Orbán üveggömbje

Én személy szerint nem vagyok híve az okkultizmusnak, de ismerek olyanokat, akik annál inkább. Úgy járnak a jósnőjükhöz, mint más a fodrászához vagy a műkörmöséhez. Szóval egy megbízható jós igen hasznos lehet a háznál.

Hogy mennyi hasznot hajtottak annak idején a Gyurcsány-kormánynak a Szilvásy Péter által működtetett kormányzati jósda „előrejelzései” azt nem tudom, de a végeredményt ismerjük. Az ember azt gondolná, hogy az akkori botrány után sem a jósok, sem a kormányzat emberei nem fogják erőltetni az együttműködést, de ki tudja… Nemrégen megalakult a Kibernológusok Társasága a Lélekkutató Intézet és a Kormányzati Tanácsadó Jósda (KTJ) kezdeményezésére. Az alapító Szilvásy Péter. Első közleményükben kijelentették: az internetes publikációk, a plakátok és más alkotások elemzése alapján készíteni lehet karakterológiai jellemzést. Azaz: szerintük lehet jósolni az internetes hírekből is.

Ha Orbán Viktor olvasta az internetet, ebből már a Buda-Cash bukásának másnapján megjósolhatta, hogy nagy gáz lehet minden más bróker vállalkozás körül is. Lázár János szerint nincs ebben semmi ördöngösség, Orbánban egyszerűen "működni kezdett az életösztön". Még soha nem jártam a miniszterelnök irodájában, de nem volnék meglepve, ha az íróasztala sarkában ott „álldogálna” egy üveggömb. Nem olyan régen azt olvastam, hogy a tanácsadói között neki is volt (van) egy szolgálati „jósnője” (de lehet, hogy ő maga tagja a KTJ-nek?), és akkor minden további nélkül elképzelhető, hogy egy üveggömb segített előre meglátni a brókerek bukását.

Fel sem merem tételezni, hogy nem így „világosodott meg”, hanem mondjuk Tarsolytól kapott volna fülest. De ezt önök sem gondolhatják...

2015.03.29 17:02

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12