Szigorodó zárva tartás

Publikálás dátuma
2015.03.31. 07:00
A pékségek lehetetlen helyzetnek tartják, hogy vasárnap csak péksüteményt és tejet árulhatnak FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A kis és közepes vállalkozásokat sújtja leginkább a kiskereskedelemben a vasárnapi munkavégzést tiltó törvény. Az Országgyűlés már tárgyalja azt a kormányjavaslatot, amely a világörökségi területeken is megtiltaná az üzletek vasárnapi nyitva tartását. Bejött a Spar számítása, az ÖMV-kutaknál mégis nyitva tarthatnak a boltok.

A kormány érvei hamisaknak bizonyulhatnak: az előző két hétben pénteken és szombaton zsúfoltak voltak a kereskedelmi láncok üzletei, legutóbb pedig a húsvét előtti vasárnapot nyitva tartásra választó multik szuper- és hipermarketjeiben tolongtak a vevők.

A nagybevásárlás egy modern kereskedelmi forma és aki ezt megszokta, az ehhez ragaszkodik - mondta a Népszavának Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hangsúlyozta, elképzelhetetlen, hogy a legkisebb, főleg éjjel-nappal nyitva tartó kis élelmiszer boltok átvegyék a láncok forgalmát. Növekedhet viszont a webáruházak iránti érdeklődés, mert az interneten legalább a hét utolsó napján kényelmesen lehet nézelődni, választani. Igaz, a megrendelt árut nem lehet kiszállítani.

A bevásárlóközpontok viszont mélyrepülésbe zuhantak, ugyanis a 200 négyzetméter alatti kis üzletek hiába tarthatnak nyitva vasárnap is, a forgalmuk minimálisra esett vissza - fogalmazott az OKSZ főtitkára. Ugyancsak bajba kerültek a bevásárlóközpontokban működő vendéglátó helyek is, mert alig akad vendég. Képtelenek kitermelni a vasárnapi nyitva tartás költségeit. Többen is azt nyilatkozták, valószínűleg a hét utolsó napján önként tartanak majd zárva.

A kormánypárti politikusok fogadkoztak, a vasárnapi zárva tartás miatt nem lesznek elbocsátások. A multik esetében az állandó munkavállalók esetében ez eddig be is igazolódott, de sok kis- és közepes vállalkozásnál megkezdődtek az elbocsátások.

Teljesen a multik sem maradnak le a létszámleépítésről. A hétvégeken, nyári szabadságolások idején alkalmilag foglalkoztatott diákokat, kölcsönmunkaerőt, nyugdíjasokat, kismamákat küldik el, hiszen vasárnap nincs már rájuk szükség.

Múlt hét pénteken a Magyar Közlönyben megjelent a Lex Metro és a Lex Spar, vagyis a kis- és nagykereskedelemmel egyaránt foglalkozó lánc sem tarthat nyitva a hét utolsó napján, illetve a benzinkutaknál csak az a bolt nyithat ki vasárnap, amelyik üzemanyagot is árusít.

Magyarországon 165 OMV shoppal rendelkező töltőállomás van az OMV Hungária Kft. tulajdonában. Ezeket magyar kisvállalkozások üzemeltetik. Az OMV shopok fő (de nem kizárólagos) beszállítója a SPAR Magyarország Kft., azaz nem tulajdonos és nem üzemeltető.

Az OMV úgy értelmezi a március 17-én elfogadott módosítást, hogy az továbbra sem tiltja meg az olyan OMV töltőállomások SPAR emblémás boltjainak vasárnapi nyitva tartását.

Ha a kormány nem változtat a törvényen, illetve tovább szigorítja és a kiemelt idegenforgalmi helyeken is zárva lesznek a nagyobb üzletek, akkor a Balatonnál katasztrófa turizmusra rendezkedhetnek be. Nem mennek a turisták oda, mert az nem igaz, hogy a kisboltok pótolhatják a kieső szuper- és hipermarketeket - véli a főtitkár.

Használat után nem jó a bilibe nyúlkálni, vagyis mivel a vasárnapi zárva tartási törvény alapjaiban elhibázott, nincs értelme módosítgatni, ezért én csak egy megoldást tartanék megfelelőnek: ha a vasárnapi zárva tartást feloldanák - fogalmazott Vámos György.

A kisboltok tulajdonosai közül is nagyon sokan rosszul jártak és képtelenek eligazodni a folyamatosan változó törvény szövegben. A vevőket is megzavarta, hogy a kormányzat azt sújkolja, hogy vasárnap zárva kell tartani az üzleteknek, eközben múlt héten a legtöbb nyitva volt. A fogyasztók nem járnak colostokkal a kezükben, így azt sem tudják melyik üzlet kisebb, vagy nagyobb 200 négyzetméternél, inkább nem mennek vásárolni vasárnap se kicsi, se nagy boltba. A törvény szerint például a kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra között, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat, de már egy palack ásványvizet, vagy más terméket nem értékesíthet - elvitelre.

Tovább növeli a káoszt, hogy az Országgyűlés hamarosan elfogadhatja azt a törvénymódosítást, amely a világörökségi területeken is bezáratná vasárnap a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek. Ez újabb csapás lehet a magyar turisztikai iparnak és további elbocsátásokkal járhat.

Érzi ezt tarlós István főpolgármester is, aki a zárvatartás-ügyben az ATV-ben arról beszélt, hogy szerinte az alapgondolattal nincs baj, de az időzítéssel igen. „Gyakorló keresztény ember vagyok, ezért a vasárnap szerepét eredendően én is úgy értékelem, hogy az a pihenés napja kell, hogy legyen. Másodsorban azonban egy olyan időszakban, amikor amúgy is hangulati feszültségek vannak az országban, ha az én döntésem lett volna, lehet, hogy nem most tettem volna meg ezt a lépést" – mondta.

À la française
A magyar kormány előszeretettel hivatkozik külföldi példákra, amikor a vasárnapi zárva tartás mellett érvel. A 28 tagú unióban azonban 15 országban egyáltalán nem korlátozzák a kereskedelmi tevékenységet. A sokat emlegetett Franciaországban pedig nem régen emelték meg az évi 5 vasárnapi nyitvatartási kvótát 12-re. Ráadásul a Népszava információi szerint a galloknál minden hétvégén dolgozó munkavállalónak 100 százalékos pótlék jár. Emellett a munkáltatónak kell fizetnie az utazási költségeket is, ha a hét utolsó napjára berendeli a munkavállalót, amihez azonban két nappal korábban kérnie kell az illető hozzájárulását. Aki igényli, annak a bébiszitterét is a munkaadó fizeti.
A szabálysértő vállalkozó üzletét pedig nem hosszabb-rövidebb időre, hanem végleg bezárják.

Szerző

A Quaestor kockázatai már 2013-ban ismertek voltak

Publikálás dátuma
2015.03.30. 21:03
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vajon becsukott szemmel bökött a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Quaestor honlapjára amikor kiválasztotta, hogy az Eximbank tőkeemeléséhez elkülönített 18 milliárdnyi államkötvény elhelyezésére e cégnél nyitja meg az értékpapírszámlát? Vagy az vezette, hogy a szintén hozzá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház 3,8 milliárdos tőkéje már egyébként is ott volt?

A minisztériumi válaszok ennek eldöntésére nem adnak elegendő fogódzót, mint ahogy arra sem elégségesek, hogy megmagyarázzák, egyáltalán mit keresett költségvetési pénz egy pénzügyi szolgáltatónál. A Quaestor saját kötvényei folytán kockázatos cég volt. Az, hogy csalt, "csak" tetézte ezt. Egy ilyen vállalat termékeiből az adózók pénzéből vásárolni egyenesen tilos. A garanciák elégtelensége miatt költségvetési pénzt elhelyezni sem engednek az államháztartási törvények. Csoda, hogy ennek még nincsenek következményei, de hogy ezt sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Szijjártó Péter miniszter nem helyezte kilátásba, az több mint furcsa. Azt, hogy a külügyön kívül más minisztérium is érintett-e a Quaestor és más brókerház ügyében, még nem tudni, készül a tárcák összesítése, és nyilvánosságra fogják hozni. Ezt csütörtökre ígérte a miniszterelnök ma a Parlamentben. 

A vállalati kötvények "átlagostól eltérő", magas kockázatúak - ezt minden befektetési tanácsadó tudja és mondja. A kibocsátók igyekeznek is a tájékoztatójukban rögzíteni: a befektetőé a vásárlásról való döntés joga, de a felelőssége is. Tisztességes cégeknél a kockázatok kalkulálhatók, a kötvényhozamok ezt legtöbbször vissza is adják, kis hozam kis kockázat és fordítva. Támpontot a döntéshez egyedül a kibocsátói tájékoztató ad. Ezt engedélyezi a pénzügyi felügyelet, de a kép csalóka. A Napi.hu megkérdezte az felügyelet szerepét is ellátó Magyar Nemzeti Bankot, meddig terjed a felelősségük. MNB szakértői válaszukban siettek leszögezni, hogy szerintük a jegybank nem engedélyezi és nem felügyeli a vállalati kötvénykibocsátó intézményeket Magyarországon. Szintén nem tartozik a felügyeletük alá a kötvénykibocsátások nyomán megszerzett projekt(ek), a termelő vállalatok tevékenysége, vagy az e befektetéseken elérhető, a kötvényekhez kapcsolódó hozamígéretek teljesülése sem.

A jegybank jogszabályban előírt feladata csak arra tejed ki, hogy a kötvény-kibocsátási tájékoztatók formai és tartalmi követelményeit ellenőrzi. Amennyiben ezek megfelelnek a tőkepiaci törvény előírásainak, a jegybanknak jóvá kell hagynia a tájékoztatókat. Az MNB emellett a kötvénykibocsátók további, a törvény által előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeinek - például az éves jelentéseknek, negyedéves vezetői összefoglalók - vonatkozó tartalmi és formai követelmények teljesülését ellenőrzi.

Ez valamelyest magyarázza miért is tudott rejtve, az engedélyezett mennyiségen felül 150 milliárd forintnyi saját kötvényt piacra dobni a Quaestor, hiszen ha nem engedélyeztette, nem került a felügyelet látókörébe. Az viszont érdekes megvilágításba helyezi a hazai piacfelügyeletet, hogy miként lehet ekkora pénztömeget észrevétlenül mozgatnia az amúgy szoros elszámolású pénzügyi rendszerben. A külgazdasági tárcánál és esetleg más tárcáknál, állami intézménynél - a kincstáron és a hitelintézeteken kívüli - tranzakciókat engedélyezőket viszont semmi sem menti fel. Ők közpénzt tettek kockára azzal, hogy ingatag lábakon álló szolgáltatóval üzleteltek.

A március 9-re datált Quaestor öncsőd magyarázatával is van némi baj. A bejelentést azzal magyarázták, hogy a Quaestor Hrurira azért csődölt be, mert visszaváltási roham "áldozata lett. A kötvényeket úgymond nem szokás visszaváltani, csak lejáratkor. Egyébként eladni lehet - általában veszteséggel. Annak nyomát egyelőre nem leltük, hogy a Hrurira visszaváltási lehetőséget ígért volna; legfeljebb nyomott áron volt hajlandó visszavásárolni, legalábbis korábban volt ilyen ajánlata.

A mellékelt 2013. májusi blogbejegyzés arról tanúskodik, hogy aki akart, tisztában lehetett a kötvényjegyzés rejtelmeivel. És egyúttal a Quaestor kockázatosságával, amit különösen minisztériumi "befektetőknek" kellett kellett volna megszívlelniük, mert ők közpénzzel játszottak.

Pontosítás
Cikkükhöz a Külgazdasági és Külügyminisztérium az alábbi kommentárt fűzte: „az Eximbank tőkeemeléséhez elkülönített 18 milliárdnyi államkötvény elhelyezésére e cégnél nyitja meg az értékpapírszámlát” állításunk szerintük hamis. A tárca közölte: „Mint már sokszor leírtuk, és a miniszter is világosan elmondta tegnapi sajtótájékoztatóján, az igazság a következő: A Külgazdasági és Külügyminisztérium részéről a Quaestornál az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla, úgynevezett értékpapírszámla volt. Ezen értékpapírok alapján gyakorolja a KKM a tulajdonosi jogokat az Exim felett.
Ezek forgalomképtelen részvények, amelyek előállítása jogszabály alapján történt. A technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen. Még egyszerűbben fogalmazva, nem volt 18 milliárdnyi államkötvény a Quaestornál. A Buda-Cash bedőlése után ezt a számlát a KKM megszüntette” – írták.
Az államháztartási törvény szerint költségvetési szerv a Magyar Államkincstárnál, hitelintézetnél – de semmiképpen sem pénzügyi szolgáltatónál - köteles minden számláját tartani – tesszük mi hozzá. Szakemberek szerint a technikai számla zárolt számlát jelent. A KKM még másik két ponton kívánt kommentárt fűzni cikkünkhöz, szerintük ugyanis Quaestor korábban mindenfajta felügyeleti vizsgálaton megfelelt, a cégnél történő pénzelhelyezést a felügyeleti szervek soha nem minősítették kockázatosnak, így hamis az az állítás, hogy a Quastor kockázatai korábban is ismertek lettek volna. Hozzátesszük, a kötvénytulajdonosok számára mindenképpen – erről szól cikkünk is.
A KKM álláspontja szerint az MNKH soha nem kezdeményezett kockázatos ügyleteket, így noha igaznak nevezték állításunkat, miszerint „a vállalati kötvények "átlagostól eltérő", magas kockázatúak - ezt minden befektetési tanácsadó tudja és mondja”, szerintük ez rájuk nem vonatkoztatható tény. Kérdés ugyanakkor: ha nem veszik ki sietve a kereskedőház milliárdjait, mit fizetett volna utána a Befektetővédelmi Alap?

Szerző
Frissítve: 2015.03.31. 15:30

Háromszáz alatt az euró

Erősödött a forint árfolyama a főbb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon hétfőn.

Délután fél ötkor az eurót 299,14 forinton, a dollárt 275,94 forinton, a svájci frankot 285,90 forinton, a japán jent pedig 2,3010 forinton jegyezték.
A reggel hét órakor jegyzett árfolyamához képest az euró 1 forint 9 fillérrel, a dollár 43 fillérrel, a frank 1 forint 35 fillérrel, a jen pedig 1,65 fillérrel lett olcsóbb délutánra.
Az euró napi szinten 0,37 százalékkal 1,0842 dollárra gyengült hétfő délután fél ötre. A svájci frankkal szemben stagnált a közös európai fizetőeszköz, 1,0464 frankon forgott. A dollár 0,35 százalékkal 0,9649 frankra erősödött délutánra.

Szerző