Előfizetés

Quaestor - Lázár beismerte: több tárca érintett

Publikálás dátuma
2015.04.02. 16:53
Fotó:Tóth Gergő, Népszava
Egy fejlesztési banki hitelen keresztül a Miniszterelnökséget, továbbá a Földművelésügyi Minisztériumot (FM), a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, továbbá számos önkormányzatot említett a Miniszterelnökség vezető miniszter, amikor összesítette, mely állami intézményeknek volt pénzügyi kapcsolata brókercégekkel. Lázár János - Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral közös - mai sajtótájékoztatóján mindazonáltal - az indexes cáfolat ellenére - megismételte: a legnagyobb probléma a Magyar Fejlesztési Bank által a Quaestornak - szocialista kormányok idején - az ETO Parkra biztosított 17 milliárd forintos hitele volt. Lázár szerint  a hitelt nem az ETO Park projektjére költötték el. 

Az Index ma azt írta: a bróker botrány kapcsán a Fideszt csak az a szál érdekli, hogy állításuk szerint hogyan juthatott a Gyurcsány-kormány idején majdnem 17 milliárdos állami hitelhez a Quaestor.

DK: Lázár szánalmas kísérlete
A Demokratikus Koalíció szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szánalmas kísérletet tett arra, hogy a fideszes brókerbotrányban ne az öt éve regnáló kormányt, ne a letartóztatott haverjukat, Tarsoly Csabát lássa az ország bűnösnek.

A portál megszerezte a hitelről szóló dokumentumokat: valójában a győri stadionépítésről és az ETO Park fejlesztéséről van szó, amelynek 2012-ben Szijjártó Péter Tarsoly Csabával az oldalán még nagyon örült, a fedezetet pedig például a stadion és csatolt részei jelentik, amelyeket le is foglaltak. A hitelt is többször átvizsgálták, mégsem tett semmit az Orbán-kormány. Sőt, 2012-ben már alattuk kapott még 250 milliós támogatást Tarsoly érdekeltsége, pedig akkor már látszott, mennyire sikertelen a projekt - olvasható az Indexen.

Lázár János összesítette az állami érintettséget 

Egy fejlesztési banki hitelen keresztül a Miniszterelnökséget, továbbá a Földművelésügyi Minisztériumot (FM), a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, valamint számos önkormányzatot említett a miniszter, amikor összesítette, mely állami intézményeknek volt pénzügyi kapcsolata brókercégekkel.  Az FM - egy háttérintézményén keresztül - 410 millió forintot helyezett el a Hungária Értékpapír Zrt.-nél, ez a pénz "odaveszett" - tette hozzá Lázár János. Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár ezt kérdésre válaszolva azzal egészítette ki: március 6-án értesítették az FM háttérintézményét arról, hogy a Hungária Értékpapír Zrt.-nél értékpapírban tartott vagyonát nem tudják visszafizetni.

 Lázár János felidézte továbbá, hogy a külügyi tárca a Quaestornál helyezett el 3,8 milliárd forintot, ez azonban megkerült. Szóba hozta a Belügyminisztériumot is, mert a brókerbotrány miatt számos önkormányzat került nehéz helyzetbe. Közölte, nekik a jövőben is segítenek. A miniszter tájékoztatása szerint az április 8-i kormányülésen lesz téma az államkincstár ügye, azaz akkor megvizsgálják, mikor lesz képes a kincstár arra, hogy fogadhassa az állami szervezetek által vásárolt állampapírokat.

Lázár János ismertette a brókerügyek kártalanítási folyamatát is, szerinte az elmúlt 25 évben nem volt olyan pénzügyi vagy brókercsőd, amelyben a károsultak megkapták volna a nekik járó pénzt. Ez most történik így először - közölte. A Buda-Cashnél a 96 301 ügyfél 97 százalékának május 31-ig kifizetik a pénzét - tette hozzá. A Quaestor-ügyben pedig azt mondta: 31 832-en érintettek, közülük a maximum hatmillió forintnyi befektetési összeggel rendelkező 22 264 betétest száz százalékban kártalanítja a Befektetővédelmi Alap. 

Ne próbáljon hárítani a Fidesz!
Az Együtt közleményben szólította fel a Fideszt, hogy ne gördítsen akadályt a Buda-Cash és a Quaestor csődjével kapcsolatban kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság felállításának útjába. A párt összegyűjtötte és leadta a parlamenti vizsgálóbizottság felállításához szükséges aláírásokat. 

A Miniszterelnökség vezetője ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a Quaestor ügyfelei között voltak olyanok, akik az arányosnál jóval nagyobb kockázatot vállalva a szokásosnál jóval nagyobb kamatot érhettek el. Ezért hosszú távon elgondolkodtatónak tartja, hogy ilyen esetben milyen mértékben kell az államnak és a bankoknak kártalanítaniuk. Szerinte ugyanis a kockázatból valamennyit az ilyen ügyfeleknek is viselniük kell.

A miniszter összegzése szerint a Quaestor csoport - élén Tarsoly Csabával - becsapta az embereket és az államot is. A Quaestor visszaélt a bizalommal, ezért vállalni kell a következményeket - jelentette ki, többször is piramisjátéknak nevezve a cégcsoport tevékenységét. Újságírói felvetésre nyomatékosította: a kormány meg sem fontolta azt az ajánlatot, amelyet Tarsoly Csaba a helyzet rendezésére tett.

Kérdésre arról is beszélt, hogy a pénzügyi felügyeletet ugyancsak vizsgálni kell a brókerbotrány miatt. Ezért javasolni fogja Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőnek, hallgassák meg akár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét korábban vezető Farkas Ádámot vagy Szász Károlyt is. Mondják el, milyen vizsgálatot végeztek, és mi volt a benyomásuk - kezdeményezte a miniszter. "Nem tudjuk megspórolni, hogy ne kérdezzük meg a felügyeletet ellátó szervezeteket, hogy na, és önök mit tudtak" - fogalmazott.

Továbbra sem tudni a Quaestor-ügyfelek kártalanításáról
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint továbbra sem lehet tudni, mikor, ki, milyen feltételekkel fizeti ki a Quaestor-ügy károsultjainak jogos követeléseiket. Tóbiás József budapesti sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a pénzügyi felügyelet elégtelen működése miatt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is részt kell vennie a kártalanításban.Sok beszédnek, sok az alja - így értékelte a kormányszóvivői tájékoztatón a Quaestor-üggyel kapcsolatban elhangzottakat. Hangsúlyozta, törvények kellenek, olyanok, amelyek biztosítják, hogy az emberek visszakaphassák a pénzüket, az MSZP be is nyújtott a héten egy ilyet az Országgyűlésnek. 



Legalább krumpli legyen - Adományosztás húsvét előtt

Publikálás dátuma
2015.04.02. 16:32
Illusztráció/Thinkstock
Ötszáz tonna étkezési és vetőmagburgonyát oszt szét országszerte a Magyar Református Szeretetszolgálat húsvét előtt. Eddig több megyében, mintegy 70 településen, legutóbb Kunmadarason osztottak ki adományt a szolgálat munkatársai - közölte a szervezet kommunikációs vezetője.

Szabó Dominika elmondta: Kunmadaras a negyedik állomása volt az adományosztásnak, ahol 14 település számára összesen húsz tonna burgonyát osztottak ki a szeretetszolgálat munkatársai az önkormányzat, szeretetotthon, családsegítő szolgálat, református gyülekezet segítségével, Tiszabő, Kunhegyes, Tiszaszentimre, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Abádszalók, Kenderes, Kunmadaras, Tiszaigar, Tiszaörs, Kisújszállás, Tiszabura, Tiszaroff, Tiszaszőlős települések kaptak adományt.

Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat kuratóriumi elnöke és Kovács Szilvia, Karcag város alpolgármestere írta alá Kunmadarason a Bő esztendő vetőmag elnevezésű program és A legszebb konyhakertek - Magyarország legszebb konyhakertje című program együttműködési szándéknyilatkozatát. A Földművelésügyi Minisztériumot Jaczkó Józsefné, az Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért Felelős Főosztály munkatársa képviselte az eseményen. A két program együttműködésének célja, hogy az egykor hagyományos, ház körüli, fenntartható, vegyszermentes konyhakerti gazdálkodás újra népszerű legyen, és hogy a kiskert művelésével egészséges táplálékhoz jussanak és egyre inkább önellátóvá váljanak az emberek, akik ezzel a környezetüket is védik - mondta Szabó Dominika.

A legszebb konyhakertek - Magyarország legszebb konyhakertje programhoz idén négy országból és Magyarország 19 megyéjéből eddig 215 település csatlakozott és Budapest hat kerülete is eljuttatta már szándéknyilatkozatát. A csatlakozott településeken, kerületekben a meghirdetés után a kertművelők 2015. április 30-ig nevezhetik kertjeiket hat egyéni és egy közösségi kategóriában.

Dávida-ügy: ha valaki félretájékoztat, az a NAV

Semmiben sem tér el a Népszava tudósítása a valóságtól a Dávida Marianna, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési főosztályvezetőjének becsületsértési perének tárgyalásán elhangzottaktól - közöltük az MTI-vel, miután a közszolgálati hírügynökség lapunk csütörtöki tudósításáról megkérdezte a NAV-ot, mely azt állította: a valóságtól jelentősen eltér cikkünk.

Eredetileg azt írtuk: a Népszabadság és a Népszava ellen indított becsületsértési per tárgyalásán tanúként beszélő Hegedűs-Deme Zsolt, aki jelenleg is NAV-alkalmazott, korábban pedig az áfacsalási botrányokban többször is említett NAV-részleget, a Kiemelt Ügyek Adóigazgatóság vezette, elmondott egy konkrét esetet arról, hogyan avatkozott bele, s lényegében lehetetleníthette el Dávida Marianna egy adócsalás-gyanús ügy kivizsgálását, illetve az illetékes hatóságok tájékoztatását.

Ezzel szemben a NAV azt állította az MTI-nek: "a tárgyaláson ügyvédi kérdésre Hegedűs-Deme Zsolt azt mondta, hogy nem állították le az ellenőrzést, szakmai véleménykülönbség volt a munkatársak között. A szóban forgó ügyben ugyanis az ellenőrzést végző revizorok nem tudták bizonyítani feltételezéseiket, a büntetőeljárásra vonatkozó javaslatot maga Hegedűs-Deme Zsolt vonta vissza". A NAV szerint "a hosszan tartó ellenőrzés, amely nemzetközi hatóságoktól kért információkra is támaszkodott, nem támasztotta alá a rendeltetésellenes joggyakorlásra, valamint a színlelt ügyletekre vonatkozó feltételezést, és azt, hogy az adózó a hatóságot megtévesztette volna. A hivatal közölte azt is, hogy a valóságot elferdítő tudósítást a per egyik alperese jelentette meg."

Erre reagálva kértük az MTI-t arra, tegye közzé álláspontunkat is - melynek a hírügynökség korrekten eleget tett -, miszerint lapunk cikkében valójában egyetlen szóval sem szerepelt, hogy Dávida a vallomás szerint "leállította" volna a vizsgálatot, ezzel szemben tény, hogy Hegedűs-Deme a tárgyaláson elmondta: nem igaz, hogy Dávida Marianna nem avatkozott be adóhatósági vizsgálatba, sőt, utasítást adott annak eredményeinek megváltoztatására. A NAV pedig valójában nem a tárgyaláson elhangzottakra, s az arról hitelesen beszámoló tudósításra, hanem a tanú által közöltekre reagált, és ismertette az adóhatóság álláspontját az ügyről. Eszerint "szakmai véleménykülönbségről" volt szó - amit egyébiránt az idézett ügyvédi kérdésre Hegedűs-Deme a valóságban cáfolt.

(Itt elérhető az Átlátszó.hu tudósítása, és a tárgyaláson készült videofelvétel vágott verziója is - Hegedűs-Deme Zsolt tanúvallomásáról.)