Az államfőhöz fordulhat a Magyar Könyvvizsgáló Kamara (MKK) a büntető eljárási törvény keddi módosítása miatt, arra kérve Áder Jánost, hogy kezdeményezze a jogszabály alkotmánybírósági kontrollját. Erről a kamara elnöksége a jövő héten dönt. A törvénymódosítást elutasító ellenzéki parlamenti pártok, valamint később az igennel szavazó szocialisták is ugyanerre kérték az államfőt, kérdés, hogy meghallgatásra találnak-e. Az eddigi példák nem sok jóval kecsegtetnek. Korábban Rogán Antalnál kopogtatott a kamara, ám nem válaszolt levelükre, viszont szigorodott a brókertörvényként emlegetett tervezet vagyonelkobzási része.
Az könyvvizsgálói kamara nem ért egyet azzal, hogy a könyvvizsgáló vagyonát anélkül zárolhatják a hatóságok, hogy megalapozott bizonyítékokkal támasztanák alá a érintettségüket valamilyen bűncselekményben. A kamara szerint a döntési joggal fel nem ruházott személy vagyonának a zárolása alkotmányellenes.
Lukács János, az MKK elnöke a Népszavának elmondta, nem lehettek felkészülve a könyvvizsgálók sem a Quaestor fiktív kötvény kibocsátásra, sem arra, hogy egyes brókercégeknek két nyilvántartási rendszere van. Az egyik minden előírásnak megfelel, a másikban jelentek meg az engedély nélkül kibocsátott értékpapírok elszámolásai. Ez utóbbit viszont csak a beavatottak szűk csoportja láthatta. Az MKK elnöke kifejtette, a könyvvizsgálók kötelező felelősségbiztosítása garantálja, hogy a károsult vesztesége megtérüljön. A kamara ezért sem tartja indokoltnak a személyes vagyon zárolását.
A Népszava kérdésére válaszolva Lukács János megjegyezte, méltánytalan, hogy már az is elég a vagyonelkobzáshoz, ha a könyvvizsgáló csak kapcsolatban állt egy 50 millió forintnál több kárt okozó, bűncselekménnyel gyanúsított céggel. Ráadásul nem csak azokat a javakat zárolhatják, amelyek az adott vállalkozástól származnak, hanem ami más tevékenységből, sőt, a család közös vagyona is "áldozatul" eshet. Még meglepőbb, hogy - nem először -, a törvénymódosítás visszamenőleges hatályú. Igaz, "csak" csaló brókercégekkel kapcsolatban, de ha most kiderül, hogy öt éven belül egy vállalkozásnál csaltak, azt a könyvvizsgáló vagyona is bánja. Arra pedig a szakember sem tudott válaszolni, hogy a nagy nemzetközi könyvvizsgálók tulajdonosainak az ingóságait és ingatlanjait ki és hogyan fogja lefoglalni, például Amerikában.
A könyvvizsgálókkal való huzakodásra jó példa, hogy a Postabank több mint másfél évtizeddel ezelőtti csődje után a hitelintézetet auditáló két nagy nemzetközi könyvvizsgáló ellen a magyar kormány pert indított, amit hosszú évek és az adófizetők pénzéből kifizetett súlyos milliók elherdálását követően el is veszített. Akkor sem sikerült bizonyítani, hogy a könyvvizsgálók összejátszottak volna a bank vezetőivel.
Ez a jogszabály elsősorban a kisebb magyar tulajdonú cégeket fenyegeti - mondta Lukács. Kényszermegoldásként megjelenhetnek a vagyontalan könyvvizsgálók. Mielőtt elvállal egy nagyobb munkát a szakértő, kénytelen, legalábbis papíron, megválni a vagyontárgyaitól. Ezt Lukács lapunknak méltatlannak nevezte. Az MKK elnöke azért sem érti az új szabályozást, mert ha valóban bűnös a könyvvizsgáló, akkor az eddig törvények alapján is el lehetett kobozni a vagyonát.
Az MKK-nak 3 ezer aktív tagja van, de 17 éves fennállásuk alatt még egyetlen könyvvizsgálóról sem bizonyosodott be, hogy köze lett volna bűncselekmény elkövetéséhez - közölte Lukács János. A szakmának nincs nyomozati jogköre és nem is adóhatóság.
A kormányzati boszorkányüldözés árt a szakma presztízsének,megrendíti a könyvvizsgálókba vetett bizalmat. Az utánpótlást már az is megrostálta, hogy a szakma szerint indokolatlanul megemelték évi 50 millió forintos árbevételről 300 millióra azt a határt, amely fölött már kötelező a könyvvizsgáló bevonása a mérlegkészítéshez és az éves beszámoló elkészítéséhez. Ezzel az ágazat elveszített forgalmának kétötödét. Eleve kevesebb szakértőre van szükség. A legtehetségesebb fiatal számviteli szakembereket most már a vagyonelkobzás fenyegetése is eltántoríthatja a könyvvizsgálói hivatástól.