Quaestor - Polt Péterhez fordult a Transparency International

A Transparency International korrupció ellen küzdő civil szervezet a legfőbb ügyészhez fordult a Quaestor-botránnyal kapcsolatban. Egyebek között azt szeretnék megtudni, hogy miként kerülhetett tetemes mennyiségű közpénz a befektetőcég kezelésébe, illetve miért maradhatott sokáig szabadlábon Tarsoly Csaba. A TI felveti továbbá az ellenőrző hatóságok felelősségét is. Az alábbiakban a közöljük a Polt Péternek címzett levelet.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

A sajtó útján folyamatosan nyilvánosságra kerülő információkból megállapítható, hogy a Quaestor befektetőcég, nagyobb számú magánszemély befektetésein túl a nemzeti vagyon részét képező közpénzt is csalárd módon kezelt, amivel százmilliárd forintos nagyságrendű kárt okozott. A Quaestor befektetőcég ténykedése miatt a nyomozás folyamatban van, a cég tulajdonos-vezérigazgatóját a hétvégén előzetes letartóztatásba helyezték. A nyilvánosság számára hozzáférhető, ellentmondásoktól sem mentes információk alapján azonban több kérdést nem lehet megnyugtatóan megválaszolni, ezért Legfőbb Ügyész Úr segítségét kérem az alábbiakban:

A rendelkezésre álló információk szerint a rendőrség és az ügyészség március 9. és március 26. között semmit nem tett a Quaestor befektetőcég vezetőjeként megismert Tarsoly Csaba elszámoltatása érdekében. Nem veszélyezteti-e a nyomozás sikerét az, hogy ezen idő alatt Tarsoly Csaba, vagy más, kimenekíthette és elrejthette a Quaestor befektetőcég által okozott károk megtérítésére szolgáló, még meglévő vagyont? Az is kérdéses, hogy a hatóságok megtették-e a szükséges intézkedéseket a vagyonkimentés megakadályozására, és amennyiben nem, miféle indokok magyarázzák a törvény alapján elkobozandó vagyon felderítése terén a kéthetes tétlenséget.

A nyilvánosságra került információkból tudható továbbá, hogy Tarsoly Csaba a Quaestor befektetőcégben betöltött vezetői tisztségét átmenetileg átruházta az erre alkalmasnak egyáltalán nem tűnő Orgován Bélára. Tarsoly Csaba később, de még letartóztatása előtt azt is bejelentette, hogy vissza kívánja venni a vezető tisztségviselői feladatok ellátását. Eszerint Tarsoly Csaba erősen valószínűsíthetően fiktív ügylettel át akarta játszani a Quaestor befektetőcég vezetői felelősségét egy másik személyre. Ez önmagában is bűncselekmény, közokirat-hamisítás, és azt látszik alátámasztani, hogy Tarsoly Csaba meg akarta nehezíteni az igazság kiderítését. Tarsoly Csabával szemben tehát már a bűnügyi őrizetének elrendelését megelőzően felmerült a bizonyítás megnehezítésére, illetve veszélyeztetésére törekvés gyanúja, ezért kérdéses, hogy miért nem vonták korábban gyanúsítottként felelősségre és miért lehetett március 26-áig szabad lábon.

A korrupció ellen küzdő civil szervezetként a Transparency International Magyarországot (TI) az is aggasztja, hogy tetemes értékű közpénz került a Quaestor befektetőcég kezelésébe. Kérdéses, hogy a rendőrség, illetve az ügyészség vizsgálja-e azt, hogy egyes minisztériumok és háttérintézményeik, illetve önkormányzatok miként bízhatták a költségvetésből jutatott közpénzt a Quaestor befektetőcégre. A közpénzekkel végzett kockázatos befektetések ellentmondanak a közpénzekkel történő felelős és takarékos gazdálkodás követelményeinek, amely követelmények megszegése sikkasztás, vagy hűtlen kezelés gyanúját veti fel. Kérdéses, hogy a rendőrség, illetve az ügyészség figyelme kiterjed-e azok felelősségének a vizsgálatára, akik engedélyezték ezeket a közpénzbefektetéseket, vagy tudomással bírtak azokról, de nem tettek semmit a magakadályozásukért.

Azt is a sajtóból, egyebek mellett Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataiból lehet tudni, hogy a kormány a Quaestor befektetőcég pénzügyi összeomlását megelőzően kivonta a közpénzt a brókercégből. Felmerül az a kérdés, hogy milyen úton jutott a kormány a Quaestor befektetőcég várható bukására utaló adatok birtokába. Az sem világos, hogy ha a kormány rendelkezett ilyen adatokkal, azokat miért nem használta fel a magánbefektetők kárának enyhítése érdekében. Amennyiben a kormány valóban rendelkezett ilyen információkkal és azokat egyedül a korábbi bűnös közpénzbefektetések eltüntetésére használta fel, az nemcsak tisztességtelen, de újabb bűncselekmény, a bennfentes kereskedelem gyanúját is kelti. Kérdéses, hogy a nyomozás kiterjed-e a bennfentes információval visszaélők felelősségének a vizsgálatára.

A Quaestor befektetőcég – valamint a korábban a Buda-Cash és a Hungária befektetőcégek – kiugróan magas gazdasági károkat előidéző, csalárd gazdálkodása a pénzügyi befektetőcégek szabályos működését ellenőrizni hivatott hatóságok felelősségét is felveti. Tekintettel arra, hogy közpénzekről van szó, felmerül a közpénzekkel történő gazdálkodás szabályainak megtartásáért felelős ellenőrző szervek felelőssége is. Kérdéses, hogy a különféle felügyeleti szervek, például a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete, majd az annak hatásköreit átvevő Magyar Nemzeti Bank, illetve az Állami Számvevőszék teljesítették-e a jogszabályokban előírt felügyeleti és ellenőrzési kötelességeiket. Az is kérdésként vetődik fel, hogy a most folyamatban lévő nyomozás kiterjed-e annak vizsgálatára, hogy az említett vagy más felügyeleti szervek feltehető mulasztása vajon bűnös kötelességszegést valósított-e meg.

Kérem Legfőbb Ügyész Urat a fent ismertetett visszásságokkal kapcsolatos kérdéseknek a – folyamatban lévő eljárás érdekeit nem veszélyeztető – megválaszolására és, a közvélemény számára megnyugtató tisztázására. Legfőbb Ügyész Úr szíves tájékoztatását előre is megköszönöm.

Tájékoztatom Legfőbb Ügyész Urat, hogy jelen levelemet nyilvánosságra hozom.

Tisztelettel:

Martin József Péter

ügyvezető igazgató

Szerző

Quaestor - Rogán a Gyurcsány-időkben kutakodna

Publikálás dátuma
2015.03.30. 17:54
FOTÓ: Tóth Gergő
 Parlamenti albizottságban vizsgálná a Fidesz, milyen kár érte a költségvetést azzal, hogy a Gyurcsány-kormány idején csaknem 17 milliárd forint összegű, fedezet nélküli hitelt kapott a Quaestor a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) - közölte Rogán Antal.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a hitelt "egy az egyben el fogja bukni az MFB, és azon keresztül az adófizetők". A politikus egyúttal kérte a kormányt is, hogy vizsgáltassa ki e korábbi hitelfolyósítás körülményeit.

Rogán Antal arról is beszámolt, áprilisban újabb törvénymódosítási javaslatot terjesztenek elő a brókerügyekkel összefüggésben. Ebben gondoskodni fognak a polgári úton történő igényérvényesítés felgyorsításáról, azaz arról, hogy akiket a Befektetővédelmi Alap nem kártalanít, azok is mihamarabb a pénzükhöz juthassanak.

A kártalanításokkal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a Buda-Cashnél a kártalanítás folyamata már több mint 97 százalékban lezárult. A Quaestor esetében a Fidesz álláspontja az, hogy a Befektetővédelmi Alapnak 6 millió forintig kártalanítania kell az ügyfeleket. Azok esetében, akik 6 millió forintnál többet helyeztek el a Quaestornál - folytatta -, a polgári igények érvényesítéséhez a Fidesz vagyonzárolási javaslata biztosíthat kellő vagyoni alapot.

Utóbbi indítvánnyal kapcsolatban megerősítette parlamenti felszólalását, vagyis azt a kezdeményezésüket, hogy a vagyon zár alá vétele szempontjából vizsgálhatók legyenek azok a tranzakciók is, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek. Az egyéves időtartamot azzal magyarázta, hogy az alkotmányossági szempontból ez tartható.

A frakcióvezető többször is hangsúlyozta, hogy a brókerbotrányok feltárása a Magyar Nemzeti Bank felelős munkája, a pénzügyi felügyelet megerősítése nélkül nem történt volna meg. Megjegyezte továbbá, hogy a Buda-Cash ügyében a kártalanítás nem sikerülhetett volna a tavalyi bankszanálási törvény nélkül. "Egyik javaslatot sem támogatták az ellenzéki pártok" - mondta, majd úgy fogalmazott: "végig kell vinni a brókerpiac megtisztítását".
A Fidesz képviselőcsoportja abban érdekelt, hogy minden brókerbotrányra fény derüljön, hogy a csalásokat felderítsék, a dolgozó embereket kártalanítsák és a bűnösöket megbüntessék - hangsúlyozta Rogán Antal.

A frakcióvezetőt kérdezték arról a levélről, amelyet a Quaestor-vezető Tarsoly Csaba írt Orbán Viktor kormányfőnek. Rogán Antal válaszában arról beszélt, helyesnek tartja, hogy ha valaki levelet küld, arra válasz is születik, még ha az kétmondatos is, mint az ebben az esetben történt.

Szintén kérdésre elmondta, osztja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter véleményét, vagyis hogy "a Tarsoly Csabához hasonló emberek valóban mindenkivel igyekeztek kialakítani valamilyen kapcsolatot".

A fideszes politikus kitért a 2017-es budapesti vizes világbajnoksághoz kapcsolódó törvényjavaslatukra is. Szerinte abban nincs különbség a parlamenti frakciók között, hogy a sportesemény sikeres megrendezése nemzeti ügy. A Fidesz és a kormány célja az átláthatóság, ezért a széles körű nyilvánosságban érdekeltek a közbeszerzési eljárások lefolytatásánál is - mondta.

Szerző

Quaestor - Rogán a Gyurcsány-időkben kutakodna

Publikálás dátuma
2015.03.30. 17:54
FOTÓ: Tóth Gergő
 Parlamenti albizottságban vizsgálná a Fidesz, milyen kár érte a költségvetést azzal, hogy a Gyurcsány-kormány idején csaknem 17 milliárd forint összegű, fedezet nélküli hitelt kapott a Quaestor a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) - közölte Rogán Antal.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a hitelt "egy az egyben el fogja bukni az MFB, és azon keresztül az adófizetők". A politikus egyúttal kérte a kormányt is, hogy vizsgáltassa ki e korábbi hitelfolyósítás körülményeit.

Rogán Antal arról is beszámolt, áprilisban újabb törvénymódosítási javaslatot terjesztenek elő a brókerügyekkel összefüggésben. Ebben gondoskodni fognak a polgári úton történő igényérvényesítés felgyorsításáról, azaz arról, hogy akiket a Befektetővédelmi Alap nem kártalanít, azok is mihamarabb a pénzükhöz juthassanak.

A kártalanításokkal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a Buda-Cashnél a kártalanítás folyamata már több mint 97 százalékban lezárult. A Quaestor esetében a Fidesz álláspontja az, hogy a Befektetővédelmi Alapnak 6 millió forintig kártalanítania kell az ügyfeleket. Azok esetében, akik 6 millió forintnál többet helyeztek el a Quaestornál - folytatta -, a polgári igények érvényesítéséhez a Fidesz vagyonzárolási javaslata biztosíthat kellő vagyoni alapot.

Utóbbi indítvánnyal kapcsolatban megerősítette parlamenti felszólalását, vagyis azt a kezdeményezésüket, hogy a vagyon zár alá vétele szempontjából vizsgálhatók legyenek azok a tranzakciók is, amelyek a büntetőeljárást megelőző egy évben történtek. Az egyéves időtartamot azzal magyarázta, hogy az alkotmányossági szempontból ez tartható.

A frakcióvezető többször is hangsúlyozta, hogy a brókerbotrányok feltárása a Magyar Nemzeti Bank felelős munkája, a pénzügyi felügyelet megerősítése nélkül nem történt volna meg. Megjegyezte továbbá, hogy a Buda-Cash ügyében a kártalanítás nem sikerülhetett volna a tavalyi bankszanálási törvény nélkül. "Egyik javaslatot sem támogatták az ellenzéki pártok" - mondta, majd úgy fogalmazott: "végig kell vinni a brókerpiac megtisztítását".
A Fidesz képviselőcsoportja abban érdekelt, hogy minden brókerbotrányra fény derüljön, hogy a csalásokat felderítsék, a dolgozó embereket kártalanítsák és a bűnösöket megbüntessék - hangsúlyozta Rogán Antal.

A frakcióvezetőt kérdezték arról a levélről, amelyet a Quaestor-vezető Tarsoly Csaba írt Orbán Viktor kormányfőnek. Rogán Antal válaszában arról beszélt, helyesnek tartja, hogy ha valaki levelet küld, arra válasz is születik, még ha az kétmondatos is, mint az ebben az esetben történt.

Szintén kérdésre elmondta, osztja Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter véleményét, vagyis hogy "a Tarsoly Csabához hasonló emberek valóban mindenkivel igyekeztek kialakítani valamilyen kapcsolatot".

A fideszes politikus kitért a 2017-es budapesti vizes világbajnoksághoz kapcsolódó törvényjavaslatukra is. Szerinte abban nincs különbség a parlamenti frakciók között, hogy a sportesemény sikeres megrendezése nemzeti ügy. A Fidesz és a kormány célja az átláthatóság, ezért a széles körű nyilvánosságban érdekeltek a közbeszerzési eljárások lefolytatásánál is - mondta.

Szerző