védőoltás;Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat;oltóanyagok;Sanofi Pasteur;

Késik az oltóanyag

A gyártó nem tudja a szerződés szerinti határidőre szállítani a torokgyík, a szamárköhögés, a merevgörcs és a járványos gyermekbénulás elleni ötkomponensű védőoltást. Az ÁNTSZ ugyanakkor mindenkit nyugalomra int: a tartalék oltóanyagok felhasználásával minden gyermek továbbra is megfelelő védelemben részesül.

A bonyodalmak miatt a kötelező védőoltási renden is változtatni kellett, az erről szóló tiszti főorvosi utasítást már hétfőn megkapták a házi gyermekorvosok, az érintett háziorvosok és a védőnők - közölte tegnap az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Tájékoztatásuk szerint az érintettek száma 45-50 ezer körül van, fele-fele arányban csecsemő és egy-két év közötti kisgyermek. Csaknem százezer oltóanyag késik.

A csecsemők a kötelező védőoltási rend alapján három alkalommal kapják meg az ötkomponensű oltóanyagot, amely egyebek mellett a torokgyík és a szamárköhögés ellen véd. Ugyanezzel az vakcinával oltják újra a gyermekeket egy- és kétéves koruk között. A tiszti főorvos utasítása szerint az oltási rend a következőképpen változik: a 2015. január 1. és március 31. között született csecsemők az ötkomponensű védőoltást 2, 4 és 6 hónapos korban kapják meg.

A 2013. október 1. és december 31. között születettek esedékes újraoltására 21 hónapos korban kerül sor. Az ÁNTSZ közleményében hangsúlyozta: a változások nem befolyásolják a betegségek elleni védettség kialakulását, és megfelelnek az oltóanyag "alkalmazási előiratának" - amelyet a gyógyszerészeti hatóság vizsgált és engedélyezett.

Az ÁNTSZ arról is tájékoztatott, hogy a járványügyi biztonság fenntartása és a védőoltások folyamatosságának biztosítása érdekében májusban az öt említett betegség ellen átmenetileg másik két oltóanyagot alkalmaznak. Az országos tiszti főorvos utasítása rendelkezik ennek módjáról is annak érdekében, hogy emiatt a csecsemőket ne kelljen a korábbinál többször megszúrni. Így ez a beadás módjában és a vakcina összetételében is teljesen megegyezik az ötkomponensű védőoltással.

Mint írták, a hazai védőoltási rend biztonságos működtetése érdekében a kötelező védőoltásokhoz szükséges oltóanyagok beszerzése során az ÁNTSZ mindig több hónapra elegendő tartalék fenntartására törekszik, hiszen a nemzetközi piacon évek óta jelentkeztek problémák az ötkomponensű oltóanyag ellátásában, amit Magyarországon eddig a tartalékok felhasználásával lehetett kompenzálni.

Időben megtörtént a szükséges mennyiségű védőoltás gyártása, a késedelem a legyártott oltóanyag szállítási engedélyezése előtti, rutin minőség-ellenőrzési vizsgálatok során észlelt kisebb eltérés miatt van, emiatt az összes legyártott vakcinát újraellenőrzik – közölte az oltóanyag gyártója, a Sanofi Pasteur.

Mi ellen véd az ötkomponensű oltás?
Haemophilus influenzae b (Hib)
Cseppfertőzéssel terjedő baktérium, mely főleg az 5 éven aluliak körében okoz súlyos, az életet is veszélyeztető betegségeket: gennyes agyhártyagyulladást, a gégefő gyulladását és véráramfertőzést.
Járványos gyermekbénulás
Okozója a poliovírus, amely főként széklettel szennyezett tárgyak (étel, ital) révén, kisebb mértékben a légúti váladék útján, a szájon keresztül jut a szervezetbe. A poliovírust a tünetmentes vagy beteg ürítő terjeszti. A fertőzés legtöbbször tünetmentesen zajlik, de ritkán súlyos bénulást okoz.
Merevgörzs – Tetanus
Baktérium okozta, igen súlyos, magas halálozású betegség. A kórokozó rendszerint földdel szennyezett seben át jut be a szervezetbe és ott mérget termel. Fertőzésveszélyt jelent az állati harapás, az égés, a vágott vagy szúrt seb is. Különösen magas a halálozás a csecsemők és az idős felnőttek között. Az újszülöttek leggyakrabban a köldök fertőződése révén betegednek meg, ha az édesanya nem védett, vagy ha a köldökcsonkot nem tisztán kezelték.
Szamárköhögés
Kínzó köhögéssel, húzó, hangos belégzéssel járó, több hétig tartó bakteriális betegség. Cseppfertőzéssel terjed, az oltatlan csecsemők a környezetükben élőktől fertőződhetnek. A védőoltás nélkül a légúti- és az idegrendszeri szövődmények miatt közöttük alakulhat ki a legtöbb haláleset.
Torokgyík
Cseppfertőzéssel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut, és amely a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A védőoltások bevezetése előtt igen sok gyermek halt meg ebben a betegségben.