Három hónapos haladék?

Újabb három hónap haladékot adhatnak maguknak az iráni nukleáris program korlátozásáról tárgyaló hatalmak. Tegnap éjfélkor lejárt a határidő, lapzártánkig nem sikerült áttörést nem sikerült elérni, jelentős nézeteltérések maradtak, nem zárták ki, hogy szerdán is folytatódhatnak a megbeszélések.

Lausanne-ban keddre virradóra csak a külügyminisztereknek adtak némi pihenőt, a szakértők egész éjjel egyeztettek, hogy az utolsó tárgyalási napon még megpróbálják közelíteni az álláspontokat. Kedd délutánra Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is visszatért a svájci konferenciavárosba, s optimistán nyilatkozott a siker esélyeit illetően.

Angela Merkel és Francois Hollande francia elnök tegnapi megbeszéléseit követően a német kancellár közölte, "jó jel" lehetne az iráni nukleáris megállapodás, de "még nem tartanak ott" a lausanne-i tárgyalásokon. Név nélkül egy amerikai tisztviselő úgy nyilatkozott, szerdán folytatódhatnak a tárgyalások, "ha értelmét látják".

Amerikai forrásból kiszivárgott, hogy minden kérdésben messze nem sikerült egyetértésbe jutni, az előkészített dokumentum fő pontjaira iráni részről nem bólintottak rá. A dokumentum értesülések szerint kevesebb, mint a Barack Obama elnök által megcélzott "történelmi" keretegyezmény, de nyitva tartja a lehetőséget, hogy a következő három hónapban - június végéig - tovább tárgyaljanak a technikai részletekről.

Bár az Obama-kormányzat korábban azt közölte, hogy további halasztáshoz nem járulnak hozzá, John Kerry külügyminiszter az AP hírügynökség szerint lebegtette újabb fordulók lehetőségét. A demokrata adminisztráció számára azért lett volna kulcsfontosságú a tárgyalások március 31-i lezárása, mivel a republikánus többségű kongresszus áprilisban további Irán elleni szankciók elfogadásáról készül szavazni.

A Hatok - az ENSZ BT öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína és Oroszország), illetve Németország - és Irán megbeszélésein számottevő nyitott kérdések maradtak. Előző nap kiszivárgott értesülések szerint az egyik vitapont, hogyan lehet garantálni, hogy Irán a 10-15 évre tervezett megállapodás teljes ideje alatt adja fel nukleáris kísérleteit. A nyugati hatalmak ugyanakkor beleegyeztek abba, hogy az iráni urándúsító centrifugák egy részét a továbbiakban is működésben tartsa Teherán.

A BBC értesülései szerint az iráni atomprogram ellenőrzésének kérdésében némi haladást értek el, a szankciók tekintetében azonban nem. Az iráni tárgyalófél egyik fő követelése az volt, hogy azonnal oldják fel a Teheránnal szembeni ENSZ-szankciókat, a Hatok ugyanakkor a büntetőintézkedések fokozatos feloldásának pártján álltak. Arról sem sikerült megegyezni, mi történik, ha Irán megsérti a megállapodást. A nyugati hatalmak szerint ebben az esetben a szankciók automatikusan újra életbe lépnének, Teherán ugyanakkor végleges feloldásukat szabta feltételül.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő az újjáalakult kneszet tegnapi nyitóülésén ismételten az iráni nukleáris megállapodás veszélyeit emelte ki. Netanjahu szerint Izrael számára a legsúlyosabb fenyegetést továbbra is Irán nukleáris programja jelenti, s úgy vélekedett, Teherán kevesebb, mint egy évre van az atombomba előállításától. Izraelt, mint mondta, nem kötelezi a Hatok esetleges megállapodása, mindent meg fog tenni az ország biztonságának garantálására.

Obama felhívta Erdogant

Barack Obama tegnap telefonon tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török államfővel a jemeni válságról, az Iszlám Államról, illetve az iráni nukleáris tárgyalásokról. Erdogan előző nap kifogásolta, hogy Irán domináns szerepre törekszik a térségben, s követelte, hogy vonják vissza az iráni csapatokat Jemenből, Szíriából és Irakból. Törökország és az Egyesült Államok támogatja a szaúdi fellépést a jemeni huszi lázadók ellen, Irán ugyanakkor a lázadók pártján áll. A Reuters jelentése szerint a török államfő áprilisban Iránba látogat.