Újabb incidensek Isztambulban

Két fegyveres Isztambulban megrohamozta a kormánypárt, az AKP egyik helyi irodáját egy nappal azután, hogy ugyanebben a városban a szélsőbaloldali Népi Felszabadító Forradalmi Párt/Front (DHKP-C) nevű terrorszervezet két tagja túszul ejtette, majd lelőtte Mehmet Selim Kiraz főügyészt. A tegnapi akció során két fegyveres az épület hetedik emeletére hatolt fel, majd kilengettek egy kardot is ábrázoló török lobogót. Egyikük kormányellenes jelszavakat skandált.

A rendőrség Kartal városrészben őrizetbe vette a két személyt. Előtte kiürítették az épületet – közölte a Dogan hírügynökség. Senki sem sérült meg, s az sem világos, volt-e bármiféle összefüggés a keddi és a szerdai akció között. A délutáni órákban újabb incidens történt. Két fegyveres egy isztambuli rendőrőrsre támadott. Két rendőr megsérült, az egyik támadót agyonlptték.

Közben Recep Tayyip Erdogan elnök is megszólalt a keddi túszejtéssel kapcsolatban. Mint mondta, olyan incidens történt, amit „komolyan kell vennünk”. Egyben gratulált a rendőrségnek, amely szerinte jól oldotta meg feladatát. A rendőrök a két terroristát lelőtték, s valószínűleg a túszszabadítás során a két férfi lőtt rá a főügyészre, akit a kórházban még megműtöttek ugyan, de belehalt sérüléseibe. A tegnapi akció kapcsán az államfő annak a véleményének adott hangot, hogy a két támadó „a török-kurd békefolyamat aláásására törekedett”.

Tegnap búcsúztatták a meggyilkolt főügyészt. A szertartáson a Charlie Hebdo jelszavának mintájára a török igazságügyi miniszter kijelentette, „mindannyian Mehmet Selimek vagyunk”. A főügyész annak a 15 éves fiatalnak az esetét vizsgálta, aki a 2013-as Gezi parki rendszerellenes tüntetések során szenvedett súlyos sérüléseket, miután rálőtt egy rendőr. Sokan azzal vádolták Selimet, hogy tudatosan elhúzza az eljárást.

Szerző

Budapesten múlik Markó sorsa

Lemondott parlamenti mandátumáról Markó Attila, az RMDSZ december óta Budapesten tartózkodó képviselője. A képviselőház szavazni készült az ügyészség letartóztatási kérelméről, a politikus mentelmi jogának megvonásáról, miután azt már a jogi bizottság pozitívan véleményezte.

A román vádhatóság három rendbeli hivatali visszaéléssel gyanúsítja a képviselőt amiatt, hogy a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának tagjaként a többi taggal együtt a piaci árhoz képest túlértékelt telkek alapján ítélt meg kártérítéseket.

A képviselő lemondása után semmi akadálya annak, hogy az ügyészség az előzetes letartóztatás elrendelését kérje, védőügyvédje szerint ezt meg is teszik, és ha nem találják Romániában, akkor európai elfogatóparancs elrendelését kérik ellene, amit a magyarországi hatóságoknak is továbbítanak. Egy magyarországi bíróság megvizsgálja, milyen mértékben megalapozott a román ügyészek őrizetbe vételi kérése. Ennek alapján dönthet Budapest, hogy kiadja a politikust vagy sem, állítja az ügyvéd.

Szerző

Állóháború Lausanne-ban

Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:32
Zarif iráni külügyminiszter derűlátóan beszélt az esélyekről FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHANNES SIMON
Folyamatosan zajlanak a tárgyalások a svájci Lausanne-ban az iráni atomprogramról. Bár a politikai keretmegállapodást március 31-ig le kellett volna zárni, tegnap is folytatódtak a szakértői szintű egyeztetések, a nagy áttörés azonban várat magára.

Hogy valójában meddig jutottak az egyeztetések során, erről egymásnak ellentmondó értesülések láttak napvilágot. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán kora hajnalban áttörésről tett említést. Úgy foglalt állást, hogy minden kulcsfontosságú pontban megegyezés született a Hatok, azaz az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország, illetve Irán képviselői között.

Az iráni diplomácia vezetője, Mohammed Dzsavad Zarif is derűlátóan nyilatkozott, s reményét fejezte ki, hogy a munkát hamarosan le tudják zárni. Lavrov állításával szemben azonban egy amerikai illetékes az AFP-nek elmondta, még nincs megállapodás a kulcskérdésekről.

Nem feltétlenül tekinthető kedvező fejleménynek, hogy tegnap reggel Lavrov, továbbá Laurent Fabius francia, valamint Vang Ji kínai külügyminiszter is elutazott a tárgyalások helyszínéről, igaz, jelezték, hogy amit fejlemény történik, visszautaznak. Ezt követően az egyeztetések szakértői szinten folytatódtak.

Kedvező fordulat késő délutánig sem történt, az azonban egyértelműnek tűnik, hogy a felek eltökéltek a megállapodásban, bármeddig tartsanak is a megbeszélések. Az Egyesült Államok nem akarja, hogy kárba vesszenek az eddigi erőfeszítések, de Teherán is túl sokat veszítene a kudarccal. A német külügyminisztérium Twitter üzenetében azt írta, bár megállapodás még nem született, „látható a fejlődés”.

Abbasz Arakcsi iráni külügyminiszter-helyettes elmondta, a nézetkülönbségek továbbra is két kérdés körül forognak. Egyrészt a nukleáris kutatás jövője, másrészt a szankciók feloldásának üteme ad okot vitákra. Az előbbi azért kényes kérdés, mert meghatározhatja, hogy Teherán milyen messze kerüljön egy nukleáris bomba kifejlesztésétől. Sok szakértő attól tart, hogy Irán az új centrifugák révén rögtön a szerződés lejárta után nukleáris fegyvert állíthat elő.

Teherán ugyanakkor azt is követeli, hogy minden vele szemben elrendelt szankciót oldjanak fel. Azt is, amit az ENSZ, az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió rendelt el vele szemben. Teherán abba már beleegyezett, hogy a büntetőintézkedéseket fokozatosan oldják fel. Arakcsi azt közölte, amíg nem jutnak kompromisszumra minden kérdésben, addig nincs értelme semmilyen megállapodás aláírásának.

A Hatok és Irán már évek óta tárgyal a perzsa állam nukleáris programjáról. Azt követelik a perzsa államtól, adjon garanciákat arra, hogy atomprogramja békés célokat szolgál. A végső megállapodásra június végéig hagytak időt. Amennyiben kompromisszum születne a kérdésben, az az olajpiacra is komoly hatással lenne. Egyes becslések szerint ha Irán ismételten exportálhatna olajat, úgy a nyersanyag világpiaci ára 30 dollár alá süllyedhet.

Menedékjogot kért egy újságíró

Menedékjogot kért Svájcban egy iráni újságíró, a Hasszan Rohani elnökhöz közel álló Amir Hosszein Motagi, aki 2013-ban a jelenlegi államfő választási kampányát is segítette. Az újságírót az Iráni Diáktudósítói Szövetség (ISCA) delegálta a svájci városba. Tegnap egy londoni televíziós csatornában jelentette be döntésének hátterét. Azt közölte, bár Irán részéről sokakat küldtek újságíróként a tárgyalások helyszínére, valójában nem újságírókról van szó, hanem éppen az a feladatuk, hogy megszűrjék az információkat. „A lelkiismeretem nem engedi meg, hogy így végezzem a munkámat” – közölte.



Szerző