Quaestor - Polt Péterhez fordult a Transparency International

A Transparency International korrupció ellen küzdő civil szervezet a legfőbb ügyészhez fordult a Quaestor-botránnyal kapcsolatban. Egyebek között azt szeretnék megtudni, hogy miként kerülhetett tetemes mennyiségű közpénz a befektetőcég kezelésébe, illetve miért maradhatott sokáig szabadlábon Tarsoly Csaba. A TI felveti továbbá az ellenőrző hatóságok felelősségét is. Az alábbiakban a közöljük a Polt Péternek címzett levelet.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

A sajtó útján folyamatosan nyilvánosságra kerülő információkból megállapítható, hogy a Quaestor befektetőcég, nagyobb számú magánszemély befektetésein túl a nemzeti vagyon részét képező közpénzt is csalárd módon kezelt, amivel százmilliárd forintos nagyságrendű kárt okozott. A Quaestor befektetőcég ténykedése miatt a nyomozás folyamatban van, a cég tulajdonos-vezérigazgatóját a hétvégén előzetes letartóztatásba helyezték. A nyilvánosság számára hozzáférhető, ellentmondásoktól sem mentes információk alapján azonban több kérdést nem lehet megnyugtatóan megválaszolni, ezért Legfőbb Ügyész Úr segítségét kérem az alábbiakban:

A rendelkezésre álló információk szerint a rendőrség és az ügyészség március 9. és március 26. között semmit nem tett a Quaestor befektetőcég vezetőjeként megismert Tarsoly Csaba elszámoltatása érdekében. Nem veszélyezteti-e a nyomozás sikerét az, hogy ezen idő alatt Tarsoly Csaba, vagy más, kimenekíthette és elrejthette a Quaestor befektetőcég által okozott károk megtérítésére szolgáló, még meglévő vagyont? Az is kérdéses, hogy a hatóságok megtették-e a szükséges intézkedéseket a vagyonkimentés megakadályozására, és amennyiben nem, miféle indokok magyarázzák a törvény alapján elkobozandó vagyon felderítése terén a kéthetes tétlenséget.

A nyilvánosságra került információkból tudható továbbá, hogy Tarsoly Csaba a Quaestor befektetőcégben betöltött vezetői tisztségét átmenetileg átruházta az erre alkalmasnak egyáltalán nem tűnő Orgován Bélára. Tarsoly Csaba később, de még letartóztatása előtt azt is bejelentette, hogy vissza kívánja venni a vezető tisztségviselői feladatok ellátását. Eszerint Tarsoly Csaba erősen valószínűsíthetően fiktív ügylettel át akarta játszani a Quaestor befektetőcég vezetői felelősségét egy másik személyre. Ez önmagában is bűncselekmény, közokirat-hamisítás, és azt látszik alátámasztani, hogy Tarsoly Csaba meg akarta nehezíteni az igazság kiderítését. Tarsoly Csabával szemben tehát már a bűnügyi őrizetének elrendelését megelőzően felmerült a bizonyítás megnehezítésére, illetve veszélyeztetésére törekvés gyanúja, ezért kérdéses, hogy miért nem vonták korábban gyanúsítottként felelősségre és miért lehetett március 26-áig szabad lábon.

A korrupció ellen küzdő civil szervezetként a Transparency International Magyarországot (TI) az is aggasztja, hogy tetemes értékű közpénz került a Quaestor befektetőcég kezelésébe. Kérdéses, hogy a rendőrség, illetve az ügyészség vizsgálja-e azt, hogy egyes minisztériumok és háttérintézményeik, illetve önkormányzatok miként bízhatták a költségvetésből jutatott közpénzt a Quaestor befektetőcégre. A közpénzekkel végzett kockázatos befektetések ellentmondanak a közpénzekkel történő felelős és takarékos gazdálkodás követelményeinek, amely követelmények megszegése sikkasztás, vagy hűtlen kezelés gyanúját veti fel. Kérdéses, hogy a rendőrség, illetve az ügyészség figyelme kiterjed-e azok felelősségének a vizsgálatára, akik engedélyezték ezeket a közpénzbefektetéseket, vagy tudomással bírtak azokról, de nem tettek semmit a magakadályozásukért.

Azt is a sajtóból, egyebek mellett Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataiból lehet tudni, hogy a kormány a Quaestor befektetőcég pénzügyi összeomlását megelőzően kivonta a közpénzt a brókercégből. Felmerül az a kérdés, hogy milyen úton jutott a kormány a Quaestor befektetőcég várható bukására utaló adatok birtokába. Az sem világos, hogy ha a kormány rendelkezett ilyen adatokkal, azokat miért nem használta fel a magánbefektetők kárának enyhítése érdekében. Amennyiben a kormány valóban rendelkezett ilyen információkkal és azokat egyedül a korábbi bűnös közpénzbefektetések eltüntetésére használta fel, az nemcsak tisztességtelen, de újabb bűncselekmény, a bennfentes kereskedelem gyanúját is kelti. Kérdéses, hogy a nyomozás kiterjed-e a bennfentes információval visszaélők felelősségének a vizsgálatára.

A Quaestor befektetőcég – valamint a korábban a Buda-Cash és a Hungária befektetőcégek – kiugróan magas gazdasági károkat előidéző, csalárd gazdálkodása a pénzügyi befektetőcégek szabályos működését ellenőrizni hivatott hatóságok felelősségét is felveti. Tekintettel arra, hogy közpénzekről van szó, felmerül a közpénzekkel történő gazdálkodás szabályainak megtartásáért felelős ellenőrző szervek felelőssége is. Kérdéses, hogy a különféle felügyeleti szervek, például a Pénzügyi Szervek Állami Felügyelete, majd az annak hatásköreit átvevő Magyar Nemzeti Bank, illetve az Állami Számvevőszék teljesítették-e a jogszabályokban előírt felügyeleti és ellenőrzési kötelességeiket. Az is kérdésként vetődik fel, hogy a most folyamatban lévő nyomozás kiterjed-e annak vizsgálatára, hogy az említett vagy más felügyeleti szervek feltehető mulasztása vajon bűnös kötelességszegést valósított-e meg.

Kérem Legfőbb Ügyész Urat a fent ismertetett visszásságokkal kapcsolatos kérdéseknek a – folyamatban lévő eljárás érdekeit nem veszélyeztető – megválaszolására és, a közvélemény számára megnyugtató tisztázására. Legfőbb Ügyész Úr szíves tájékoztatását előre is megköszönöm.

Tájékoztatom Legfőbb Ügyész Urat, hogy jelen levelemet nyilvánosságra hozom.

Tisztelettel:

Martin József Péter

ügyvezető igazgató