Előfizetés

Havanna: a félelem éhbére

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:45
Az együtt töltött éjszakán a barátok isznak, táncolnak, s az emlékek felidézésével mély drámai szembesülésre kényszerülnek FORRÁ
A francia Laurent Cantet Kubában forgatta az egyetlen éjszaka alatt játszódó, titkokkal és feszültséggel teli filmjét, a Havannai éjszakát, amelyben egykori jó barátok néznek szembe egymással és önmagukkal, mérlegre téve a jelent és a múltat. A móka és kacagás mögött összetört pályák, félrecsúszott életek sejlenek fel a kamaradrámában remeklő kubai színészek játékában.

Romantikus fényű naplemente egy havannai ház tetőteraszán, ahonnan a környező házak mozgalmas teraszain túl a tengerre és a kubai főváros szétfutó sugárutjaira látni. Ezen a tetőteraszon játszódik szinte mindvégig a francia Laurent Cantet Kubában forgatott játékfilmje, a Havannai éjszaka. Ravaszdi helyszín, rálátni róla a város mediterrán lüktetésére, de mégis kiemelkedik a sodrásból, ahová az élet sűrűje a szomszédos teraszokról ellenállhatatlanul beszűrődik.

A szomszédban hol felnőttek és gyerekek kiabálnak, hol az éppen halálra ítélt malac visít fülhasogatóan, tehát kiválik és elkülönül a színhely, mégis ott van az eleven élet mozgásában. Itt találkozik hosszú évek múltán öt barát, hogy megünnepelje a viszontlátást: négyen várják az ötödiket, aki 16 évvel korábban váratlanul nem jött haza a spanyolországi kiküldetésből, most látogat először haza, Havannában ismét találkoznak.

Az együtt töltött éjszaka a film. Ivás, dal, tánc és főként – érzelmileg felfűtött beszélgetés. Vallomások és számonkérések, eufória és lehangoltság, öröm és szemrehányás. Egyetlen helyszín, egyetlen éjszaka, és egyetlen tömbben sűrűsödik az arisztotelészi poétika szigorúan vett hármas egysége szerinti „cselekmény” is, ami nem más, mint megszakítás nélkül hömpölygő párbeszéd a játszók között. A klasszikus színpadi formát Cantet és operatőre, Diego Dussuel mesterien felszabdalja izgalmas, mozgalmas, meglepetésekkel járó filmes folyamattá.

Ügyesen játsszák ki a bravúros városképet, a minduntalan beúszó arcok közelijein váltakozó érzelmeket, mindig belerejtve a szereplők egymás közti interakcióiba a filmen mindvégig izgatóan végighúzódó feszültséget. Az is bravúr, hogy a néző mindvégig bizonytalan, miféle titok rejtőzik az öt ember kapcsolatában, s ez a bizonytalanság egészen a film végéig lendítő erőként működik. Sőt, a titok kipattanásán túl is, hiszen a rejtély lelepleződésével sok minden más megvilágításba kerül. És kérdésessé válik, történt-e árulás a barátságban?

(Csak zárójelbe: ennek a filmnek határozottan jót tett volna a magyar szinkron, a spanyolul pergő dialógusok olyan tömények, kifejezőek és élesek, hogy a feliratok olvasása miatt kevesebbet látunk a színészek játékából. A Havannai éjszaka olyan film, amelyben a remekül megírt párbeszédek, a legismertebb kubai író, Leonardo Padura társ-forgatókönyvíró ütős szövegei meg az egészen kiváló színészcsapat összjátéka együtt teszik ki a mozi erejét.)

Az öt szereplő rendkívüli természetes játékkal ejt bámulatba. Együttesük egy jazz koncert jam session produkciójára hasonlít, ahogy egymástól átvéve a szót, fokozatosan bontakozik ki a saját, erőteljes témából a közös, együttes téma. A párbeszédekből lépésről-lépésre derülnek ki a sorsok, a titkok, a csalódások, a tragikus törések: az egyéni életek teljessége. Nem hangzik el a forradalom szó, a Moncada később hatalomra került hőseinek nevét sem ejti ki egyikük sem, csak a puszta életükről vallanak.

Attól izgalmas a Havannai éjszaka, hogy ezekben a vallomásokban sűrűn benne van a történelem, a forradalom, a megbicsaklás, a remények kihunyása. Az orvosnő (Isabel Santos), aki nem tud megélni a munkájából, ha a betegeitől nem kapna ajándékot, s Amerikába szökött két lányáról is hajnalra kiderül, még hírt sem adnak magukról. A feketebőrű mérnök (Pedro Julio Diaz Ferran) inkább fusizik, félretolva a diplomáját használt akkumulátorokat javít, hogy el tudja tartani a családját.

A tehetségesnek indult festőt (Fernando Hechevarria) addig támadták és próbálták elhallgattatni az egyéni stílusa miatt, míg a „minél színesebb, annál kelendőbb” csiricsáré látványosságokkal piacol honfitársai és a festményeket várásroló turisták között. A társaság legpénzesebb tagjáról (Jorge Perugorria) nem csak az derül ki, hogy dúskál a luxusban, hanem az is, hogy íróként nagy tehetségnek számított, de azt nem akarta írni, amit elvártak tőle, hát akkor legalább megpróbál jól élni. És csöppet sem szégyelli, hogy üzleti ügyeskedéssel keresi magát degeszre.

A megtért disszidens barát (Nestor Jiménez) figurájába sűríti a legerősebb drámát a történet. Ő az, akit a hatalom fenyegetésétől való irtózatos félelem vitt odáig, hogy fiatalon elhagyja a hazáját és Spanyolországban maradjon, ahol soha nem érezte magát másnak, csak számkivetett hontalannak. Mind a négy barát története lényegében annak a története, hogyan tör meg egy sorsot egy autoriter rendszer kényszere. Az ötödik barát viszont eljut a legvégsőkig: először feladja önmagát meg az önbecsülését, s végül az irtózatos félelem löki ki őt saját hazájából.

A szóváltások, a számonkérések, a vallomások ismert dramaturgiai eszközei a jó kamarafilmeknek. A Havannai éjszaka attól erős és hatásos, mert itt múlt és a jelen szinkronban van jelen, s ahogy felfeslik fokozatosan az öt élet, és lelepleződnek az összefüggések, az nem a szemrehányás, hanem az önmagukkal való szembenézés drámája. Ettől emlékezetes Cantet filmje.

(Havannai éjszaka ****)

Időzített alkatrész a gépekben

T. J.
Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:25
Sokszor az alkatrészhiány miatt kényszerülnek új gépet vásárolni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Mintha csak tudná ez a piszok, hogy mikor jár le a garancia. Ahogy lejárt, rögtön el is romlott – zúgolódott egyik olvasónk a túl hamar használhatatlanná vált háztartási gépe miatt. És sajnos, nincs egyedül, a panaszok sokaságát olvashatjuk a különböző internetes fórumokon.

Garanciális időszak után néhány hónappal elsötétülő LCD tévé, hirtelen meghibásodó hároméves mosógép, túlforrósodás miatt kidobott, egyébként még újszerű porszívó – a hétköznapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyártók az elektromos háztartási eszközöket ma már nem az örökkévalóságnak tervezik. A probléma súlyát jelzi az is, hogy ennek a kockázatnak a fedezetére egyre több biztosító kínál lakásszerviz biztosítási csomagjában kiterjesztett garanciát.

Szerelők és fogyasztóvédő oldalak tanúsága szerint szinte minden műszaki eszközbe beépítenek egy-egy olyan alkatrészt, amely jelentősen lerövidítheti az adott berendezés élettartamát. A túl korán, de már a garanciális idő lejártát követően jelentkező meghibásodást a szerelők szerint okozhatja például egy túlmelegedő, rossz helyen elhelyezett kondenzátor, egy silány anyagból készült kapcsoló – a lehetőségek palettája szinte végtelen. Az eredmény sokszor az, hogy a drága vagy néhány év múlva már elérhetetlen pótalkatrész miatt a tulajdonos kénytelen lesz új terméket vásárolni.

Az ily módon megkárosított fogyasztó a következő vásárlás során is ugyanolyan kiszolgáltatott marad: szakemberek szerint a legnagyobb márkák termékeinek megvásárlása sem feltétlenül jelent garanciát a tartósságra. Nemrégiben találkoztunk például olyan prémium porszívóval, amelybe kis mérete ellenére nagy teljesítményű – nem szabályozható – motort építenek be, amellyel maximum egy szobát lehet végigporszívózni, utána pihentetni kell. Ha nem, akkor a gép a motor környékén úgy túlmelegszik, hogy a látszólag erős bekapcsoló gomb a hőtől deformálódik, mondhatni megolvad, beragad, a porszívó használhatatlanná válik.

A problémát jól mutatja, hogy a Genertel biztosító által megkérdezett háztartások 46 százalékában már előfordult, hogy valamelyik elektromos készülék a garancia lejárta után röviddel hibásodott meg. Az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők leggyakrabban, 37 százalékban a mosógépet jelölték meg, 27 százalékban a tévé, 16 százalékban a hűtőgép bírta túl rövid ideig, de elgondolkodtató, hogy a ritkább, csupán minden harmadik háztartásban előforduló mosogatógépet is 14 százalékban említették.

A röviddel a garancia lejárta után meghibásodott készülékek 17 százalékát a tulajdonosok nem javíttatták meg, elsősorban arra hivatkozva, hogy nem érte volna meg a befektetett összeg és utánajárás. Azok közül, akik éltek a javíttatás lehetőségével, 39 százalék a javításért legalább ötezer forintot fizetett ki. Mindez nem kevés összeg, főként, ha figyelembe vesszük, hogy 43 százalék még kiszállási díjat is fizetett a szerelőnek.

A megoldás talán a termék vásárlásakor kínált, a hivatalosan előírt időn felüli garanciaév (évek) megfizetése lehet. Friss példa alapján ez egy lapostévére valamivel több mint háromezer forintba kerül.

Néha divatból is vásárolunk

Nem csupán az idő előtt tönkremenő eszközök jelentenek problémát. Sokan egyszerűen azért cserélik le például meglévő hűtőgépüket, mosógépüket, mert egy új, tetszetősebb vagy modernebb, energiatakarékosabb készülékre vágynak, miközben a meglévő berendezésnek semmi baja.

Kiemelten igaz ez a laposképernyős televíziókra: a 2012-es adatok szerint a vásárlók 60 százaléka annak ellenére vett új tévékészüléket, hogy a meglévőnek semmi baja nem volt. Sokan nagyobb képernyőméretre, jobb képminőségre váltanak. Ugyanakkor például a laptopok esetében csökkent a készülékek nem feltétlenül szükséges cseréje: egy-egy szebb, könnyebb, gyorsabb modell megjelenése már nem elég erős inger a váltásra.

A németek is panaszkodnak

Egyre rövidebb az elektromos eszközök élettartama, derül ki egy német környezetvédelmi szervezet megbízásából készült tanulmányból is, amit a termékek tervezett elavulásával kapcsolatban készítettek. A német Öko-Institut kutatói az elektronikai eszközök vásárlásával kapcsolatos szokásokat vizsgálták meg, és megállapították, hogy 2004 és 2012 között 3,5 százalékról 8,3 százalékra növekedett azoknak a készülékeknek az aránya, amelyeket meghibásodás miatt kellett újra cserélni.

Jelentősen nőtt azoknak a háztartási nagygépeknek - például hűtőgép, sütő vagy mosógép - aránya, amelyeket a vásárlás utáni öt éven belül le kell cserélni. 2004-ben a berendezések 7 százaléka szorult ily módon cserére, 2013-ban viszont már 13 százalékuk. Az arány növekedését a tanulmány szerint egyértelműen az okozza, hogy jelentősen emelkedett a nem sokkal a vásárlás után meghibásodó eszközök aránya.



Időzített alkatrész a gépekben

T. J.
Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:25
Sokszor az alkatrészhiány miatt kényszerülnek új gépet vásárolni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Mintha csak tudná ez a piszok, hogy mikor jár le a garancia. Ahogy lejárt, rögtön el is romlott – zúgolódott egyik olvasónk a túl hamar használhatatlanná vált háztartási gépe miatt. És sajnos, nincs egyedül, a panaszok sokaságát olvashatjuk a különböző internetes fórumokon.

Garanciális időszak után néhány hónappal elsötétülő LCD tévé, hirtelen meghibásodó hároméves mosógép, túlforrósodás miatt kidobott, egyébként még újszerű porszívó – a hétköznapok tapasztalatai azt mutatják, hogy a gyártók az elektromos háztartási eszközöket ma már nem az örökkévalóságnak tervezik. A probléma súlyát jelzi az is, hogy ennek a kockázatnak a fedezetére egyre több biztosító kínál lakásszerviz biztosítási csomagjában kiterjesztett garanciát.

Szerelők és fogyasztóvédő oldalak tanúsága szerint szinte minden műszaki eszközbe beépítenek egy-egy olyan alkatrészt, amely jelentősen lerövidítheti az adott berendezés élettartamát. A túl korán, de már a garanciális idő lejártát követően jelentkező meghibásodást a szerelők szerint okozhatja például egy túlmelegedő, rossz helyen elhelyezett kondenzátor, egy silány anyagból készült kapcsoló – a lehetőségek palettája szinte végtelen. Az eredmény sokszor az, hogy a drága vagy néhány év múlva már elérhetetlen pótalkatrész miatt a tulajdonos kénytelen lesz új terméket vásárolni.

Az ily módon megkárosított fogyasztó a következő vásárlás során is ugyanolyan kiszolgáltatott marad: szakemberek szerint a legnagyobb márkák termékeinek megvásárlása sem feltétlenül jelent garanciát a tartósságra. Nemrégiben találkoztunk például olyan prémium porszívóval, amelybe kis mérete ellenére nagy teljesítményű – nem szabályozható – motort építenek be, amellyel maximum egy szobát lehet végigporszívózni, utána pihentetni kell. Ha nem, akkor a gép a motor környékén úgy túlmelegszik, hogy a látszólag erős bekapcsoló gomb a hőtől deformálódik, mondhatni megolvad, beragad, a porszívó használhatatlanná válik.

A problémát jól mutatja, hogy a Genertel biztosító által megkérdezett háztartások 46 százalékában már előfordult, hogy valamelyik elektromos készülék a garancia lejárta után röviddel hibásodott meg. Az ilyen tapasztalatokkal rendelkezők leggyakrabban, 37 százalékban a mosógépet jelölték meg, 27 százalékban a tévé, 16 százalékban a hűtőgép bírta túl rövid ideig, de elgondolkodtató, hogy a ritkább, csupán minden harmadik háztartásban előforduló mosogatógépet is 14 százalékban említették.

A röviddel a garancia lejárta után meghibásodott készülékek 17 százalékát a tulajdonosok nem javíttatták meg, elsősorban arra hivatkozva, hogy nem érte volna meg a befektetett összeg és utánajárás. Azok közül, akik éltek a javíttatás lehetőségével, 39 százalék a javításért legalább ötezer forintot fizetett ki. Mindez nem kevés összeg, főként, ha figyelembe vesszük, hogy 43 százalék még kiszállási díjat is fizetett a szerelőnek.

A megoldás talán a termék vásárlásakor kínált, a hivatalosan előírt időn felüli garanciaév (évek) megfizetése lehet. Friss példa alapján ez egy lapostévére valamivel több mint háromezer forintba kerül.

Néha divatból is vásárolunk

Nem csupán az idő előtt tönkremenő eszközök jelentenek problémát. Sokan egyszerűen azért cserélik le például meglévő hűtőgépüket, mosógépüket, mert egy új, tetszetősebb vagy modernebb, energiatakarékosabb készülékre vágynak, miközben a meglévő berendezésnek semmi baja.

Kiemelten igaz ez a laposképernyős televíziókra: a 2012-es adatok szerint a vásárlók 60 százaléka annak ellenére vett új tévékészüléket, hogy a meglévőnek semmi baja nem volt. Sokan nagyobb képernyőméretre, jobb képminőségre váltanak. Ugyanakkor például a laptopok esetében csökkent a készülékek nem feltétlenül szükséges cseréje: egy-egy szebb, könnyebb, gyorsabb modell megjelenése már nem elég erős inger a váltásra.

A németek is panaszkodnak

Egyre rövidebb az elektromos eszközök élettartama, derül ki egy német környezetvédelmi szervezet megbízásából készült tanulmányból is, amit a termékek tervezett elavulásával kapcsolatban készítettek. A német Öko-Institut kutatói az elektronikai eszközök vásárlásával kapcsolatos szokásokat vizsgálták meg, és megállapították, hogy 2004 és 2012 között 3,5 százalékról 8,3 százalékra növekedett azoknak a készülékeknek az aránya, amelyeket meghibásodás miatt kellett újra cserélni.

Jelentősen nőtt azoknak a háztartási nagygépeknek - például hűtőgép, sütő vagy mosógép - aránya, amelyeket a vásárlás utáni öt éven belül le kell cserélni. 2004-ben a berendezések 7 százaléka szorult ily módon cserére, 2013-ban viszont már 13 százalékuk. Az arány növekedését a tanulmány szerint egyértelműen az okozza, hogy jelentősen emelkedett a nem sokkal a vásárlás után meghibásodó eszközök aránya.