Brókerbotrány - Feljelentést tett a kereskedőház

Feljelentést tett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) kedden a Quaestor-ügyben. Azzal, hogy a Quaestor állampapírokat adott el, hűtlen kezelést követett el, a kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt kár érte a kereskedőházat - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).

A KKM közleményében azt írta: mint azt Szijjártó Péter miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, miután a miniszterelnöki útmutatásnak megfelelően megszületett a döntés arról, hogy a KKM és az MNKH megszünteti a számláit a Quaestornál, a döntést a tárca jelezte a Quaestornak. A cég azonban nem várta meg a kereskedőház hivatalos értesítését, hanem eladta az állampapírokat, és a készpénzt átutalta a kereskedőház számlájára.

Hangsúlyozták: erre a Quaestornak senki nem adott felhatalmazást. A KKM és a kereskedőház jogi és pénzügyi szakemberei elemezték a helyzetet, majd a kereskedőház magyarázatot kért, de nem kapott a Quaestortól.
Közölték: azzal, hogy a Quaestor eladta az állampapírokat, hűtlen kezelést követett el. A kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt kár érte a kereskedőházat, ezért az MNKH kedden feljelentést tett.

Hozzátették: az elmúlt napokban az ellenzéki politikusok és egyes médiumok "csak a legfontosabbról" felejtettek el beszélni, arról, hogy a KKM és az MNKH "semmilyen törvénytelen információnak nem volt birtokában", ezért semmit nem is tudott eltitkolni. "A KKM és az MNKH teljesen törvényesen cselekedett, mindent megtett, és meg is tesz azért, hogy a közvagyonból egy forint se vesszen el" - írták. A tárca rendkívül furcsának találja, hogy az ellenzéki politikusok és egyes médiumok ahelyett, hogy ezt támogatnák, "alaptalan vádakat fogalmaznak meg".

Arra is felhívták a figyelmet, hogy Tarsoly Csaba Quaestor-vezető előzetes letartóztatásban van, függetlenül attól, hogy "kivel találkozott már életében, vagy kivel készített közös fotót".

A Tarsoly Csaba diplomata-útlevelére vonatkozó "spekulációkkal" kapcsolatban emlékeztettek: Ibolya Tibor fővárosi főügyész az M1 aktuális csatorna arra vonatkozó kérdésére, hogy két hét elég lehetett-e a vagyon kimenekítésére offshore cégeken keresztül, azt válaszolta: "objektíven nem volt olyan helyzetben" Tarsoly Csaba, hogy vagyont tudjon kimenekíteni.

A közleményben kitértek arra is, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Index hírportálnak azt mondta: "gondolja, hogy Tarsoly Csaba minden lépését ez alatt a két hét alatt nem követték? Ne képzelje már, hogy Tarsoly Csaba ez alatt a két hét alatt bármit is tehetett volna!"

A KKM szerint Tarsoly Csabának nem volt lehetősége sem a szökésre, sem a vagyon kimentésére. Amikor Szijjártó Péter értesült arról, hogy Tarsoly Csabával szemben milyen kényszerintézkedések történtek, visszavonta a Quaestor-vezető diplomata-útlevelét - tették hozzá.

Szerző

Vasárnapi zár: mégis lehet népszavazás?

Helybenhagyta a Kúria szerdai végzésében a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, amelyben az NVB megtagadta az Összefogás Párt elnökének a vasárnapi zárva tartással kapcsolatos népszavazási kérdése hitelesítését.

A Kúria döntése azt is jelenti, hogy megszűnt az üzletek vasárnapi zárva tartására vonatkozó kérdés eddigi "védettsége", és be lehet új kérdést nyújtani, amelyet az NVB elbírálhat. Az NVB az elsőként benyújtott kérdést fogja elbírálni. Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke először tavaly december 18-án nyújtotta be "Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?" népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívét a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A formai hibás kezdeményezést a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasította, de a kezdeményező január 7-én ismételten benyújtotta. 

Az NVB január 23-án tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Megállapította, hogy a benyújtott népszavazási kérdés lényegében arra irányul, hogy minden üzletnek vasárnap kötelezően zárva kell tartania, vagyis a kérdés e megfogalmazásában egy érvényes és eredményes népszavazás esetén olyan jogalkotásra kötelezné az Országgyűlést, amely valamennyi üzlet vonatkozásában a vasárnapi zárva tartás kötelezettségét írja elő.

A testület azt is megállapította, hogy a kérdés - a szervező által benyújtott megfogalmazásban - semmilyen lehetőséget nem ad a jogalkotó számára jogszabályi kivételekre, így a népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha valamennyi üzlet vonatkozásában tiltottá tenné a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét. Az NVB szerint egy ilyen kötelezés a vállalkozáshoz való jog aránytalan korlátozását jelentené. 

Az NVB arra is hivatkozott, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, mivel a kérdésről a választópolgároknak úgy kellene döntést hozniuk, hogy nem volna egyértelmű, az eredményes népszavazás milyen változásokat okozna a hétköznapi élet során. A testület arra is utalt, hogy a például a betegellátásban résztvevők vagy a közlekedők esetében az üzletek teljes körű vasárnapi zárva tartásának a bevezetése felveti az emberi méltóság és az emberi élethez való jog sérelmét is. 

Az NVB döntése ellen Szepessy Zsolt felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, ebben kérte az NVB határozatának megváltoztatását, és arra hivatkozott, a kérdés a választópolgárok számára egyértelmű. A Kúria szerdán hozott végzésében az NVB határozatát helyben hagyta. Mint az a Kúria honlapján olvasható végzésből kiderül, a felülvizsgálati kérelem az NVB-határozat egyetlen elemét, az egyértelműséget érinti. A Kúria ezzel kapcsolatban osztotta az NVB álláspontját, hogy a feltett kérdés nem felel a választópolgári egyértelműség követelményének.

Ezen túlmenően azonban a felülvizsgálati kérelem még az említés szintjén sem tartalmaz érvet arra vonatkozóan, hogy a vállalkozáshoz való joggal, illetve az élethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével kapcsolatos NVB-határozatban foglalt érvelés miért nem helytálló - olvasható a Kúria végzésében. Hozzátették: mivel ezen határozati elemek törvényességét, vagy a helytelen mérlegelést a felülvizsgálati kérelem nem kifogásolta, így a Kúria az NVB határozatát helybenhagyta. A népszavazásról szóló törvény szerint egy kérdés benyújtása után már nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés az előbbi hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig. Mivel a vasárnapi boltzárról szóló, az NVB-hez benyújtott kérdéseket az NVB eddig azért nem tudta érdemben vizsgálni, mert Szepessy Zsolt kérdése volt az első, és ennek ügyében még nem született jogerős döntés, a Kúria szerdai végzése azt jelenti, megszűnt a kérdés "védettsége", és be lehet új kérdést nyújtani a vasárnapi boltzárral kapcsolatban.

Amíg "tartott" Szepessy Zsolt kérdésének "védettsége", Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is benyújtott népszavazási kérdést a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban, valamint Gaskó István, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája elnöke és Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ügyvezető elnöke is nyújtott be hasonló tárgyú kérdéseket, ám azok hitelesítését az NVB megtagadta, mert a feltett kérdések azonos tárgykörűek azzal, amelynek hitelesítésével kapcsolatban még nem született jogerős határozat.

Szerző

Kiderült, ki tárgyalt Tarsollyal

Publikálás dátuma
2015.04.01. 15:24
Fotó: Tóth Gergő/Népszava
Orbán Gábor adó- és pénzügyekért felelős államtitkár fogadta Tarsoly Csabát március 10-én - tudta meg az Origo a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. 

A találkozón az NGM közlése szerint Tarsoly Csaba ismertette a Quaestor helyzetét. Közölte, hogy súlyos finanszírozási problémái vannak, és nem tudja biztosítani a Quaestor által kibocsátott kötvények likviditását - ez áll a miniszterelnöknek írt levélben is.

Tarsoly Csaba tett egy "irreális és elfogadhatatlan megoldási javaslatot", amiben az államra terhelte volna a kártalanítás teljes költségét - ismertette az ajánlatot a tárca. Közölték: ezért az államtitkár "egyáltalán nem értett egyet a javaslattal, a tárgyaláson megállapodás nem született."

Megírtuk: Orbán Viktor egy nappal hamarabb válaszol(hatot)t Tarsoly Csaba levelére, mint ahogyan az megérkezett a kormányfőhöz. A Népszavának elküldött válasz-email dátuma ugyanis március 9-e, 17 óra 24 perc, ám a kormány által nyilvánosságra hozott Tarsoly-levél miniszterelnökségi érkeztetési dátuma március 10-e, ami a kormányportálon közzétett dokumentumon világosan olvasható. Havasi Bertalan ugyanis kiadta lapunknak a miniszterelnök válaszát, pontosabban a kormányfő sajtófőnöke egy emailt továbbított, amelyet Orbán kabinetfőnöke, személyi titkára jegyez, s amely valóban kétmondatos - ahogyan azt Rogán Antal állította -, ám dodonainak kevéssé nevezhető. 

„A levelet személyesen hozták be március 9-én reggel, a válasz - láthatólag - e-mailen ment. Az, hogy 10-én lett beiktatva, egy technikai dolog” – válaszolta  a miniszterelnök sajtófőnöke ma délelőtt, miután tegnap újabb kérdésekkel fordultunk hozzá. 

Az emailből mindenesetre kiderül, hogy a miniszterelnök csupán annyit reagált a Quaestor-vezér hivatalos, kedden szintén nyilvánosságra hozott levelére: "A Miniszterelnök úrnak 2015. március 9-én kelt levelét köszönettel megkaptuk. Miniszterelnök úr annak tartalmáról tájékoztatta a gazdasági minisztert. Varga Mihály miniszter úr az Ön által javasolt tárgyalásra még a mai napon kijelöl egy tárgyalópartnert, aki várhatóan még a mai napon jelentkezik Önnél." 

Maga Tarsoly a kormány.hu-n elérhető március 9-i dátumú, a Miniszterelnökségen 10-én iktatott levél szerint arról tájékoztatta a kormányfőt: csődeljárást kezdeményeznek, mert "további finanszírozásunk ellehetetlenült, annak folytatása felelőtlenség lenne", noha a Quaestornál nem állt elő "Buda-Cash-helyzet", mert a Quaestornál vezetett ügyfélszámlákon "ügyfeleink pénz- és értékpapírvagyona rendelkezésre áll". Tarsoly egy megoldási javaslattal állt elő, mellyel szerinte megelőzhető a Quaestor bedőlése, a csoportnál dolgozó 800 ember munkahelye, a Quaestor-befektetők 300 milliárd forintnyi (!) pénze, sőt a cégcsoport jövője. Az azóta előzetes letartóztatásban lévő cégvezető állami tőkeinjekciót kért Orbántól, a magyar államtól várt hitelt vagy kölcsönt, hogy az ebből a pénzből egyidejűleg államkötvényt jegyezzen, s így "a pénz azonnal visszakerül a költségvetésbe".

Ezt a levelet Giró-Szász András pénteken már bemutatta az ATV-ben, de akkor a teljes tartalom ismertetéséhez nem járult hozzá. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezt akkor azzal indokolta, hogy az egy magánember írása a miniszterelnöknek, ám - mint a kedden közzétett dokumentumból kiderült - Tarsoly valójában hivatalos levélben fordult Orbánhoz. Giró-Szász szerint a levélből világossá válik, hogy a brókercég vezére akkor tájékoztatta először Orbánt a helyzetről, a dátum alapján pedig szerinte nyilvánvaló, hogy ugyanakkor juttatta el a levelet a miniszterelnökhöz, amikor a jegybank felé jelezte cége problémáit. Giró-Szász szerint a levél kézhezvételekor a miniszterelnöknek semmilyen lehetősége nem volt az intézkedésre, hiszen a nyilvánosság ekkor már tele volt a Quaestorral kapcsolatos hírekkel.

A teljes cikket itt olvashatja!

Vallomást tett a Quaestor-vezér
Kihallgatták szerdán a nyomozók a vasárnap előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly Csabát - mondta el ügyvédje az Origónak. Papp Gábor a kihallgatásról annyit mondott: hosszú volt, a Quaestor-vezér érdemi vallomást tett, ám a vallomás részleteiről az ügyvéd nem beszélt.



160 milliárd megvan a Quaestor-vagyonból

Eddig 160 milliárd forintnyi vagyont sikerült lefoglalni a Quaestor-ügyben - közölte a Klubrádió műsorában szerda délután a fővárosi főügyész.

További részletek említése nélkül Ibolya Tibor azt közölte, folyószámlák, értékpapírok, cégrészesedések, ingatlanok és ingóságok formájában sikerült lefoglalni ezt az értéket. Hozzátette: a bizonyítást nagyban nehezíti, hogy a tranzakciókat kezelő rendszer manipulálható, a Kelernél lévő gyűjtőszámlák adatait nem lehet személyre lebontani, így értékpapírkód alapján kell majd elvégezni a munkát.
   
"Egyáltalán nem volt lassú ez az eljárás, a megalapozott gyanút alá kell támasztani bizonyítási eszközökkel" - válaszolta Ibolya Tibor az ezzel kapcsolatos riporteri felvetésre. Közölte: "az eljárás, amelyet eddig folytattunk, törvényes, megalapozott, időszerű és (...) eredményes".

A Quaestornak senki nem adott felhatalmazást?
Feljelentést tett a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) kedden a Quaestor-ügyben - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).
Szijjártó Péter miniszter hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, miután a miniszterelnöki útmutatásnak megfelelően megszületett a döntés arról, hogy a KKM és az MNKH megszünteti a számláit a Quaestornál, a döntést a tárca jelezte a Quaestornak. A cég azonban nem várta meg a kereskedőház hivatalos értesítését, hanem eladta az állampapírokat, és a készpénzt átutalta a kereskedőház számlájára.
Azzal, hogy a Quaestor eladta az állampapírokat, hűtlen kezelést követett el. A kereskedőház tőkéje megvan, de a kieső kamatbevételek miatt kár érte a kereskedőházat, ezért az MNKH kedden feljelentést tett.
Szerző
Frissítve: 2015.04.01. 21:19