Csalás? Jobbikos képviselők után nyomoz az OLAF

Publikálás dátuma
2015.04.01. 15:26
Szegedi Csanád. FOTÓ: Népszava
Vizsgálatot indított az EU csalásellenes hivatala a kémkedéssel is vádolt Kovács Béla jobbikos képviselő és egykori párttársa, Szegedi Csanád ellen. Azzal gyanúsítják őket, hogy fantomalkalmazottakat vettek fel - írja az Origó.

Tanúként hallgatta meg Molnár Balázst, az Európai Parlament volt szerződéses tisztviselőjét az EU csalásellenes hivatala, az OLAF, amely az Origo birtokába került dokumentum szerint két magyar EP-képviselő ellen, csalás gyanújával indított nyomozást.

Molnár Balázs az oldal kérdésére elmondta, még 2013-ban tett feljelentést a Jobbik két EP-képviselője, Kovács Béla és Szegedi Csanád ellen, többekkel együtt. Molnár Balázs azt mondta, brüsszeli munkája során számos korrupció-gyanús ügyre volt rálátása, amelyekkel kapcsolatban februárban tett vallomást az OLAF-nál. A lap úgy tudja, rajta kívül más tanúk meghallgatása is folyamatban van.

Kovács Béla. FOTÓ: Népszava

Kovács Béla. FOTÓ: Népszava

Kovács Béla azt állította, nem kapott értesítést arról, hogy indult volna ilyen vizsgálat. A Jobbik sajtóosztálya szintén azt mondta, „nem tud semmilyen OLAF-vizsgálatról, amely bármely EP-képviselője ellen indult volna”, Lenhardt Balázs, a Jobbik volt országgyűlési képviselője viszont megerősítette: nyomoznak Kovács Béla ellen. Szegedi Csanád elismerte, az OLAF közölte, hogy vizsgálat folyik vele szemben, a vádakat azonban ő is légből kapottnak nevezte - írja az Origó.

Jobbik: nincs tudomásuk OLAF-vizsgálatról
Mirkóczki Ádám szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: ha mégis van ilyen vizsgálat, akkor azt kívánja, hogy eredményes legyen. Legjobb tudomása szerint Kovács Béla vagy más EP-képviselőjük semmiféle visszaélést nem követett el - tette hozzá.
"Ha bebizonyosodik, hogy valami mégsem stimmelt, és valami szabályszegés történt", akkor a törvény ereje sújtson le az érintett politikusra - fogalmazott Mirkóczki Ádám.
Arra a kérdésre, hogy előfordulhatott-e, hogy Kovács Béla Brüsszelben jelentette be munkatársát, aki közben Budapesten volt, azt felelte: nem ismeri, hogy az EP-képviselők hogyan kötelesek bejelenteni munkatársaikat, de bevett dolog, hogy egyesek az anyaországban, mások Brüsszelben vagy Strasbourgban végzik munkájukat, így nem tudja, mi a jogellenes ebben.

Szerző
Frissítve: 2015.04.01. 19:27

Kiderült, ki tárgyalt Tarsollyal

Publikálás dátuma
2015.04.01. 15:24
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár fogadta Tarsoly Csabát március 10-én - tudta meg az Origo a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. 

A találkozón az NGM közlése szerint Tarsoly Csaba ismertette a Quaestor helyzetét. Közölte, hogy súlyos finanszírozási problémái vannak, és nem tudja biztosítani a Quaestor által kibocsátott kötvények likviditását - ez áll a miniszterelnöknek írt levélben is.

Tarsoly Csaba tett egy "irreális és elfogadhatatlan megoldási javaslatot", amiben az államra terhelte volna a kártalanítás teljes költségét - ismertette az ajánlatot a tárca. Közölték: ezért az államtitkár "egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, a tárgyaláson megállapodás nem született."

Megírtuk: Orbán Viktor egy nappal hamarabb válaszol(hatot)t Tarsoly Csaba levelére, mint ahogyan az megérkezett a kormányfőhöz. A Népszavának elküldött válasz-email dátuma ugyanis március 9-e, 17 óra 24 perc, ám a kormány által nyilvánosságra hozott Tarsoly-levél miniszterelnökségi érkeztetési dátuma március 10-e, ami a kormányportálon közzétett dokumentumon világosan olvasható. Havasi Bertalan ugyanis kiadta lapunknak a miniszterelnök válaszát, pontosabban a kormányfő sajtófőnöke egy emailt továbbított, amelyet Orbán kabinetfőnöke, személyi titkára jegyez, s amely valóban kétmondatos - ahogyan azt Rogán Antal állította -, ám dodonainak kevéssé nevezhető. 

„A levelet személyesen hozták be március 9-én reggel, a válasz - láthatólag - e-mailen ment. Az, hogy 10-én lett beiktatva, egy technikai dolog” – válaszolta  a miniszterelnök sajtófőnöke ma délelőtt, miután tegnap újabb kérdésekkel fordultunk hozzá. 

Az emailből mindenesetre kiderül, hogy a miniszterelnök csupán annyit reagált a Quaestor-vezér hivatalos, kedden szintén nyilvánosságra hozott levelére: "A Miniszterelnök úrnak 2015. március 9-én kelt levelét köszönettel megkaptuk. Miniszterelnök úr annak tartalmáról tájékoztatta a gazdasági minisztert. Varga Mihály miniszter úr az Ön által javasolt tárgyalásra még a mai napon kijelöl egy tárgyalópartnert, aki várhatóan még a mai napon jelentkezik Önnél." 

Maga Tarsoly a kormány.hu-n elérhető március 9-i dátumú, a Miniszterelnökségen 10-én iktatott levél szerint arról tájékoztatta a kormányfőt: csődeljárást kezdeményeznek, mert "további finanszírozásunk ellehetetlenült, annak folytatása felelőtlenség lenne", noha a Quaestornál nem állt elő "Buda-Cash-helyzet", mert a Quaestornál vezetett ügyfélszámlákon "ügyfeleink pénz- és értékpapírvagyona rendelkezésre áll". Tarsoly egy megoldási javaslattal állt elő, mellyel szerinte megelőzhető a Quaestor bedőlése, a csoportnál dolgozó 800 ember munkahelye, a Quaestor-befektetők 300 milliárd forintnyi (!) pénze, sőt a cégcsoport jövője. Az azóta előzetes letartóztatásban lévő cégvezető állami tőkeinjekciót kért Orbántól, a magyar államtól várt hitelt vagy kölcsönt, hogy az ebből a pénzből egyidejűleg államkötvényt jegyezzen, s így "a pénz azonnal visszakerül a költségvetésbe".

Ezt a levelet Giró-Szász András pénteken már bemutatta az ATV-ben, de akkor a teljes tartalom ismertetéséhez nem járult hozzá. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezt akkor azzal indokolta, hogy az egy magánember írása a miniszterelnöknek, ám - mint a kedden közzétett dokumentumból kiderült - Tarsoly valójában hivatalos levélben fordult Orbánhoz. Giró-Szász szerint a levélből világossá válik, hogy a brókercég vezére akkor tájékoztatta először Orbánt a helyzetről, a dátum alapján pedig szerinte nyilvánvaló, hogy ugyanakkor juttatta el a levelet a miniszterelnökhöz, amikor a jegybank felé jelezte cége problémáit. Giró-Szász szerint a levél kézhezvételekor a miniszterelnöknek semmilyen lehetősége nem volt az intézkedésre, hiszen a nyilvánosság ekkor már tele volt a Quaestorral kapcsolatos hírekkel.

A teljes cikket itt olvashatja!

Vallomást tett a Quaestor-vezér
Kihallgatták szerdán a nyomozók a vasárnap előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly Csabát - mondta el ügyvédje az Origónak. Papp Gábor a kihallgatásról annyit mondott: hosszú volt, a Quaestor-vezér érdemi vallomást tett, ám a vallomás részleteiről az ügyvéd nem beszélt.



160 milliárd megvan a Quaestor-vagyonból

Eddig 160 milliárd forintnyi vagyont sikerült lefoglalni a Quaestor-ügyben - közölte a Klubrádió műsorában szerda délután a fővárosi főügyész.

További részletek említése nélkül Ibolya Tibor azt közölte, folyószámlák, értékpapírok, cégrészesedések, ingatlanok és ingóságok formájában sikerült lefoglalni ezt az értéket. Hozzátette: a bizonyítást nagyban nehezíti, hogy a tranzakciókat kezelő rendszer manipulálható, a Kelernél lévő gyűjtőszámlák adatait nem lehet személyre lebontani, így értékpapírkód alapján kell majd elvégezni a munkát.
   
"Egyáltalán nem volt lassú ez az eljárás, a megalapozott gyanút alá kell támasztani bizonyítási eszközökkel" - válaszolta Ibolya Tibor az ezzel kapcsolatos riporteri felvetésre. Közölte: "az eljárás, amelyet eddig folytattunk, törvényes, megalapozott, időszerű és (...) eredményes".

A Quaestornak senki nem adott felhatalmazást?
Feljelentést tett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) kedden a Quaestor-ügyben - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).
Szijjártó Péter miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, miután a miniszterelnöki útmutatásnak megfelelően megszületett a döntés arról, hogy a KKM és az MNKH megszünteti a számláit a Quaestornál, a döntést a tárca jelezte a Quaestornak. A cég azonban nem várta meg a kereskedőház hivatalos értesítését, hanem eladta az állampapírokat, és a készpénzt átutalta a kereskedőház számlájára.
Azzal, hogy a Quaestor eladta az állampapírokat, hűtlen kezelést követett el. A kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt kár érte a kereskedőházat, ezért az MNKH kedden feljelentést tett.
Szerző
Frissítve: 2015.04.01. 21:19

Intenzíven fekszik a világhírű énekesnő

Publikálás dátuma
2015.04.01. 14:54
FOTÓ: Kevork Djansezian/Getty Images
Eszméletlenül találták otthonában és egy Los Angeles-i kórház intenzív osztályára szállították kedden Joni Mitchell kanadai énekesnőt, dalszerzőt.

A világhírű dalszerző honlapján olvasható közlemény szerint a nyolcszoros Grammy-díjas Mitchell "már a mentőautóban magához tért..., és jelenleg intenzív osztályon vizsgálják állapotát, magánál van, jó hangulatban".

A 73 éves Mitchell a Billboard könnyűzenei magazinnak még decemberben elmondta, hogy egy igen ritka bőrbetegségben, az úgynevezett Morgellons betegségben szenved, ezért nem tud fellépéseket vállalni - tudósított a BBC News.

A Morgellons-szindrómában szenvedők úgy érzik, hogy bogarak másznak a bőrük alatt, állandó viszketés-, csípés-, harapás érzetük van, ezért bőrüket vakarják, csipkedik. Folyamatosan nyugtalanok, kerülik az emberekkel való kapcsolatot.

Mitchell, akit a Rolling Stone magazin minden idők legjobb dalszerzői között tart számon, olyan nagy sikerű dalokkal ajándékozta meg rajongóit, mint a Big Yellow Taxi, a Woodstock és a Blue. Az Egyesült Államokban élő énekes-dalszerzőt 1997-ben iktatták be a Rock and Roll Hírességek Csarnokába.

Szerző