Éveken át illegálisan praktizált az ügyvéd

Fogházbüntetés kiszabását, a jogi pályától való eltiltását és két felfüggesztett börtönbüntetésének végrehajtását indítványozta a Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség egy egykori ügyvéd ellen, aki a névjegyzékből történt törlése ellenére éveken át jogászi tevékenységet végzett - közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön.

Pirger Csaba ismertetése szerint a 60 éves zalaegerszegi férfi - aki jelenleg éppen csalásért kiszabott, két év és kilenc hónapos jogerős szabadságvesztését tölti - 2006-ig praktizált ügyvédként. Egy akkor elkövetett csalás miatt azonban a Zala Megyei Területi Ügyvédi kamara törölte az ügyvédi névjegyzékből.

A vádlott viszont nem hagyott fel a jogászi ténykedéssel, egyes ügyfeleivel jogosulatlanul fiktív jogtanácsosi vagy alkalmazotti munkaszerződést kötött. A Zala Megyei Bíróság 2009-ben ezért a jogtanácsosi névjegyzékből is törölte, illetve zugirászat és más bűncselekmények miatt pénzbüntetésre ítélte. A férfi ezután módszert váltott, az édesanyja, majd egy ismerőse névleges képviselete alatt álló kft. nevében, saját magát meghatalmazva kötött ügyfeleivel ügyvédi tevékenységre szóló megbízást. Iratokat vett át, jogi tanácsadást nyújtott, okiratokat, keresetlevelet, beadványokat, adásvételi, bérleti, engedményezési és más szerződéseket szerkesztett. Ügyeit az ügyvédi tevékenységhez hasonló szabályok szerint dokumentálta, amikor pedig elkerülhetetlen volt, gondoskodott az általa szerkesztett iratok ügyvédi ellenjegyzéséről.

A vádirat az exügyvéd 2010 és 2013 között elkövetett 12 esetét részletezi, amelyek alapján a Zalaegerszegi Nyomozó Ügyészség zugirászat miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Járásbíróságon. Fogházbüntetés kiszabására és egyetemi jogi végzettséghez kötött tevékenységtől való eltiltásra tett indítványt, de javasolta korábbi két, végrehajtásában felfüggesztett börtönbüntetés utólagos végrehajtását is.

Szerző

Nem túl szegény gazdagok

Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:54
A következő években is megéri majd a BL-ben indulni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARTIN ROSE
A pénz nem számít. Az európai labdarúgó kupákban biztosan nem. Kedden bejelentették, hogy tovább emelik a prémiumokat mind a Bajnokok Ligájában, mind az Európa Ligában. Ez azt jelenti, hogy a szegény és a gazdag klubok közötti különbség tovább nő.

Azt már eddig is megszokhattuk, hogy a nemzetközi kupákban szereplő csapatok kivételes pénzesőben részesülnek. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen elsősorban a nagyokra kíváncsiak a szponzorok, s nekik köszönhető, hogy az UEFA évről évre mind jelentősebb bevételre tehet szert.

A pénznek mintha nem lenne határa. A nemzetközi kupákat évről évre teszik pénzügyi szempontból is mind vonzóbbá. A törekvés érthető ugyan, ám így az európai klubfoci felső tízezrén kívül másoknak arra is alig van esélyük, hogy a BL-ben akár a legjobb nyolc közé kerüljenek. Az UEFA a következő 2015/16-os szezontól 2018-ig 1,638 milliárd eurót oszt szét a nemzetközi kupákban szereplő csapatok között. Ebből 1,257 milliárd jut a BL-re, ami 25 százalékos emelkedésnek felel meg. Már a bejutásért, illetve a győzelmi prémiumokért is az eddigi 232,5 millió helyett összesen 381 millióra számíthatnak a csapatok.

A magyar kluboknak megérné, hogy jobban odategyék magukat Európa Ligában. Ha egy hazai csapat végre újra bekerülne a kevésbé rangos nemzetközi kupába, az eddigi 1,3 millió helyett 2,4 millió euró, tehát több mint 700 millió forint ütné a markát, ami több egy átlagos hazai klub éves költségvetésénél. Az Európa Liga győztese az eddigi 5 millió euró helyett 6,5 millióhoz jut.

Természetesen a BL-ben ennél jóval jelentősebb pénzösszegekről van szó. Az a gárda, amelyik 2016-ban Európa trónjára ülhet, 15 millió eurót keres az eddigi 10,5 millió euró helyett. A nemzetközi klubok jelentős „kártérítést” kapnak 2020-ban az európai szövetségtől azért, hogy játékosaikat „kikölcsönzik” az Európa-bajnokságra a nemzeti tizenegyek számára. Összesen 200 millió eurót szánnak erre a célra, ami az európai szövetség bevételeinek nyolc százaléka. A jövő évi franciaországi Eb-re ez az összeg még „csak” 150 millió euró.

Bár az Európa Ligát az UEFA igyekszik vonzóbbá tenni a kisebb együttesek számára, sok klub óhaja éppen az lett volna, hogy csökkentsék a pénzügyi különbségeket a két nemzetközi kupa között. Ennek azonban éppen az ellenkezője történik, ami azt jelzi, hogy a nagy klubokkal még a közepesen erős gárdák sem tudnak versenyre kelni. A Schalke 04 például európai szinten nem tekinthető kiemelkedő gárdának, de ott van rögtön az elit mögött, s ne feledjük, kis szerencsével akár ki is verhette volna a Real Madridot a BL-ben a legjobb 16 között.

Peter Peters, a gelsenkircheniek elnökségi tagja, a német labdarúgóliga alelnöke már 2013-ban figyelmeztetett arra, hogy komoly veszélyeket rejt magában, ha az UEFA pénzügyi szempontból tovább növeli a különbségeket a két nemzetközi kupa között, mert egy kevésbé tehetős együttesnek minden korábbinál nagyobb gazdasági jellegű erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy felkapaszkodjon az elitklubba. Így azonban az eladósodás réme fenyegetheti.

Bár az eltelt öt évben - arányait tekintve legalábbis - valamelyest csökkent az eltérés a két kupa díjazása között, azt azért a végső győztesnek járó prémiumokból is láthatjuk, milyen óriási a különbség. Pénzügyi szempontból egyébként a tavalyi BL-döntő is Dávid és Góliát összecsapására hasonlított. Miközben a Deloitte könyvvizsgáló az Atlético Madrid pénzügyi forgalmát 120 millió euróra tette, ez a királyi gárdának már-már zsebpénz, hiszen csak Gareth Bale leigazolása került majdnem 100 millió euróba.

Az UEFA egyébként azzal érvel, hogy a Michel Platini UEFA-elnök által kiötlött pénzügyi fair play (FFP) éppen azt a célt szolgálja: ne költekezzenek többet a klubok, mint amennyi a bevételük. A 2013-ban bevezetett rendelkezésben azonban több lyuk tátong. Az FFP-nél például nem számítanak a stadionépítésre vagy utánpótlásra elköltött milliók, illetve az erre felvett kölcsönök kamatai. A futballhoz nem kapcsolódó bevételeket sem veszik figyelembe, kivéve, ha stadionban, vagy annak közelében található a forrásuk. Az UEFA azt ígéri, hogy ezeket a lyukakat még idén betömködik. Majd kiderül.

Szerző

Nem túl szegény gazdagok

Publikálás dátuma
2015.04.02. 07:54
A következő években is megéri majd a BL-ben indulni FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MARTIN ROSE
A pénz nem számít. Az európai labdarúgó kupákban biztosan nem. Kedden bejelentették, hogy tovább emelik a prémiumokat mind a Bajnokok Ligájában, mind az Európa Ligában. Ez azt jelenti, hogy a szegény és a gazdag klubok közötti különbség tovább nő.

Azt már eddig is megszokhattuk, hogy a nemzetközi kupákban szereplő csapatok kivételes pénzesőben részesülnek. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen elsősorban a nagyokra kíváncsiak a szponzorok, s nekik köszönhető, hogy az UEFA évről évre mind jelentősebb bevételre tehet szert.

A pénznek mintha nem lenne határa. A nemzetközi kupákat évről évre teszik pénzügyi szempontból is mind vonzóbbá. A törekvés érthető ugyan, ám így az európai klubfoci felső tízezrén kívül másoknak arra is alig van esélyük, hogy a BL-ben akár a legjobb nyolc közé kerüljenek. Az UEFA a következő 2015/16-os szezontól 2018-ig 1,638 milliárd eurót oszt szét a nemzetközi kupákban szereplő csapatok között. Ebből 1,257 milliárd jut a BL-re, ami 25 százalékos emelkedésnek felel meg. Már a bejutásért, illetve a győzelmi prémiumokért is az eddigi 232,5 millió helyett összesen 381 millióra számíthatnak a csapatok.

A magyar kluboknak megérné, hogy jobban odategyék magukat Európa Ligában. Ha egy hazai csapat végre újra bekerülne a kevésbé rangos nemzetközi kupába, az eddigi 1,3 millió helyett 2,4 millió euró, tehát több mint 700 millió forint ütné a markát, ami több egy átlagos hazai klub éves költségvetésénél. Az Európa Liga győztese az eddigi 5 millió euró helyett 6,5 millióhoz jut.

Természetesen a BL-ben ennél jóval jelentősebb pénzösszegekről van szó. Az a gárda, amelyik 2016-ban Európa trónjára ülhet, 15 millió eurót keres az eddigi 10,5 millió euró helyett. A nemzetközi klubok jelentős „kártérítést” kapnak 2020-ban az európai szövetségtől azért, hogy játékosaikat „kikölcsönzik” az Európa-bajnokságra a nemzeti tizenegyek számára. Összesen 200 millió eurót szánnak erre a célra, ami az európai szövetség bevételeinek nyolc százaléka. A jövő évi franciaországi Eb-re ez az összeg még „csak” 150 millió euró.

Bár az Európa Ligát az UEFA igyekszik vonzóbbá tenni a kisebb együttesek számára, sok klub óhaja éppen az lett volna, hogy csökkentsék a pénzügyi különbségeket a két nemzetközi kupa között. Ennek azonban éppen az ellenkezője történik, ami azt jelzi, hogy a nagy klubokkal még a közepesen erős gárdák sem tudnak versenyre kelni. A Schalke 04 például európai szinten nem tekinthető kiemelkedő gárdának, de ott van rögtön az elit mögött, s ne feledjük, kis szerencsével akár ki is verhette volna a Real Madridot a BL-ben a legjobb 16 között.

Peter Peters, a gelsenkircheniek elnökségi tagja, a német labdarúgóliga alelnöke már 2013-ban figyelmeztetett arra, hogy komoly veszélyeket rejt magában, ha az UEFA pénzügyi szempontból tovább növeli a különbségeket a két nemzetközi kupa között, mert egy kevésbé tehetős együttesnek minden korábbinál nagyobb gazdasági jellegű erőfeszítéseket kell tennie ahhoz, hogy felkapaszkodjon az elitklubba. Így azonban az eladósodás réme fenyegetheti.

Bár az eltelt öt évben - arányait tekintve legalábbis - valamelyest csökkent az eltérés a két kupa díjazása között, azt azért a végső győztesnek járó prémiumokból is láthatjuk, milyen óriási a különbség. Pénzügyi szempontból egyébként a tavalyi BL-döntő is Dávid és Góliát összecsapására hasonlított. Miközben a Deloitte könyvvizsgáló az Atlético Madrid pénzügyi forgalmát 120 millió euróra tette, ez a királyi gárdának már-már zsebpénz, hiszen csak Gareth Bale leigazolása került majdnem 100 millió euróba.

Az UEFA egyébként azzal érvel, hogy a Michel Platini UEFA-elnök által kiötlött pénzügyi fair play (FFP) éppen azt a célt szolgálja: ne költekezzenek többet a klubok, mint amennyi a bevételük. A 2013-ban bevezetett rendelkezésben azonban több lyuk tátong. Az FFP-nél például nem számítanak a stadionépítésre vagy utánpótlásra elköltött milliók, illetve az erre felvett kölcsönök kamatai. A futballhoz nem kapcsolódó bevételeket sem veszik figyelembe, kivéve, ha stadionban, vagy annak közelében található a forrásuk. Az UEFA azt ígéri, hogy ezeket a lyukakat még idén betömködik. Majd kiderül.

Szerző