Quaestor-ügy: Orbán tovább "maszatol"

A Quaestor-ügyben változatlanul nem lehet tisztán látni. Zavarosak az időpontok, érthetetlen, miért maradt "őrizetlenül" a cégcsoport a csődbejelentés után. A kisbefektetők nem, a kormányfői figyelmeztetésre pénzüket kivevő minisztériumok viszont jól jártak. Orbán Viktor miniszterelnöknek az ügy miatt kinyílt bicska a zsebében, de a jó brókert megvédi. Közben az ellenzék sem hagyja, hagyhatja "elaludni" az ügyet: a DK szerint itt az ideje a legfőbb ügyész nemzetbiztonsági átvilágításának, az MSZP pedig ismét felszólítja az illetékeseket, hogy kártalanítsák a brókercsődök áldozatait. Az Index kiderítette: Tarsoly Csaba, a brókerbotrányban érintett nagyvállalkozó 2013 áprilisában parlamenti belépőt kapott a Miniszterelnökségtől.

Most, hogy a Quaestor vezetőit, köztük Tarsoly Csabát, a cégcsoport tulajdonos-vezérigazgatóját őrizetbe vették, talán tisztázható, mi is történt az értékpapír kibocsátó csődbejelentése környékén és az előállításig eltelt több mint két hét alatt. Az is tisztázandó, mi alapján figyelmeztette a miniszterelnök kormánya tagjait arra, hogy káosz készül, gyorsan vegyék ki pénzeiket a brókercégekből.

Tarsoly, a haver

A Quaestor-vezérnek parlamenti belépője is volt- írja az Index. A brókerbotrányban érintett nagyvállalkozó 2013 áprilisában kapta meg a belépőt a Miniszterelnökségtől, ami akkor még államtitkárságként működött Lázár János vezetése alatt. De ott dolgozott államtitkárként Szijjártó Péter is.

Arra a kérdésre már az Állami Számvevőszéknek, illetve súlyosabb esetben a nyomozóhatóságnak kell választ találnia, miként kerülhetett költségvetési pénz a kincstáron kívülre, főképp befektetési szolgáltatóhoz, brókercéghez.

Orbán Viktor miniszterelnök sem adott világos válaszokat a brókerbotrányban személyével kapcsolatban felmerült kérdésekre a közrádiónak adott szokásos pénteki interjújában.

Az első kérdésre a Fővárosi Főügyészség sietett választ adni, miután egyre többen kritizálták a rendőrség késlekedését.

Emlékezetes, a másodikként csődbe jutott Hungária Értékpapír Zrt. március 5-i bukásának másnapján kifogásolta a miniszterelnök, miért nem kattan már bilincs az elkövetők csuklóján. És lőn, négy vezetőt elvezettek a Hungáriából. A Buda-Cash ügy összetettebbnek és a maga 60 milliárdos okozott kárával nagyobb értékűnek is bizonyult. A február 23-i bedőlés után a rendőrség "csak" március 9-én lépett, igaz akkor tíz embert vittek el.

Jó bróker, rossz bróker

Helyes döntés volt, hogy az első brókercég bedőlése után megtették azokat a lépéseket, amelyekkel „az emberek pénzét meg lehetett menteni”– mondta Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Kifejtette, az első - a Buda-Cash - ügy után azonnal úgy döntöttek, fel kell számolni azt a kockázatos megoldást, hogy brókercégeknél vannak adófizetői forintok. Orbán megerősítette, hogy kapott levelet a Quaestortól – ezt közvetlenül küldték neki. Ezután azonnal beszélt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterrel, átküldte neki a levelet, hogy lépjen kapcsolatba a brókercéggel, ha tárgyalni akarnak. A kockázatos befektetések kivonásáról szóló döntés viszont már jóval a levél megérkezése előtt megszületett. A kormányfő szerint nem voltak bennfentes információik. Úgy fogalmazott, senki nem sajnálja a brókerektől „a kőgazdag emberek világát”, ha a munkájukkal a többi embernek is segítettek pénzhez jutni. Abban az esetben viszont, ha ez az életmód, vagyoni helyzet a keményen dolgozó emberek pénzének ellopásából áll elő, akkor kinyílik a bicska az ember zsebében.

Mára hárman maradtak közülük rács mögött, kihallgatásokra várva. A Quaestor ügy kapcsán a rendőrség magatartása maga a talány: az évszázad csalása, 150 milliárd forint eltüntetése ellenére március 9-től 26-ig - a külvilág számára legalább is úgy tűnt -, nem történt semmi. Végül három vezetőt őrizetbe vettek. A károsultak, majd harmincezer kötvényvásárló joggal méltatlankodik, hiszen ezalatt a Quaestor cégek, mintha mi sem történt volna, nyugodtan működhettek, és tény, ez idő alatt több gyanús eseményről is beszámolt a sajtó. Az ellenzék az ügy politikai, kormányoldali felelőseit is keresi, szerintük nem lehetett véletlen, hogy elmaradtak letartóztatások, a Quaestor-vezetők kormány iránti túlzott lojalitása csak erősíti a gyanút.

Ideje a legfőbb ügyész nemzetbiztonsági átvilágításának!

A DK a parlament nemzetbiztonsági bizottságának rendkívüli összehívását kezdeményezi a legfőbb ügyész szerepének tisztázására a Quaestor-ügyben, egyúttal követeli Polt Péter azonnali nemzetbiztonsági átvilágítását.Vadai Ágnes, a DK politikusa közleményében azt írta: miután napvilágot látott, hogy a Quaestor cégcsoport őrizetbe vett elnök-vezérigazgatójának, Tarsoly Csabának a titkára "szoros kapcsolatban áll" Polt Péter lányával, "felmerül a gyanú, hogy az ügyészség késedelmes intézkedése mögött összefonódás húzódhat meg".A DK szerint a Polt Péter vezette hatóság elfogult lehet a vizsgálat során a gyanúsított "fideszes bróker" javára, mindez pedig felveti annak lehetőségét, hogy Polt Péter nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet a Legfőbb Ügyészség élén.

A főügyészség közleményben tudatta, hogy szoros felügyeletük alatt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodának a Buda-Cash és Quaestor ügyekben folytatott nyomozásokban, két hetes megfeszített munka eredményeként sikerült összegyűjtenie a jogszabály által megkívánt törvényes bizonyítékokat és ezek alapján közölhette a gyanúsításokat és a szükséges kényszerintézkedéseket is foganatosítani tudta. Laikus olvasónk kérdezi: ha valaki önmagát feljelenti, mint történt a Quaestor Financial Hrurira Kft. esetében, akkor mentesül a kihallgatás alól.

A Quaestor ügyben március 11-e óta nyomoznak a Magyar Nemzeti Bankot is bevonva az eljárásba, csütörtökön megtörténtek az első őrizetbe vételek és a vagyon visszaszerzés is folyamatban van - írta a Fővárosi Főügyészség.

Azt az ORFK kommunikációs szolgálatától tudta meg lapunk, hogy sikerült nyomára bukkanni a Tarsoly Csabát a Quaestor Értékpapír és Befektetési Zrt. vezérigazgatói székében néhány napig "helyettesítő" közmunkás Orgován Bélának és szerepét tisztázandó tanúként hallgatták ki. Egyelőre senki sem érti miért volt szükség a zavaros szerepcserére, bár hozzáértők sejtetik, néhány nap alatt sok minden elintézhető, aláírható, netán eltüntethető.

Kártalanítsák a károsultakat!

Az MSZP választmánya azt kéri a párt parlamenti frakciójától, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a Quaestor-ügy károsultjai megkapják a pénzüket. Ezt Botka László választmányi elnök mondta a testület ülésének kezdetén.A választmány egyhangúlag foglalt állást abban is: a frakció a rendelkezésére álló parlamenti eszközökkel érje el, hogy az ügy minden részlete nyilvánosan megismerhető, illetve érthető legyen.

A több tízezer kisbefektető éppen ettől tart, mivel a cégbirodalom első számú vezetőinek, tulajdonosának alig van valami a nevén. Akik idejében léptek, még pénzükhöz jutottak, a többiek várhatnak, vélhetően az egyszer majd elrendelt felszámolási sorban.

Az állami, minisztériumi intézményeknek már nem kell pénzükre várni, "hála" a miniszterelnöknek, adófizetői pénz már nem vész oda a Quaestor bedőlése miatt. A bennfentesség gyanúját is felvető pénzkivonáson méltán háborodtak fel a kisbefektetők. Az külön érdekesség a történetben, hogy nem párosíthatók az időpontok és történések, lassan mindenki mást mond. Állítólag a február 25-i kormányülésen hangzott el miniszterelnöki figyelmeztetés, hogy a tárcák vegyék ki pénzüket a bedőlési lavinával fenyegetett brókercégekből.

Most több ellenzéki párt is adatkikéréssel igyekszik megtudni a minisztériumoktól, kinek mennyije és hol volt elhelyezve. A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzeti Kereskedőház Zrt. igencsak renitens módon viselkedett, hiszen bevallásuk szerint a figyelmeztetés elhangzása után tíz nappal kezdeményezték a pénzük kivételét a Quaestornál, amit csak az utolsó pillanatban, a csőd bejelentése napján, március 9-én kaptak meg. Kérdés, mi történt az eltelt időben. Egyesek azt sejtik, akkor derült ki, tényleg menthetetlen a Quaestor...

A közpénz helye a kincstárban van - állapította meg interjújában a miniszterelnök és eddig egyet is lehet érteni vele. Az viszont érthetetlen, hogy miért megengedő azokkal az intézményvezetőkkel szemben, akik költségvetési pénzeket a törvényt megszegve nem az Államkincstárban, és nem is hitelintézetben, hanem pénzügyi szolgáltatnál, brókercégnél helyezték el. Az csak ront a helyzetükön, ha nyerészkedési céllal tették ezt. A miniszterelnök ismét visszafelé mutogatott, mondván, 25 éve rossz a kincstári rendszer, korszerűtlen, majdhogynem felmenti a bűn elkövetőit. Azt nem említi, hogy öt éve már ő építgethetné az államháztartást kiszolgáló korszerű államkincstári rendszert. Eddig csak annyira futotta, hogy sok állampapírt is értékesítő kincstári iroda nyílt. Kérdés, hogy a brókercégek csődjei után változik-e a helyzet.