Paranoiás lett a kormány?

Némi zavartság tapasztalható a szerb kormány részéről annak kapcsán, hogy Vojislav Seseljt, a szerb radikálisok vezérét, akit tavaly egészségügyi okokra hivatkozva engedtek haza Belgrádba, visszarendelték Hágába a hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) feljebbviteli tanácsának döntése értelmében. „A Nyugat meg akarja dönteni Aleksandar Vucic hatalmát” – írták egyes szerb lapok. 

A hisztériakeltésből maga a miniszterelnök is kivette a részét, aki azt állította, hogy a Seselj ügyet a kormány megbüntetésére használják fel. Vucic úgy vélte, valahol, valaki rosszul számolta ki azt, hogy Vojislav Seselj, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnöke olyan tényező, amely megingathatná őt és a szerbiai kormányt. „Nincs itt sem jog, sem igazság, és sajnos Seselj sincs. Csak téves próbálkozások vannak a szerbiai kormánynak és a politikájának a megbüntetésére” – értékelt a kormányfő a Politikai napilapban megjelentett szerzői írásában, amelyet a hágai törvényszék bejelentése kapcsán közölt.

Értékelése szerint az egész Balkánnak – mindaz után, amit átélt – nyitott kártyákra, tehát a világos és egyértelmű politikára van szüksége. A miniszterelnök hozzátette: ő és a szerbiai kormány éppen ilyen egyértelmű politikát kíván folytatni.

Aleksandar Vulin munkaügyi miniszter azt közölte, ez a döntés hozzájárulhat „Szerbia destabilizálásához, s közvetlenül a szerb kormány megdöntésére irányul”. Eric Gordy, az University of London kelet-európai szakértője nem érti a szerb kormány reakcióját, amit paranoiához hasonlított. A Szabad Európa Rádió szerb nyelvű műsorában úgy vélte, ezzel a Nyugat csak támogatást nyújt a belgrádi kormánynak, függetlenül a média nyomásától. Ivo Viskovic, a politikatudományi kar professzora szerint 50 százalék az esély arra, hogy a döntést azért hozták: Seselj fejezze be radikális politikai tevékenységét.

Seselj egyébként rögtön a hágai döntés után bejelentette, nem hajlandó megadni magát. Ugyanakkor Sandra Orlivic, az emberi jogi alap munkatársa úgy véli, hogy a belgrádi kormány nem utasítja el Hága követelését. Vucic kedden azt közölte, nem fogják „rajtaütésszerűen” letartóztatni Seseljt.

Szerző

Hatalomváltás Nigériában

A nigériai választási bizottság szerdán hivatalosan is bejelentette, hogy az ellenzéki jelölt, Muhammadu Buhari nyerte az elnökválasztást, 2,57 millióval több szavazatra tett szert, mint a hivatalban lévő államfő, Goodluck Jonathan. A muzulmán Buharira a voksok 53,95 százaléka jutott, Jonathanra 44,96 százalék voksolt. Jonathan már kedden beismerte vereségét, s telefonon gratultált ellenfele győzelméhez. 

Az afrikai kontinens legnépesebb, mintegy 170 milliós országában szombaton kellett volna lebonyolítani a voksolást, de a megannyi technikai hiba miatt több szavazókörben vasárnap is nyitva maradtak az urnák. S választási bizottság szerint az északi Borno államban, ahol a Boko Haram terrorszervezet különösen aktív, Buhari földcsuszamlásszerű eredményt ért el: 94 százalék voksolt rá. Ez is azt mutatja, mi volt az egyik legkomolyabb kifogás Jonathannal szemben: képtelen volt helyreállítani az ország stabilitását, a hadsereg nem tudott kellő hatékonysággal fellépni az iszlamistákkal szemben. A Boko Haram csak ebben az évben ezer embert ölt meg. Buhari pedig, aki korábban katonai vezetőként puccsal került hatalomra, a rend helyreállítását ígérte.Buhari a mássik északi államot, Kanót is nagy fölénnyel, 89 százalékkal nyerte meg. Ez is kulcsfontosságú diadal volt részéről, hiszen Lagos után ez a legnépesebb állam. Buhari győzelme persze nem meglepetés északon, hiszen ebben az országrészben a muzulmánok vannak többségben, az azonban váratlanabb, hogy a keresztény dominanciájú délen is több államban többségre tett szert. Ez arra vezethető vissza, hogy a lakosság nagyon elégedetlen volt Jonathan gazdasági mutatóival, az országban tombolt a korrupció.

Az ellenzék fellegváraiban ezrek vonultak az utcákra, hogy Buhari győzelmét ünnepeljék. A demokrácia beköszönte, 1999 óta első ízben volt példa arra az ország történetében, hogy az elnökválasztást az ellenzék nyerje meg.

Buharit negyven éve egy állam katonai kormányzójává tették meg. Ezután több katonai kormányzatban töltött be különféle szerepet, majd 1983-ban puccsal került hatalomra. Erre az időszakra sokan sokféleképpen emlékeznek. Egyesek a korrupció elleni harcát emelik ki, mások viszont az emberi jogsértésekre emlékeznek. Hivatali ideje alatt hatályon kívül helyezte az alkotmányt, visszaszorították a sajtószabadságot. Nigéria gazdasági problémáit azonban ő sem tudta orvosolni. Két év múltán őt is puccs révén váltották le.

Azóta azonban saját állítása szerint igazi demokratává vált. A mostani elnökválasztás előtt háromszor is indult az államfői tisztségért, de 2003-ban, 2007-ben és 2011-ben is alulmaradt. Előzőleg kevéssé toleráns muzulmánként ismerték, időközben finomított álláspontján. A választáson azért is nyerhetett, mert keresztény alelnököt jelölt, ami Nigéria déli részén sokak számára rokonszenves húzás volt.

Az Európai Unió üdvözölte Buhari győzelmét. Az új államfőt május végén iktatják be.

Szerző

Ellentmondó állítások a döntő tárgyalásokról

Áttörésről számoltak be az iráni atomtárgyalások résztvevői. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán kora hajnalban azt mondta, hogy minden kulcsfontosságú pontban megegyezés született. 

Bár a politikai keretmegállapodást március 30-ig kellett volna kidolgozni, a Lausanne-i megbeszéléseken részt vevő felek már néhány órával az időpont lejárta előtt jelezték: hosszabbítás kezdődik. A tárgyalók a késő éjszakai megbeszéléseken értek el komoly haladást Lavrov elmondása szerint.

A Hatok, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, illetve Irán képviselői között zajló egyeztetések ma reggel a külügyminiszterek részvételével folytatódtak. Az iráni diplomácia vezetője, Mohammed Dzsavad Zarif reményét fejezte ki, hogy a munkát le tudják zárni még a szerdai nap folyamán, arról azonban nem tett említést, mely kérdések maradtak nyitva.

Lavrov állításával szemben egy amerikai illetékes az AFP-nek elmondta, még nincs megállapodás a kulcskérdésekről. 

Szerző