Több tízezres arab hadsereg alakulhat

Hosszú jemeni háborúra készítette fel szövetségeseit Szaúd-Arábia, amely csütörtök hajnal óta hajt végre a térség több más országával légicsapásokat az Irán által támogatott síita lázazók, a huszik állásai ellen. Az Arab Ligának az egyiptomi Sarm es-Sejkben megrendezett csúcsértekezletén Szalman szaúdi király azt közölte, addig folytatódnak a légiakciók, amíg „nem stabilizálják Jement”.

Az Arab Liga csúcsán szintén jelenlévő Abed Rabbo Manszúr Hadi elnök is további katonai akciókat kért. Mint fogalmazott, addig kell folytatódnia a beavatkozásnak, amíg „meg nem adja magát a „huszik bandája”. Ridzsad Jaszin jemeni külügyminiszter pedig már a szárazföldi beavatkozás lehetőségét is szóba hozta. Újságíróknak „nagyon valószínűnek” nevezte, hogy a „szárazföldi erősítésre” is szükség lesz.

A huszik az év elején foglalták el teljes egészében a fővárost, Szanaát, most már azonban Adent fenyegetik. Ide menekült Hadi elnök, aki „ideiglenes fővárossá” kiáltotta ki a déli kikötővárost.

Az Arab Liga csúcsértekezletén szó esett egy multinacionális arab hadsereg felállításáról, amely hasonló válsághelyzetekben avatkozna be. Abdel Fattah al-Sziszi egyiptomi elnök szerint az arab országok „sosem látott” fenyegetéseknek vannak kitéve a terrorista csoportok által. Mint mondta, a résztvevők megállapodtak a haderő felállításáról, amelyet 40 ezres elitalakulat, harci gépek és hadihajók alkotnának.

A szaúdiak beavatkozása elsősorban nem arra vezethető vissza, hogy a királyság nagyon aggódna a déli szomszéd, Jemen sorsáért. Arról van szó, hogy attól fél: Irán erős regionális szereplővé válik, s Jemen megkaparintásával folytatja terjeszkedését. Teherán rendre tagadja, hogy támogatná a lázadókat.

Szerző

Minden nap történelem

Publikálás dátuma
2015.03.30. 07:33

Máltán körülbelül félmillióan élnek, és körülbelül ugyanennyi turistát látnak vendégül. Ehhez képest az üzletek korán zárnak, és a nagy meleg miatt nyáron sziesztát is tartanak. Amikor már a huszadik templomot nézzük meg, szinte összefolynak előttünk a freskók.

A szigeten négyszáz templom található, a helyiek szerint minden napra jut egy templom. Bizonyos napokra kettő. A szigetre Rodoszról költöztek lovagok, mert onnan a törökök miatt el kellett menekülniük. Nem csoda, hogy a keresztény hit védelmezői egyre-másra építtették a szentélyeket. A főváros, La Valetta is az 1557 és 1568 között uralkodó lovagrend nagymesterétől, Jean Parisot de la Valette-től kapta a nevét.

Ebben a városban a lovagkori épületek és a templomok mellett az idő viszontagságait a keskeny, romantikus utcácskák is túlélték. Érdekességük a számtalan lapos lépcső, melyeket azért faragtak laposra, hogy lovagpáncélzatban se okozzon túl nagy nehézséget rajtuk a közlekedés.

1530 és 1798 között volt a máltai lovagrend birtoka a szigetcsoport, a lovagok később is itt maradtak, de a kormányzást a franciák, majd az angolok vették át. 1979-ben hagyta el az utolsó brit katona Máltát, ettől kezdve a köztársaság teljesen önálló. A lovagrend hatására a lakosok 98 százaléka katolikus, és sűrűn látogatják a templomokat. A közhiedelemmel ellentétben az emberek többsége nem tisztán angolul, hanem máltaiul beszél, ami az arab és az angol keveréke. A szigeten baloldali közlekedés van, és a hatalmas hajójavító dokkok is a brit uralom örökségét jelzik, ezek korábban hadikikötők voltak.

Máltán körülbelül félmillióan élnek, és körülbelül ugyanennyi turista érkezik ide. Ehhez képest az üzletek korán zárnak, és a nagy meleg miatt nyáron sziesztát is tartanak. Ha viszont nyitva vannak, a közép-európai turista ijedten látja a horribilis árakat. Leginkább pulóvereket, kabátkákat és emléktárgyakat érdemes vásárolni. Persze Máltára inkább azok látogassanak, akik imádják a múzeumokat, patinás épületeket, a gyönyörű szobrokat.

A kulturális élvezetek után érdemes elsétálni valamelyik kisebb kikötőbe. Errefelé a hajókra sokan szemet festenek, hiedelmük szerint így soha nem tévednek majd el a tengeren. A helyi halászok amúgy is sok legendát ismernek, egy öreg bárkán csónakázva ismerhetjük meg Málta igazi arcát. A legendák közül talán a legromantikusabb a lovagváró. Aki szerelemre vágyik, annak egy máltai kavicsot kell beszereznie, ugyanis ha azt 15 napon át a párnája alatt tartja, megjelenik az a bizonyos lovag, fehér lovon. Vagy fehér Mercedesszel, a modern változatban.

Aki tengerparti bulihangulatot vár, végeláthatatlan homokos strandokra számít, igencsak csalódni fog. A Földközi-tenger közepén fekvő miniállamot három lakott sziget, Málta, Gozo és Comino, valamint két lakatlan sziklaszirt alkotja. A part a legtöbb helyen sziklás, a szállodák is inkább a központi sziget belsejében találhatóak. Egyedül a St.Pauli bay nevű kis öblöcskében lehet igazán jól strandolni, itt viszont nyaranta tömegnyomor van. A hullámok ostromolta szirtek és nyári forróságban is enyhet adó, illatos ligetek azonban busásan kárpótolják az utazót.

Talán az angol idők öröksége, hogy Máltán nincs tolakodás és lökdösődés. Meg a felsőbb iskolás diákok egyenruhája és a piros színű telefonfülkék is Angliára emlékeztetnek. Sok a nyelviskola, Magyarországról is utaznak ide angolul tanulni. A stressz és a konkurenciaharc kevésbé jellemző a Máltán élőkre.

Ahogy haladunk a repülőtérről a városba, rögtön meglátjuk az apró ablakos, nyitott ajtajú, az angolok által ottfelejtett buszokat. Kérésre bárhol ki lehet szállni, csak meg kell húzni a fejünk feletti madzagot, a sofőrnél szól a csengő. A buszok kiváló állapotán kívül szentképek, vallásos feliratok és házi oltárok serege is biztosíték arra, nehogy valami baj érje a sofőrt és az utasokat. Nemcsak a buszsofőrök, a hajósok is vallásosak. Az iránytűjükből született a máltai kereszt, amely egyben a Máltai Szeretetszolgálatnak is a jele lett.

Szerző

Közel az iráni atommegállapodás?

Barack Obama Angela Merkellel egyeztetett az iráni atomprogramról. A nukleáris tárgyalások az első döntő szakaszához érkeztek, mivel március végéig politikai keretmegállapodást kell kötni a kérdésben.

Az amerikai elnök és a német kancellár egybehangzóan úgy foglaltak állást, hogy hosszú távra szóló, átfogó egyezségre van szükség. Egyetértettek abban is, garantálni kell, hogy a perzsa állam atomprogramja kizárólag békés célokat szolgálhasson. Ezért felszólították az iráni vezetőket arra, hozzák meg a szükséges döntéseket arra, hogy létrejöhessen megállapodás.

Később Hasszan Rohani iráni elnök is telefonon tárgyalt Merkellel, illetve állandó egyeztetések zajlottak Frank-Walter Steinmeier német, Laurent Fabius francia és John Kerry amerikai külügyminiszter között. Steinmeier azt közölte, az utolsó méterek a legnehezebbek, de a legfontosabbak is. Reményét fejezte ki, hogy siker koronázza az erőfeszítéseket.

Csütörtök óta, hivatalos közlések szerint, „kemény” tárgyalások zajlanak a svájci Lausenne-ban. Nyugati illetékesek a Reutersnek elmondták, korai lenne örömtüzeket gyújtani a tárgyalásokkal kapcsolatban, mert továbbra is több akadály tornyosul a megállapodás előtt. Egy iráni diplomata a Reutersnek azt közölte, „nagyon közel” vannak a szóbeli megállapodáshoz. Hírek szerint nem hozzák nyilvánosságra a végső megegyezés teljes szövegét, annak csak két-három oldalát tárják a nyilvánosság elé.

A dokumentum egyik legfontosabb része az lesz, hány évre szülessen a megállapodás. Hivatalos közlések szerint „legalább tíz évről” lehet szó. A 18 hónapja tartó megbeszéléseket június végéig kell végérvényesen lezárni. Mind a Hatok (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország), mint Irán részéről azt mondták, nincs értelme ismét, immár harmadik ideiglenes megállapodást kötni, hanem eddig az időpontig le kell zárni a tárgyalásokat.

AZ AP korábban azt közölte, 6500-ban (a Reuters szerint 6000-ben) maximálnák az iráni urándúsító centrifugák számát az eddigi 10 ezer helyett.

Szerző