Tényleges életfogytiglan Spanyolországban

Emberi jogi szervezetek tüntettek tegnap Madridban, miután a törvényhozás elfogadta a büntetőtörvénykönyv módosítását, amely egyebek mellett az tényleges életfogytiglani börtönbüntetést is tartalmazza. 

A legsúlyosabb bűntényekért akár 30, terrorista cselekményért 40 év börtön is kiszabható, 25 év után felülvizsgálatra csak akkor van lehetőség, ha a fogoly rehabilitálhatónak tűnik, ha nem, akkor élete végéig rács mögött marad.

Az engedély nélküli tüntetések szervezőit a jövőben akár 600 ezer eurós büntetéssel is sújthatják. A büntetőjogi reformot a kormányzó konzervatív Néppárt (PP) képviselőinek szavazataival hagyták jóvá. Az ellenzéki szocialisták (PSOE) szóvivője, Rosa Aguilar szerint a tegnapi nap „fekete nap volt a spanyol demokrácia szempontjából”.

A büntetőtörvénykönyv módosítása engedélyezi a két, spanyol fennhatóság alatt levő észak-afrikai enklávé, Ceuta és Mellila területére érkező illegális menekültek kitoloncolását. Az ENSZ és az Európa Tanács is aggályosnak találta e rendelkezést, amely szembemegy az Emberi Jogok Európai Bírósága kollektív kiutasítási tilalmával. A módosítások július 1-ével lépnek életbe.

Szerző

Elvetették a vádakat az argentin elnök ellen

Publikálás dátuma
2015.03.27. 11:02
A képen Cristina Fernández de Kirchner. FOTÓ: Wu Hong - Pool /Getty Images
Argentínában egy szövetségi fellebbviteli bíróság tegnap jóváhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, elutasítva a vádemelést az államfő, Cristina Fernández de Kirchner ellen. 

Az államfő elleni 289 oldalas vádiratot a meggyilkolt főügyész, Alberto Nisman adta be januárban, néhány nappal azelőtt, hogy holtan találták saját fürdőszobájában. A hatóságok azt állították, hogy a főügyész öngyilkosságot követett el. Nisman azzal vádolta az argentin elnökasszonyt, hogy állítását – egy kedvező kereskedelmi megállapodás reményében – megakadályozta a Buenos Aires-i zsidó közösségi központ ellen elkövetett 1994-es merénylet iráni felelőseinek bíróság elé.

A bírói tanács két tagja elutasította a vádemelést, a harmadik azonban indokoltnak találta volna, hogy Nisman dokumentumai alapján induljon nyomozás az ügyben. Az elutasító döntés ellenére az eljárás folytatódhat, hiszen a Nisman halála után a vádat képviselő ügyész, German Moldes várhatóan a semmítőszék elé viszi az ügyet.

Az argentin közvélemény 70 százaléka kétségbe vonja Nisman öngyilkosságát, s úgy véli, hogy a főügyészt meggyilkolták. Ezt állítja – független törvényszéki orvostani vizsgálat alapján – az áldozat volt felesége is. 

Szerző

Abe is felszólal a kongresszusban

Publikálás dátuma
2015.03.27. 11:00
FOTÓ: Koichi Kamoshida/Getty Images
Abe Sinzo is beszédet mond a washingtoni kongresszus két háza előtt. A japán miniszterelnök április 28-án érkezik az Egyesült Államokba, nyolc napos hivatalos állami látogatásra. 

Április 29-én mond beszédet az amerikai képviselők és szenátorok előtt. Ez lesz az első alkalom, amikor egy japán miniszterelnök felszólal a két ház együttes ülésén. Abe számára személyesen is különösen is jelentős az esemény, mivel nagyapja, Noboszuke Kisi egykori japán kormányfő 1957-ben csak a washingtoni képviselőház honatyái előtt beszélhetett. Japán az Egyesült Államok stratégiai szövetségese, Washington és Tokió között erősek a politikai-gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok. Várhatóan a 12 államra kiterjedő Csendes-óceáni Partnerség (TPP) is nagy hangsúllyal szerepel Barack Obama és Abe Sinzo tárgyalásain.

Idén Abe már a harmadik külföldi méltóság, aki a kongresszusban szerepel. Március 3-án Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, március 25-én pedig Asraf Gáni afgán elnök szólalt fel. 

Szerző