Előfizetés

Árnyékban

Fábry Béla, pedagógus
Publikálás dátuma
2015.04.04. 10:21
A belpolitikai válság árnyékában senkit nem érdekel az oktatás ügye FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Az árnyékban szép lassan, de folyamatosan, határozottan sorvad - a jövő. A magyar közoktatásról, felsőoktatásról, a szakképzésről és a felnőttképzésről van szó.

Külpolitikai válság árnyékában senkit nem érdekel az oktatás ügye, a jövő. Amikor szomszédunkban nagyhatalmi érdekektől vezérelve furcsa háború zajlik ezernyi áldozattal, menekülő civilek tízezreivel, amikor a vallás nevében kirobbantott háborúban barbár mészárlás váltja a középkorra jellemző kínhalált eredményező „kivégzést”, amikor a világ legbefolyásosabb államfői sem találnak békés megoldást konfliktusokra, amikor a „magyar érdek” unortodox értelmezése nagyhatalmak ütközőzónájába kerül, akkor néhány blogoló szakemberen kívül senki mást nem érdekel, mi történik a magyar iskolák, egyetemek világában.

A belpolitikai válság árnyékában senkit nem érdekel az oktatás ügye, a jövő. Maffiaháború zajlik szemünk előtt, ahol a szemben álló felek egyike a miniszterelnök, vele szemben egykori kollégiumi szobatársa, két és fél évtizede az egyik legközvetlenebb munkatársa, akinek köszönheti, hogy ő ma a miniszterelnök. Neki, a milliárdos nagyvállalkozónak, az egyik legnagyobb magyar cégbirodalom urának „kurvára nem tetszik, amit a fiúk csinálnak”. Tüntetést tüntetés követ, az elmúlt évhez képest alapjaiban változott meg a társadalom viszonya a politikához, az emberek most veszik észre, hogy éveken keresztül orruknál fogva vezették őket. Akkor néhány blogoló szakemberen kívül senki mást nem érdekel, mi történik a magyar iskolák, egyetemek világában.

A gazdasági válság árnyékában senkit nem érdekel az oktatás ügye, a jövő. A hivatalos megszólalások rózsaszín leple alatt egyre határozottabban láthatók a válság jelei. Nincs olyan gazdaságot bemutató adat, amiről, ha egy kicsit is alaposabban megnézik, ne derülne ki a turpisság, s amint a kozmetikázott adatokról lepereg a púder, szembetűnővé válik a válság-spirál jelenség. A kibontakozó válság viszonyai csak a kormányközeli maffiózóknak kedveznek. Cinkelt lapokkal játszva jutnak zsíros állami- önkormányzati megrendelésekhez, jutnak „törvényesen” állami-önkormányzati tulajdonhoz, nyerik el az állami- és Eu-támogatásokat. S ott, ahol a vállalkozót a vagyona megmentése foglalkoztatja, ahol a tulajdonviszonyok a maffiacsalád érdekeinek megfelelő újrarendezése a tét, néhány blogoló szakemberen kívül senki mást nem érdekel, mi történik a magyar iskolák, egyetemek világában.

A szociális válság árnyékában senkit nem érdekel az oktatás ügye, a jövő. Soha nem látott szegénységről szólnak a statisztikák, s aki nem hisz a statisztikáknak, nézze meg a hosszan kígyózó sorokat ott, ahol meleg ételt osztanak jótékony emberek. Drámai a mélyszegénységben élők száma, s ennél csak az drámaibb – ha lehet fokozni a drámát -, hogy a gyermekszegénység növekedése nagyon sok helyen az országban mindennapos tapasztalat. Új jelensége a szociális válságnak, hogy az ma már nemcsak a társadalmi munkamegosztás perifériáján élőket érinti, hanem a középosztály tagjait is, akik tartalékaikat felélték, s most szembesülnek a „megszorítás” személyes kényszerével. S ott, ahol a napi betevőre sem jut, ahol a mindennapi megélhetés biztosítása a fő kérdés, ott néhány blogoló szakemberen kívül senki mást nem érdekel, mi történik a magyar iskolák, egyetemek világában.

Válság van. Ahol a romák fizikai megsemmisítését propagáló ember önkormányzati képviselőválasztást nyerhet, ahol istentisztelet keretében méltatják a sok százezernyi magyar haláláért felelősséggel tartozó politikust, ahol a rasszizmust hivatalos politikája középpontjába állító párt lehet a második politikai erő, ott válság van, és ott néhány blogoló szakemberen kívül senki mást nem érdekel, mi történik a magyar iskolák, egyetemek világában.

Hosszan lehetne sorolni a válság jelenségeit, jeleit. S e jelenségek árnyékában szép lassan, de folyamatosan, határozottan szakad le a magyar oktatásügy – iskolák, egyetemek – a világtól. Folyamatosan, határozottan távolodunk a fejlődés centrum-országaitól, a legfejlettebb gazdasági térségektől. A magyar gazdaság egyik versenyelőnye volt korábban a szakképzett munkaerő. Ez nem csak, sőt nem elsősorban a szakmunkásokat jelentette(!), hanem a diplomás munkavállalókat. Ma se szakmunkás, se diplomás munkavállaló nincs kellő számban és minőségben. A közfoglalkoztatottak száma viszont egyre nő. Az iskola világának sorvadása mindannyiunkat érint. Azokat is, akik most iskolások - szüleikkel együtt -, azokat is, akik majd holnap lesznek iskolások - szüleikkel együtt -, s azokat is, aki azt remélik, az iskolából kikerülő emberek fogják megtermelni az ő nyugdíjukat. A pedagógusok, oktatók sziszifuszi munkát végeznek. De ahol a rendszer rossz, ott az egyéni erőfeszítés csak pillanatnyilag, esetileg tudja a rendszerhibát korrigálni. Kilenc évfolyamos iskola? Ez is csak púder. A válság jele. Már az egykoron falanxként működött kormánypárt is válságban van. Ma a kormánypárti politikusok is nyíltan merik bírálni a tévútra vitt oktatási rendszert. Majd a főnökség gyorsan hárított. Mégsem. Igaz, hogy Európában csak Romániában és Bulgáriában van hozzánk hasonlóan nyolc évfolyamos általános iskola – meg is lehet nézni, a gazdasági fejlettségi rangsorban hol vannak -, de ez nem számít. A politikai érdek, a hatalom birtokosainak a hatalomba maradás pillanatnyi érdeke felülírja, háttérbe szorítja a szakmai érveket, a magyar társadalom egészének hosszú távú érdekét.

Ott, ahol a voluntarista centralizmus a társadalmi gyakorlat fő elve, ahol a válság az élet egyre több területén egyre nagyobb árnyékot vet, ott néhány blogoló szakemberen kívül senki mást nem érdekel, mi történik a magyar iskolák, egyetemek világában.

Pedig az iskola, az egyetem - a jövő. Most ez a jövő a szemünk láttára sorvad.

Újabb IMF-intések Magyarországnak

Publikálás dátuma
2015.04.04. 07:27
Az IMF épületének bejárata. Fotó: Getty Images
A magyar gazdasági kilátások igencsak visszafogottak, és továbbra is kockázatot jelent a magas eladósodottságunk – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint. Az IMF nemrég járt Magyarországon és a kormányzattal folytatott egyeztetéseiket követően mostanra elkészítették a negyedik cikkely szerinti felülvizsgálatukat hazánkról. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy nem kéne növelni az állami szerepvállalást a gazdaságban és nem jó, hogy bankokat vásárolunk. Az ország külföldi finanszírozásra való támaszkodása különös sérülékenységet okozhat.

A Valutaalap kitér arra is, hogy a magyar állam egyre fokozottabban jelenik meg a magánszférában (bankszektor és energiaszektor), ami szerintük abból a szempontból problémás, hogy a jövőben emiatt potenciális kötelezettségek keletkezhet. Vagyis akár veszteséget is okozhat az államnak, bizonytalanabbá téve az államháztartás jövőbeli helyzetét. A rövidtávú gazdasági kilátásaink ugyan kedvezőnek nevezhetőek - írja az IMF nyomán a Portfolio.hu -, de ezt arra kéne felhasználnunk, hogy a magas GDP-arányos államadósságot csökkentsük. A jelenlegi előrejelzésük szerint ez ugyanis csak 75,5 százalékig juthat idén, és az elkövetkező években sem süllyed majd túl dinamikusan. A magánszektor adóssága tovább csökkent a bankszektor viszont továbbra is nyomás alatt van a magas adóteher és a nemteljesítő hitelek nagy aránya miatt.

Az IMF szerint a növekedés 2015-ben 2,75 százalékra lassulhat a visszafogottabb beruházási növekedés és a kevésbé támogató költségvetési pozíció miatt csökkenő belső kereslet révén. Közép távon a növekedés 2 százalék körül stabilizálódhat. A munkaerő-piaci részvétel ugyan nő, de még mindig alacsony, az EU átlagtól jelentősen elmaradó szinten marad főleg a nők és az idősebb munkavállalók körében. Ezeket a problémákat tetézi még a versenyképesség javítása miatti nyomás és a külföldi közvetlen működőtőke (FDI) vonzóképességének hiánya.

Megdőlt a kartellvád, Brüsszel hárított

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2015.04.04. 07:23
Már-már leplezetlenül támadják a kormányfő ellenlábasának érdekeltségeit FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Az Európai Bizottság (EB) nem fogalmazott meg kartell gyanút, miközben megtagadta az M4-es autópálya-építés uniós finanszírozását - tudta meg a 444.hu. A kormány mégis erre hivatkozva állíttatta le nagy hirtelen az építkezést, így az ügy mögött más ok keresendő. A beruházást nemzeti forrásából kell(ene) befejezni, ám ennek nincs meg a fedezete a költségvetésben. A kivitelezők perre mehetnek.

Nem kartell gyanú miatt tagadta meg Brüsszel az M4-es autópálya szakasz építésének támogatását- írta meg a 444.hu. Márpedig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Seszták Miklós fejlesztési miniszter kedden erre hivatkozva adtak utasítást az építkezés azonnali leállítására. Már akkor többen arra következtettek, hogy az unióra mutogatás csak ürügy. Nem zárható ki, hogy az M4-es leállítása az Orbán-Simicska háború egyik mellék hadszíntere, hiszen a Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó Közgép az Abony-Fegyvernek közötti 30 kilométeres szakasz egyik kivitelezője. Ezt a feltételezést erősítheti, hogy amikor kiderült, az unió nem ad pénzt a projektre, így azt sem vizsgálta, hogy van- vagy sem kartell gyanú, Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár már arról beszélt, hogy nem is hivatalosan, csak szakértői szinten jelezte Brüsszel a magyar kormánynak ezt a feltételezést. Ennek ellentmond portál kérdésére Sophie Dupin de Saint Cyr, a bizottság szóvivői szolgálatának munkatársának válasza: „A tenderezést nem kérdőjeleztük meg”.

Sokkal valószínűbb, hogy szakmai okokból mutatott piros lapot Brüsszel. Például azért, mert megalapozatlannak, túlzónak találta a magyar forgalmi előrejelzéseket az M4-esen. Visszatetsző volt Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter kirohanása az építők ellen és fenyegetőzése szigorú szankciókkal a kartell gyanú beigazolódása esetén, ugyanis 2013-ban Jávor Benedek a PM európai parlamenti képviselője felvetéseire válaszolva az akkori fejlesztési miniszter Németh Lászlóné és Miniszterelnökség akkori államtitkára, Lázár János is kifogástalannak találta a tendert. Nem sokallták a kilométerenként átlagosan 3,8 milliárd forintos árat sem.

Egy ágazati szakember, a Népszavával közölte, a megállapodásban lehet olyan kitétel, amely bizonyos esetekben lehetővé teszi a tender kiírójának az építkezés leállítását. Erre akkor van lehetősége, ha a szerződés vagy annak egy része jogszabályba ütközik. Ha ez nem áll fenn, akkor a kárfelelősség azt terheli, aki leállította a beruházást. Az Európai Bizottság (EB) 444-nek küldött válaszából kiderült, a kartell gyanú csak ürügy volt, semmi alapja.

A kormány tavaly decemberben az eredeti 110 milliárd forintos beruházási összeget több, mint bruttó 163 milliárdra emelte, ami 53 milliárd forintos drágulást jelentett.

Az uniós támogatás elmaradása miatt nemzeti forrásból kell megépíteni, ám erre a költségvetésben nem látni a fedeztet - nyilatkozta a Népszavának Varjú László, a DK alelnöke. A kormánynak vagy máshonnan kell átcsoportosítani erre a célra, vagy adót kell emelnie. Márpedig ezt az utat mindenképpen be kell fejezni, mert a 4-est halálútnak is nevezik az autósok, annyi rajta a súlyos baleset. Az M4-es semmiképpen sem maradhat torzó - emelte ki Varjú László.

Akárhogyan is alakul a beruházás leállításának sorsa, az eddig elvégzett munkákat a megrendelőnek, az államnak ki kell fizetnie. Egy esetleges, a kivitelezők által indított kártérítési per elvesztése pedig újabb milliárdokat jelenthet.

Úgy tetszik, az M4 szakasz építésének leállításához vezető nyomok eltakarítása is megkezdődött. A legutóbbi szóvivői tájékoztatón az autópálya témában megnyilatkozó Lázár János arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét már leváltották. Ez a cég szerződött az érintett 30 km-es útszakaszra is az öt kiválasztott céggel.