot elvégzik, hogy később egy-egy mesterképzés felvételijénél már biztos nyelvtudással rendelkezzenek. - Általában többszörös a túljelentkezés, évente mintegy 70-80 diák szeretne bekerülni a programba, közülük 15-20 fiatalt tudunk teljes ösztöndíjban részesíteni - mondta Szabó. Az egyetem a diákoknak szállást és ellátást is biztosít.

A RAP a CEU-n oktatott tudományos modulokra fókuszál, többek között az emberi jogok, a társadalmi nemek és szociológia, illetve a politika és a nemzetközi kapcsolatok területére. A hallgatók angol nyelvi és tudományos írásfejlesztő órákon vesznek részt, a CEU vendéghallgatóiként mesterszintű egyetemi előadásokra járnak, s nem utolsó sorban aktívan részt vesznek tudományos konferenciákon, szemináriumokon, a felkészítő tanfolyam végén pedig egy általuk választott témában kell kutatómunkát végezniük. A program 2004-es indulása óta több mint 120 tehetséges roma fiatal sikerrel végezte el a képzést, nagy részük felvételt is nyert a CEU és más európai egyetemek mesterképzéseire.

Az egyetemi kurzusok és nyelvtanfolyamok mellett a program szervezői - támogatók segítségével - szakmai gyakorlati helyeket is biztosítanak végzőseik számára. Idén januárban a Sigrid Rausing Alapítvány nyújtott 113 ezer eurós (mintegy 34 millió forint) támogatást a program javára. - Fontos megemlíteni, hogy a gyakornoki program nem a RAP része, munkahelyi tapasztalatszerzésre a már végzett hallgatóink jelentkezhetnek - hangsúlyozta Szabó Mátyás. A gyakorlati program keretein belül a RAP diákjainak valós munkakörnyezetben van lehetőségük tapasztalatszerzésre, tudásuk és képességeik továbbfejlesztésére. A program további támogatói a Velux Alapítvány, a Ford Alapítvány, a Nyílt Társadalom Alapítvány és a Roma Oktatási Alap.

Menekültek jönnek, magyarok mennek

Publikálás dátuma
2015.03.27. 06:06
Reményen innen, határon túl FOTÓ: MTI/KELEMEN ZOLTÁN GERGELY
Huszonkét éve nem volt annyi menedékkérő a fejlett ipari országokban, mint 2014-ben - mutatott rá az ENSZ. A menedékérők száma tavaly Magyarországon is jelentősen emelkedett, ugyanakkor kevesebb szó esik arról, hogy a tényleges bevándorlásnál jóval nagyobb arányban növekszik a kivándorlók száma - az elmúlt évben egész városnyi magyar állampolgár hagyta el az országot.

A menedékkérők számában tapasztalt drasztikus növekedés legfőbb okozója a szíriai és az iraki háború, az egyre kíméletlenebb emberijog-sértések, a romló biztonsági és humanitárius feltételek - olvasható az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tegnap publikált jelentésében, amely 866 ezerre becsüli a nyugati országokban tavaly újonnan beterjesztett menedékkérelmek számát.

A tavaly előtti adatokhoz képest ez 45 százalékos növekedést jelez. António Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa úgy nyilatkozott: "a kilencvenes években a balkáni háborúk emberek százezreit tették menekültté, sokan közülük Európa, Észak-Amerika és a világ más részeinek fejlett ipari országaiban találtak menedékre". A főbiztos hangsúlyozta: a világszerte dúló fegyveres konfliktusok miatt most az egész világ hasonló kihívásokkal áll szemben, a hazájukat elhagyni kényszerülő bajbajutottaknak pedig, ahogy korábban, úgy most is biztosítani kell, hogy menedéket kaphassanak.

Talán mondani sem kell, tavaly a Szíriából érkezők voltak a legtöbben, akik menedékkérelmet nyújtottak be valamelyik nyugati országban, de Irakból is kétszer annyian jöttek, mint 2013-ban. A befogadó országok listáján Németország áll az első helyen, a második az Egyesült Államok, a harmadik pedig Törökország. Az UNHCR jelentése - amely 44 országot vizsgált - Magyarországot a hetedik helyre sorolta a maga 42 ezer menedékkérőjével. A tavalyi kérelmek mintegy felét a kormányzati kommunikációban "megélhetési bevándorlóként" számon tartott koszovóiak adták be, akik után Afganisztánból, illetve Szíriából érkeztek a legtöbben. A jelentés ugyanakkor aláhúzza: a magyarországi menedékkérők túlnyomó többsége nem maradt az országban, hanem rövid idő után továbbutazott az EU valamely más tagországába.

Velük együtt - mondhatni - továbbutazott sok magyar is. Annak ellenére, hogy a Fidesz-rezsim nem hajlandó tudomást venni a mind nagyobb méreteket öltő kivándorlásról - és helyette inkább a szerencsétlen koszovói határátlépők ellen hergeli a közvéleményt - attól még tény: évről évre egyre több fiatal, jól képzett magyar ember - köztük nagyon sok orvos - vándorol Nyugatra gazdasági be-, illetve kivándorlóként egy jobb élet reményében. "Németországba pedig az utóbbi években annyi magyar távozott, ahány honfitársunk jelenleg Pécsen él. A magyar állampolgárok száma újabb 21 198 honfitársunkkal immár 156 ezer 812-re emelkedett Németországban tavaly" - írja a Ténytár Blog németországi statisztikákra hivatkozva. A KSH adatai szerint jelenleg több mint félmillió magyar él és dolgozik külföldön; s ez a szám várhatóan csak növekedni fog.

Tart az amerikai kitiltási botrány

Publikálás dátuma
2015.03.27. 06:06
Fotó: Vajda József/Népszava
Heteken belül távozni kényszerülhet Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke, akinek nemcsak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által föltárt, súlyos belső hiányosságok és szabálytalanságok ügyében merült fel felelőssége, hanem az Európai Számvevőszék hamarosan nyilvánosságra kerülő jelentésére is fel kell készülnie. Ez utóbbi ugyanis vélhetően újabb súlyos, az áfacsalási ügyletekkel szemben történő adóhatósági eljárásokat elmarasztaló megállapításokat tesz majd.

Már a fideszes Domokos László által vezetett ÁSZ is azt állapította meg: a NAV nemcsak szervezetileg hanyag és kaotikus, de éveken át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül engedett el 3800 milliárd forint tartozást. A NAV elnökének pedig már csak két hete maradt arra, hogy érdemben reagáljon a számvevőszéki kritikákra, amennyiben válaszát az ÁSZ elnöke nem tartja kielégítőnek, fegyelmi, súlyosabb esetben büntetőeljárást is kezdeményezhet Vida ellen.

Noha jelenleg is folyamatban van egy nyomozás, amelyben már gyanúsított a NAV egyik vezetője, máig a kormány semmilyen módon nem járt el - pedig hatásköre lenne erre - az adóhatóságot érintő, 2013 óta ismert aggályok kivizsgálása érdekében. A NAV - és benne Vida - kizárólag saját magát "ellenőrizte". Az adóhivatal még március elején tette nyilvánossá a korrupcióval kapcsolatos vizsgálat eredményeit, amelyek szerint náluk minden rendben folyt - az amerikai cégek által tett bejelentések ügyében is.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének követtanácsosa viszont úgy véli, az adóhivatal meglehetősen kis részét tárta fel a belső vizsgálatok eredményeinek és most a magyarokon a sor, hogy eldöntsék, megelégszenek e ennyi információval. "A magyar partnereinknek is mondtuk, hogy nagyon jók ezek a jelentések, de nyilván az lenne a legjobb, ha független szerv végezné a vizsgálatot, az eredményeket pedig nyilvánosságra hoznák. Az átláthatóság, a nyílt folyamatok, a függetlenség és a nyilvánosság biztosítja a hitelességet" - fogalmazott Robert Riley egy minapi háttérbeszélgetésen.

A Népszabadság kérdésére, hogy érkeztek-e újabb panaszok amerikai cégek képviselőitől a működésüket nehezítő magyarországi korrupciót illetően, csupán annyit mondott, hogy a magyar kormány részéről kérték az amerikai követséget, hogy osszon meg velük információkat. "Amikor csak lehetőségünk van rá, így is járunk el. De amikor hivatali korrupcióról van szó, az érzékeny és nehéz ügy."