Forinthitelek - Pert vesztett a CIB

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a CIB Ingatlanlízing Zrt. ellen hozott elsőfokú ítéletet, így a kedden kihirdetett döntése szerint a pénzintézet forinthiteles szerződései tisztességtelenek.

A másodfokú bíróság szerint a törvényszék megfelelően értelmezte és alkalmazta az anyagi- és eljárásjogi szabályokat, a tényállást felderítette és helyesen állapította meg, hogy a CIB Ingatlanlízing perbe hozott kikötései a törvény alá tartoznak.     Ennek megfelelően az ítélőtábla megvizsgálta a pénzintézet általános szerződési feltételeinek (ászf) egyoldalú módosítást lehetővé tevő pontjait és egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy azok nem feleltek meg az átláthatóság és egyértelmű megfogalmazás kívánalmainak. Mivel a 2014. évi 38-as törvényben meghatározott elvek konjuktívan értendők, további vizsgálatra nem volt szükség, az ászf-ek tisztességtelenek és érvénytelenek – hangzott el az ítélet szóbeli indoklásában. A másodfokú bíróság szerint a törvényszék következtetése szintén helytálló abban, hogy a referencia kamatláb ellenére sem automatikus a kamat- és díjemelés, a felperes pénzügyi intézménynek lehetett ráhatása a változás mértékére és irányára. Az ítélőtábla nettó 250 ezer forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte a pénzügyi szolgáltatót. 

Szerző

Paks II: Kegyet vásárolt Budapesten Moszkva?

Publikálás dátuma
2015.03.31. 07:25
FOTÓ: Népszava
A válság ellenére Oroszország Magyarországnak - mint a Moszkvával leginkább szimpatizáló EU-tagállamnak - folyósítani fogja a paksi bővítésre szánt 10 milliárd eurós hitelt. Budapest már idén lehívhatja az első részletet - idézte Aszódi Attila kormánybiztos szavait a Reuters nyomán a Napi.hu.

A Reuters a beruházásról készített összeállításában írja, hogy bár a hivatalos kommunikáció szerint az orosz hitel a paksi atomerőmű bővítését szolgálja, a kritikusok szerint más okok is állhatnak mögötte. Oroszország megvásárolhatja a kölcsönnel egy uniós tagállam kormányának kegyeit. A paksi megállapodás csak egy álca - fogalmazott Illés Zoltán, aki 2014-ig környezetvédelmi államtitkár volt. A fideszes politikus szerint egy pénzügyi tranzakcióról van szó, amellyel az oroszok befolyást vásárolnak. A volt államtitkár szerint az ügy egésze sokkal inkább a 2018-as választások előtti pénzszórásról szól, mint az áramellátásról.

Kovács Zoltán kormányszóvivő visszautasította a feltételezéseket a Reutersnek adott válaszában. A paksi beruházás oka nem a választási kampány, hanem ország hosszú távú energiabiztonságának biztosítása - mondta

Magyarország eredetileg tendert akart kiírni a bővítésre - a Roszatom mellett francia és amerikai cégek is érdeklődtek -, de később ettől elállt, sőt, a fejlesztési minisztérium szakértőit, akik Paks II bővítésének tervén dolgoztak, a partvonalra állították - tudta meg a Reuters. Helyettük a miniszterelnök körüli szűk csoport választotta ki a Roszatomot. Oroszország pedig az egyezség részeként ajánlotta fel a hitelt.

Az ügyet ismerő források a Reutersnek azt mondták, hogy még Kovács Pált, a paksi tender előkészítésével akkor megbízott energiaügyi államtitkárt sem értesítették a változásról.

A tender megszüntetése az amerikai pályázó Westinghouse szerint "hirtelen" jött, a francia cég, az Areva nem kommentálta az értesülést.

Érdekes oldalvágással támadják a paksi beruházást az osztrákok. Úgy vélik Uniós versenyjogot sért London, ha Nagy-Britanniában a tervek szerint épül meg a Hinkley Point C atomerőmű. Az angol atomerőmű 24 milliárd eurónyi állami támogatásban részesül és a magyar "kistestvére" hiteleinek törlesztése is feltételez állami támogatást. Így Ausztria aggódik amiatt, hogy ha nem kaszálják el a briteket, a magyar kormány majd rájuk hivatkozhat a paksi építkezésekor. Az is kifogásolják a beadványukban az osztrákok, hogy a támogatással London megengedhetetlen piaci előnyhöz juttatja a nukleáris áramot - írja a napi.hu.

Szerző

Kevesen, nagyon sokat kaptak

A K-Monitor idén is felmérte, hogy ki mennyi támogatást kap a termőföldje után. A Simicska Lajos és Nyerges Zsolt érdekeltségébe tartozó cégek összesen 5,95 milliárd forintot kaptak, a Csányi Sándorhoz kötődő vállalkozások 5,94 milliárd forintban részesültek, Leisztinger Tamás cégei pedig 3,79 milliárdot vihettek haza 2014-ben.

Ennek elsődleges oka, hogy a nagyvállalkozóknak, illetve a cégeiknek rengeteg termőföldjük van, és az Európai Unióban a legtöbb támogatást a termőföldek után fizetik ki. Csányi, Simicska és Nyerges együtt egy budapestnyi terület, több mint 53 ezer hektár föld után kap támogatást.

Tavaly összesen 726 milliárd forint agrártámogatást fizettek ki a magyar gazdáknak, ennek 83 százalékát az Európai Unió adta. A pénzen összesen körülbelül 100 ezren osztoztak, hektáronként körülbelül 69 ezer forintot kaptak a gazdák. A támogatottak csupán tíz százaléka kapta az összesen kiutalt összeg nyolcvan százalékát.

A legtöbbet kapó cégeknek (illetve a mögöttük álló milliárdosoknak) a hatalmas támogatási összegeken kívül van egy másik közös pontjuk is, ez pedig az eredetük. Megtalálható közöttük ugyanis minden olyan cég (állami gazdaság), amelyet az első Orbán-kormány, illetve Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt privatizáltak.

Szerző