Paks II: Kegyet vásárolt Budapesten Moszkva?

Publikálás dátuma
2015.03.31. 07:25
FOTÓ: Népszava
A válság ellenére Oroszország Magyarországnak - mint a Moszkvával leginkább szimpatizáló EU-tagállamnak - folyósítani fogja a paksi bővítésre szánt 10 milliárd eurós hitelt. Budapest már idén lehívhatja az első részletet - idézte Aszódi Attila kormánybiztos szavait a Reuters nyomán a Napi.hu.

A Reuters a beruházásról készített összeállításában írja, hogy bár a hivatalos kommunikáció szerint az orosz hitel a paksi atomerőmű bővítését szolgálja, a kritikusok szerint más okok is állhatnak mögötte. Oroszország megvásárolhatja a kölcsönnel egy uniós tagállam kormányának kegyeit. A paksi megállapodás csak egy álca - fogalmazott Illés Zoltán, aki 2014-ig környezetvédelmi államtitkár volt. A fideszes politikus szerint egy pénzügyi tranzakcióról van szó, amellyel az oroszok befolyást vásárolnak. A volt államtitkár szerint az ügy egésze sokkal inkább a 2018-as választások előtti pénzszórásról szól, mint az áramellátásról.

Kovács Zoltán kormányszóvivő visszautasította a feltételezéseket a Reutersnek adott válaszában. A paksi beruházás oka nem a választási kampány, hanem ország hosszú távú energiabiztonságának biztosítása - mondta

Magyarország eredetileg tendert akart kiírni a bővítésre - a Roszatom mellett francia és amerikai cégek is érdeklődtek -, de később ettől elállt, sőt, a fejlesztési minisztérium szakértőit, akik Paks II bővítésének tervén dolgoztak, a partvonalra állították - tudta meg a Reuters. Helyettük a miniszterelnök körüli szűk csoport választotta ki a Roszatomot. Oroszország pedig az egyezség részeként ajánlotta fel a hitelt.

Az ügyet ismerő források a Reutersnek azt mondták, hogy még Kovács Pált, a paksi tender előkészítésével akkor megbízott energiaügyi államtitkárt sem értesítették a változásról.

A tender megszüntetése az amerikai pályázó Westinghouse szerint "hirtelen" jött, a francia cég, az Areva nem kommentálta az értesülést.

Érdekes oldalvágással támadják a paksi beruházást az osztrákok. Úgy vélik Uniós versenyjogot sért London, ha Nagy-Britanniában a tervek szerint épül meg a Hinkley Point C atomerőmű. Az angol atomerőmű 24 milliárd eurónyi állami támogatásban részesül és a magyar "kistestvére" hiteleinek törlesztése is feltételez állami támogatást. Így Ausztria aggódik amiatt, hogy ha nem kaszálják el a briteket, a magyar kormány majd rájuk hivatkozhat a paksi építkezésekor. Az is kifogásolják a beadványukban az osztrákok, hogy a támogatással London megengedhetetlen piaci előnyhöz juttatja a nukleáris áramot - írja a napi.hu.

Szerző

Kevesen, nagyon sokat kaptak

A K-Monitor idén is felmérte, hogy ki mennyi támogatást kap a termőföldje után. A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cégek összesen 5,95 milliárd forintot kaptak, a Csányi Sándorhoz kötődő vállalkozások 5,94 milliárd forintban részesültek, Leisztinger Tamás cégei pedig 3,79 milliárdot vihettek haza 2014-ben.

Ennek elsődleges oka, hogy a nagyvállalkozóknak, illetve a cégeiknek rengeteg termőföldjük van, és az Európai Unióban a legtöbb támogatást a termőföldek után fizetik ki. Csányi, Simicska és Nyerges együtt egy budapestnyi terület, több mint 53 ezer hektár föld után kap támogatást.

Tavaly összesen 726 milliárd forint agrártámogatást fizettek ki a magyar gazdáknak, ennek 83 százalékát az Európai Unió adta. A pénzen összesen körülbelül 100 ezren osztoztak, hektáronként körülbelül 69 ezer forintot kaptak a gazdák. A támogatottak csupán tíz százaléka kapta az összesen kiutalt összeg nyolcvan százalékát.

A legtöbbet kapó cégeknek (illetve a mögöttük álló milliárdosoknak) a hatalmas támogatási összegeken kívül van egy másik közös pontjuk is, ez pedig az eredetük. Megtalálható közöttük ugyanis minden olyan cég (állami gazdaság), amelyet az első Orbán-kormány, illetve Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt privatizáltak.

Szerző

Szigorodó zárva tartás

Publikálás dátuma
2015.03.31. 07:00
A pékségek lehetetlen helyzetnek tartják, hogy vasárnap csak péksüteményt és tejet árulhatnak FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kis és közepes vállalkozásokat sújtja leginkább a kiskereskedelemben a vasárnapi munkavégzést tiltó törvény. Az Országgyűlés már tárgyalja azt a kormányjavaslatot, amely a világörökségi területeken is megtiltaná az üzletek vasárnapi nyitva tartását. Bejött a Spar számítása, az ÖMV-kutaknál mégis nyitva tarthatnak a boltok.

A kormány érvei hamisaknak bizonyulhatnak: az előző két hétben pénteken és szombaton zsúfoltak voltak a kereskedelmi láncok üzletei, legutóbb pedig a húsvét előtti vasárnapot nyitva tartásra választó multik szuper- és hipermarketjeiben tolongtak a vevők.

A nagybevásárlás egy modern kereskedelmi forma és aki ezt megszokta, az ehhez ragaszkodik - mondta a Népszavának Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hangsúlyozta, elképzelhetetlen, hogy a legkisebb, főleg éjjel-nappal nyitva tartó kis élelmiszer boltok átvegyék a láncok forgalmát. Növekedhet viszont a webáruházak iránti érdeklődés, mert az interneten legalább a hét utolsó napján kényelmesen lehet nézelődni, választani. Igaz, a megrendelt árut nem lehet kiszállítani.

A bevásárlóközpontok viszont mélyrepülésbe zuhantak, ugyanis a 200 négyzetméter alatti kis üzletek hiába tarthatnak nyitva vasárnap is, a forgalmuk minimálisra esett vissza - fogalmazott az OKSZ főtitkára. Ugyancsak bajba kerültek a bevásárlóközpontokban működő vendéglátó helyek is, mert alig akad vendég. Képtelenek kitermelni a vasárnapi nyitva tartás költségeit. Többen is azt nyilatkozták, valószínűleg a hét utolsó napján önként tartanak majd zárva.

A kormánypárti politikusok fogadkoztak, a vasárnapi zárva tartás miatt nem lesznek elbocsátások. A multik esetében az állandó munkavállalók esetében ez eddig be is igazolódott, de sok kis- és közepes vállalkozásnál megkezdődtek az elbocsátások.

Teljesen a multik sem maradnak le a létszámleépítésről. A hétvégeken, nyári szabadságolások idején alkalmilag foglalkoztatott diákokat, kölcsönmunkaerőt, nyugdíjasokat, kismamákat küldik el, hiszen vasárnap nincs már rájuk szükség.

Múlt hét pénteken a Magyar Közlönyben megjelent a Lex Metro és a Lex Spar, vagyis a kis- és nagykereskedelemmel egyaránt foglalkozó lánc sem tarthat nyitva a hét utolsó napján, illetve a benzinkutaknál csak az a bolt nyithat ki vasárnap, amelyik üzemanyagot is árusít.

Magyarországon 165 OMV shoppal rendelkező töltőállomás van az OMV Hungária Kft. tulajdonában. Ezeket magyar kisvállalkozások üzemeltetik. Az OMV shopok fő (de nem kizárólagos) beszállítója a SPAR Magyarország Kft., azaz nem tulajdonos és nem üzemeltető.

Az OMV úgy értelmezi a március 17-én elfogadott módosítást, hogy az továbbra sem tiltja meg az olyan OMV töltőállomások SPAR emblémás boltjainak vasárnapi nyitva tartását.

Ha a kormány nem változtat a törvényen, illetve tovább szigorítja és a kiemelt idegenforgalmi helyeken is zárva lesznek a nagyobb üzletek, akkor a Balatonnál katasztrófa turizmusra rendezkedhetnek be. Nem mennek a turisták oda, mert az nem igaz, hogy a kisboltok pótolhatják a kieső szuper- és hipermarketeket - véli a főtitkár.

Használat után nem jó a bilibe nyúlkálni, vagyis mivel a vasárnapi zárva tartási törvény alapjaiban elhibázott, nincs értelme módosítgatni, ezért én csak egy megoldást tartanék megfelelőnek: ha a vasárnapi zárva tartást feloldanák - fogalmazott Vámos György.

A kisboltok tulajdonosai közül is nagyon sokan rosszul jártak és képtelenek eligazodni a folyamatosan változó törvény szövegben. A vevőket is megzavarta, hogy a kormányzat azt sújkolja, hogy vasárnap zárva kell tartani az üzleteknek, eközben múlt héten a legtöbb nyitva volt. A fogyasztók nem járnak colostokkal a kezükben, így azt sem tudják melyik üzlet kisebb, vagy nagyobb 200 négyzetméternél, inkább nem mennek vásárolni vasárnap se kicsi, se nagy boltba. A törvény szerint például a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra között, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat, de már egy palack ásványvizet, vagy más terméket nem értékesíthet - elvitelre.

Tovább növeli a káoszt, hogy az Országgyűlés hamarosan elfogadhatja azt a törvénymódosítást, amely a világörökségi területeken is bezáratná vasárnap a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek. Ez újabb csapás lehet a magyar turisztikai iparnak és további elbocsátásokkal járhat.

Érzi ezt tarlós István főpolgármester is, aki a zárvatartás-ügyben az ATV-ben arról beszélt, hogy szerinte az alapgondolattal nincs baj, de az időzítéssel igen. „Gyakorló keresztény ember vagyok, ezért a vasárnap szerepét eredendően én is úgy értékelem, hogy az a pihenés napja kell, hogy legyen. Másodsorban azonban egy olyan időszakban, amikor amúgy is hangulati feszültségek vannak az országban, ha az én döntésem lett volna, lehet, hogy nem most tettem volna meg ezt a lépést" – mondta.

À la française
A magyar kormány előszeretettel hivatkozik külföldi példákra, amikor a vasárnapi zárva tartás mellett érvel. A 28 tagú unióban azonban 15 országban egyáltalán nem korlátozzák a kereskedelmi tevékenységet. A sokat emlegetett Franciaországban pedig nem régen emelték meg az évi 5 vasárnapi nyitvatartási kvótát 12-re. Ráadásul a Népszava információi szerint a galloknál minden hétvégén dolgozó munkavállalónak 100 százalékos pótlék jár. Emellett a munkáltatónak kell fizetnie az utazási költségeket is, ha a hét utolsó napjára berendeli a munkavállalót, amihez azonban két nappal korábban kérnie kell az illető hozzájárulását. Aki igényli, annak a bébiszitterét is a munkaadó fizeti.
A szabálysértő vállalkozó üzletét pedig nem hosszabb-rövidebb időre, hanem végleg bezárják.

Szerző